Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-559

559. orszAgos ülés 1891. október 16-án, pénteken. g3 nak tulajdonított, mert ezt nem láttuk előre. Ebből ő politikai képtelenségünkre vont le consequentiat. Most pedig, tehát alig néhány hét múlva, a midőn óvatosságunk nak adjuk bizonyságát az által, hogy ezen törvényjavaslatot nem az utolsó perezben, hanem most nyújtjuk be, (Igaz ! Úgy van! a jobboldalon.) ugyanazon választékos kifejezésekkel ezt az óvatosságot rója föl politikai hibának. (Élénk derültség a, jobboldalon.) Mi aggódunk, t. ház, igenis, a közügyek érdekében azért, mert az ő előbbi nyilatkozatából az alkotmányos felfogásnak igen aggasztó jelenségét látjuk ; azt, hogy azon függetlenséget, azon souverenitást kívánta tángálni, mely a töivényhozás minden egyes faetorát kell, hogy sértetlenül megillesse, midőn a ház elnökét hívta fel arra, hogy avatkozzék be a törvényhozás egy másik factora körében történt eljárásba. (Zaj a szélső baloldalon.) Hogy ez azon szólásszabadsággal g azon szabad fölfogással, melyet — legyenek meggyőződve i\ t. képviselők a túlsó oldalon, az én nagy örömömre — oly sokszor emlegetnek és védelmeznek még ott is, hol annak a védelemnek szüksége nincs, hogyan egyeztethető össze és viceversi, ha mi irányunkban alkalmaztatnék, ez a képviselőház és a törvényhozás egyes factorainak minő függetlenségére vezetne: ennek megítélését a t. ház bölcsességére bízom. (Élénk helyeslés a jobboldalon, ellenmondások a balés szélső laloldalon.) Ezekből, t. ház, csak azt a bizonyítékot akartam neríteni, hogy ha mi aggódó óvatossággal így járunk el, ezt az aggodalmat nem annyira a mi saját helyzetünk, mint inkább a közügy éideke igazolja. (Igás! Úgy van! a jobboldalon, ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Az a politika, a melyet— ha úgy tetszik — mi inaugurálunk, melynek jelét adjuk az öt havi felhatalmazás kérésével, legyenek meggyőződve a t. képviselő urak, nem mint mondani méltóztatott, a félénkségnek politikája, hanem a körűitekintő előrelátásnak, a mellőzhetetlen kormányzati óvatosságnak, (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Fölkiáltások: Az ingadozásnak!) az elhatározottságnak politikája. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) És ha előbb Helfy t. képviselőtársam utalt arra, a mi nem itt, hanem egy politikai jellegű clubban történt és a mit annyira comicusnak találtak, hogy ez a párt egy indemnity-javaslatért lelkesedni tudott, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ha volt ott lelkesedés, az nem ezt a javaslatot, hanem azt a határozott politikai irányt, (Zajos helyeslés jobb felöl.) azt a politikai előrelátást illette, (Élénk helyeslés jobb felöl.) mely nek a kormány kifejezést kíván adni, midőn arra kéri a t. házat, hogy az államháztartás rendes menetének minden körülmények közt való biztosítása végett ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó zajos helyeslés és taps jobb felől.) Elnök: Ki következik? Madarász József jegyző: Csanády Sándor! Csanády Sándor: (Halljuk ! a szélsőbalon. A képviselők közül többen kifelé vonulnak a teremből.) Hadd hulljon a férgese! (Derültség.) Mindenekelőtt tiltakozom, visszautasítom (Élénk derültség. Halljuk! Halljuk!) az előttem szólott pénzügyininister Wekerle úrnak azon rágalmát .... (Élénk felkiáltások jobb felöl: Ohó! Rendre! Bálijuk! Halljuk ! a szélső baloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a kifejezés, melylyel élt, nem parlamentaris. (Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: A valóságot mondom. Megmondom, ha a hóhér pallosa fejem felett lebeg is. (Élénk derültség a jobboldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urat, tessék a parlamentet megóvni a comicumoktól. Csanády Sándor:. .minthami, a 48-as párt tagjai, személyi és nem elvi politikát követnénk. (Felkiáltások jobb felől: Ki mondta?) Tekintsen vissza a minister úr a régi múltra, meg fog győződni arról, hogy pártunk a 4S-as párt, a legrégibb időktől fogva (Zaj.) hazánk, nemzetünk jogtalanul elrablott önállóságának, függetlenségének visszaszerzéséért küzdött, a nélkül, hogy a személyeket belekevertük volna a politikába, mindaddig az ideig, mig elvbarátainknak egy része a hitehagyottság terére nem lépett; (Derültség a jobboldalon) mindaddig az ideig, míg pártunk tagjai közül többen a kö/.ösügyes alapra nem léptek, mely közösügyeket én részemről a nemzet testén rágódó rákfenének tartom. (Derültség. Felkiáltások jobb felől: Ez új ! Zaj.) Ez még csak a kezdete, kérem. (Élénk derültség.) T. képviselőház! Valóságos csiny, ministeri, kormányi csiny, sőt még más nevet is adhatnék annak az eljárásnak, melylyel a jelenlegi Szapáry-féle kormány a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal öt havi indemnityt kér. Kéri az indemnityt azért, hogy megnyerje a jogot a képviselőház többségétől, mely többség minta tapasztalás bizonyítja, mindent megszavaz, a mit a kormány kér és követel, hogy kénye-kedve s tetszése szerint folytathassa zsarnoki, önkénykedő politikáját. Megtörténhetik, hogy a kormány ez öt hónap alatt, feloszlatván a jelenlegi országgyűlést, új választást fog elrendelni azon remény ben, hogy a jövő vál sztások alkalmával még nagyobb többséget fog nyerni. Csakhogy én ezt határozottan tagadom, mert azon tapasztalataim után, a melyeket szerencsém volt az országban tett, körútaim alkalmával észlelni, még azon választó-kerületekben is, a hol eddig a közösti*