Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-558

58 558. országos Ölés 1891. október 18-án, kedden. tiprásával és kiszipolyázásával, a magyar orszá­gos bizottság, a delegatio tárgyalásai rendjén a közös kormányzás költségeire ajánlja fel azt a többletet, melyre annyira rá volna szorulva a nemzet, hogy egyenesen saját szükségleteinek fedezésére fordítsa. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ez indokok vezettek bennünket, kik a 48-as párt­kört megalkottuk, arra, hogy a delegatio ülései­ben részt vegyünk ; ott a delegatio tárgyalásfii rendjén az ellenzéki feladatot és kötelességet teljesítsük; önöket (a jobb oldolra mutat.) műkö­désökben ellenőrizzük és Magyarország érdekei­nek respectálására, miként itt e házban, úgy a delegatioban is, rákényszerítsük. (Mozgás jobb, felöl) Mindig szemünkre vettetett az, hogy mi a negatió terén állunk, az ország alkotmányos intézményeit el nem ismerjük s hogy a delega­tio nem egyéb, mint az országgyűlésnek oly bizottsága, a minő aliáznak bármely más bizott­, sága. S mégis mi történik ? Midőn tadva van, hogy mi külön pártállást foglaltunk el épen a delegatioban való bemenés kérdése következ­tében s midőn tegnap azon értesítést nyertük, hogy a curiai bíráskodásról szóló törvényjavas­lat tárgyalására kiküldendő bizottságban egy hely a 48-as pártkör által lesz betöltendő, és ugyanakkor a szabadelvű pártkör elnökéhez juttattuk azon kérésünket és óhajtásunkat, hogy mi a delegatio tárgyalásaiban is részt kívánunk venni, minél fogva kérjük, hogy számunkra ott is hely jelöltessék ki: mi történt ? Ez a vitéz és bátor többség és kormány a mi kérésünket megtagadta. Mi következik ebből ? Az, hogy az ellenzéknek erélyes fellépését, az ellenzéki működésnek éber teljesítését a delegatiok köré­ből kizárni óhajtják. (Mozgás jobb felől.) A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság az országgyűlés képviselője ő Felsége ausztriai tartományaival szemben és önök, midőn ott az országgyűlést akarják képviselni, akkor az országgyűlésnek egy jelentékeny részét, egy jelentékeny hányadát a maga eszmekörével, a maga felfogásával, a maga jogos és alkotmányos alapon álló egész helyzetével és nézetkörével nem akarják befogadni, hanem ki akarják zárni. Ez nagy leleplezés, mert vagy a delegatioknak természete olyan, hogy nem bírják ott meg ellen­feleiknek jelenlétét, vagy a t. kormánypárti többségnek helyzete olyan, hogy nem bírja meg az ellenzéki bírálatot. Az egyik az intézmény rosszaságát, a másik az önök eljárásának lanyha­ságát mutatja. Ez az önök eljárásának rosszaságát két­ségtelenül feltárja a nemzet előtt, mert hogy a delegatio intézményének ellenségei a delegatio működéséből kizárassanak, annak egyszerűen csak az lehet az oka, hogy az ottan folyó mű­ködéssel, az ottan folyó alkudozásokkal és a tespedési rendszer alapján ott már meghonoso­dott eljárási rendszerrel nem akarnak önök sza­kítani. Nem akarják, hogy legyenek, a kik önö­ket nyugalmukban ott háborgatják és a kik nem tűrik el, hogy a nemzetnek érdekeit ottan a közös ügyes ministerek lábai elé lerakják és elalkudják. (Mozgás jobb felől.) Midőn ezen felszólalásomat megtettem, a jelen pillanatban semminemű indítványt nem teszek, de a t. ház figyelmét már most felhívom arra, hogy az indítványkönyvbe indítványt fogok bejegyezni az iránt, hogy a delegatio is épen úgy, mint a háznak és az országgyűlésnek min­den más bizottsága, működéséről adjon be az országgyűlésnek jelentést; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert az tűrhetetlen állapot, hogy az országgyűlésnek kiküldött bizottsága soha a maga eljárásáról az országgyűlésnek jelentést nem ad. Hetek, hónapok múlva meg­kapjuk ugyan a delegatio naplóit; megkapjuk a költségvetési tervezetet, de nem kapunk sohasem jelentést. Nem kapjuk meg soha­sem azt a költségvetést, a mely végleg a dele­gatiokban megállapíttatott; csak a végösszeg az, mely a czímek ismerete és közlése nélkül állíttatik be a mi költségvetésünkbe. Az csak fel nem tehető s a delegationak hiábavalóságát és semmirevalóságát bizonyítaná (Nagy mozgás jobb felől.) Elnök: Kérem a képviselő urat . . . Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, de mél­tóztassék az elnök úrnak meghallgatni, míg be­fejezem, a mit mondani akarok. (Zaj és mozgás jobb felől) Elnök: Nekem csak a képviselő úr kifeje­zései ellen van kifogásom. Méltóztassék figye­lembe venni a képviselő itrnak, hogy ma először hangoztatja a delegatioba való belépés iránti kívánságát. (Derültség jobb felöl.) Már­most, t. ház, mindjárt ezen alkalommal olyan modorban beszélni, mint a képviselő úr teszi, nem jogosult; ez túlságos szemrehányás. (Helyes­lés jobb felöl.) Ugron Gábor: Azokat a költségvetési előirányzatokat végleges költségvetésnek mi nem fogadhatjuk el, mert ha végleges költség­vetésnek fogadhatnók el, ez annyit tenne, hogy ott semmi szolgálatot a delegatio nem teljesít, ha a közös ministereknek pénzügyi előterjesz­tését minden változtatás nélkül fogadja el. A megvá.toztatott költségvetés költségvetési törvény alakjában vagy bárminemű összesített alakban a képviselőház elejébe czímek és feje­zetek szerint nem helyeztetik, hanem csak egy egységes tételben áilapíttatik meg. Az 1867 : XII. törvényczikk rendelkezése szerint azon költségvetési végösszeg, mely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom