Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-559

% 559. országos fllés 1891. október 16-án, pénteken. vagy ívjat mondott volna. Ez alapon tehát, min­den udvariasságora mellett is, megmaradtam volna ama czáfolatnál, melyet t. barátom, a pénzügyminister úr az előző szónokok által már jobban felhozottakra nézve elmondott. De mert t. képviselőtársam akkor, midőn valakit pártol, akarva nem akarva, egyúttal azétől, a kit pár­tol, különböző álláspontját igen fényesen elo­tiinteti (Halljuk! Halljuk!) és ebbeu a tekin­tetben bennünket különös okokkal támadott meg : a t. ház megengedi, hogy e vitában ez alka­lommal első sorban ezen speciális álláspontra tegyek észrevételt. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam mindenekelőtt — el­ismerem — nagy eredetiséget árúit-el és külon­szerű álláspontra helyezkedett, midőn nem úgy, mint az előtte szólottak, kik ebben a törvény­javaslatban egy ártalmas szert látnak az ország budgetjoga ellen és a nemzet ellen, ő ebben egy veszedelmes kést lát,, melylyel a kormány maga-magát megvágja. (Derültség jobb felöl.) Ez az ő speciális álláspontja és tisztán kíméletből, hogy ezen kormányban valami kár ne essék önnön keze által, (Élénk derültség jobb felöl.) ezen veszedelmes kést kezébe adni nem óhajtja. Csak az a furcsa, hogy t. képviselőtársam elfelejtette, hogy egy perezczel ezelőtt pedig azt mondotta, hogy ez a kormány úgj is gyógyíthatlan beteg­ségben szenved, (Derültség jobb felől.) azt hiszem tehát, a kést tőle csak azért tagadja meg, mert önnön bajában is el fog veszni (Felkiáltások bal felöl: Úgy van!) éa nem akar úgy állani elő, mint a ki őszintén megmondja az okot, hanem jóakaró színben is akar feltűnni; másrészt pedig igen nagy örömmel hozta fel azt, hogy ezen a kormányon a feloszlás tüneteit látja és olyan buzgón bizonyította ezt a túlsó oldalon ülő t. képviselő uraknak, hogy én odaképzeltem magamat azon bizalmas beszélgetés közepébe, a melyben fájdalmukat azzal enyhítik, hogy a kormány legközelebbi menthétlen pusztulásáról az óhajtások ritka egyöntetűségével kedélyesen beszélgetnek. (Derültség jobb felöl. Felkiáltások bal felől: Tapasztalásból mondja?) Azon speciális érvek, melyek egészen az övéi, azok meg vannak toldva ismét egy új fel­fogással, melyről megint elismerem, hogy ere­deti. Ez pedig az obstruetiöról szóló elmélete. (Halljuk/ Halljuk!) Fényesen bebizonyította, hogy nem volt obstructio és ő erre egy nagyon tüzetes tanulmány alapján jött, pedig ezt, t. kép­viselőtársam szokta tenni. Azt mondta, az ob­structio jellemvonása a szárazság, (Derültség jobb felől.) már pedig — úgy mondja — midőn t, kép­viselőtársaim a túlsó oldalon kétségtelenül hosz­szan, kétségtelenül terjedelmesen és — a mint ő kiemeli — annyi szellemmel beszéltek, hogy lehetett volna, hogy ha az általános vita még ma is tartana vagy még két esztendeig tartana, hogy abban, miután annyi szellem volt benne, valaki nyomát is az obstructionak találta volna. (Derültség jobb felöl.) Nagyon hálásak lehetnek, ha ugyan erre egyébként okot látnak, t. kép­viselőtársaim az előttem szólott irányában, mert ő nemcsak azt bizonyította, hogy nem is lehet emlegetni az obstructiot, hanem azt is bebizo­nyította, hogy nem is képesek obstructiot csi­nálni, még ha akarnák is; mert azt csak nem teszem fel róla, hogy ő azt mondja: igen, tud­nak ezek obstructiot csinálni, hanem akkor nem lesz szellem bennük; (Élénk derültség jobb felöl.) akkor majd szárazon beszélnek, érv nélkül, hosszadalmasan beszélnek, üres dolgokat csé­pelnek. (Élénk derültség jobb felöl.) En nem gon­dolom, hogy ezt felteszi a t. képviselő urakról; hanem úgy látszik azt is bebizonyította, a mit nem szándékozott és nem is hisz, hogy nem is lehet obstructiot csinálni. De ha a képviselő úr szerint nem is lehetséges, egy kis bajt talán mégis lehet okozni ég talán egy kis baj ellen, ha nem is az obstructio ellen, mégis jó egy kis minimalis, egy feloszló agyvelő előrelátását is megbíró óvatossággal eljárni. Ez a kis baj pe­dig az, hogyha pedig deczember második felében — mint gr. Apponyi Albert képviselő úr tana csolta nekünk az igaz alkotmányosság értelmé­ben - nyujtanók be ezt a felhatalmazási tör­vényjavaslatot és t. képviselőtársaimnak eszökbe jutna szellemüket hónapokig ragyogtatni, akkor januárban ott volnánk, hogy sem felhatalmazási törvény, sem költségvetési törvény nincs, hanem van egy fel oszló félben levő tyrannicus kor­mány, a mely nem tud törvényesen kormányozni. És akkor Beöthy Ákos t. képviselő úr azt mon­daná, mint egy ismert alak Voltak egyik mü­vében, hogy ezen a legjobb világon a legjobban megy minden. Igaz, hogy költségvetés nincs, felhatalmazási törvény nincs, obstructio sincs, csak talán szelíempazarlás folyik és az ügyek zavarba vannak; de Beöthy Ákos t. képviselő­társam, legújabban patentirozott elmélete sze­rint, melyet az obstructio elméletének mély ku­tatásából napfényre hozott, (Derültség jobb felől.) mégis azt mondaná, hogy minden a legjobban folyik e világon. Minden teljesen alkotmányosan feneklett meg. (Derültség jobb felől.) Fia ezzel egy kormány, a mely a költség­vetést komolyan veszi és az ország ügyeinek vitelét ily módon akarja eszközölni, megelégszik, annak a párt vezérének és annak a kormánynak élén ezen elmélet feltalálóját, t. képviselőtársa­mat kívánom látni azért, hogy pártjával együtt kutathassa akkor nem az obstructio elméletét, hanem saját tévedezéseinek okát és különböző téveteg útjait. (Élénk helyeslés jobb felől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom