Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-584
584. országos ülés 1891. deczember 28 án, szerdán. 523 Hock János: A melyben része volt a minister úrnak is! {Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Linder György; 0 segítette elő! Csatár Zsigmond: Akkor vetették el a szelet! (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon ) Szilágyi Dezső igazságügyminister: ..... a mely a parlamentáris kormányzat és a parlamentáris működés alapföltételét, ;i többség akaratának érvényre jutását föltétlenül meggátolta és a melyet szíves volt ilyennek nevezni az, — gondolom — nemcsak akkor, de bármikor ok lehet egy parlament feloszlatására. (Helyeslés a jobóldalon. Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) És köszönetemet kell t. képviselőtársamnak újonnan kifejeznem (Nagy zaj a bal- és szélső báloldalon. Felkiáltások: 0 is cs inalta ! Vezére volt az obstructionak! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hogy ezen közigazgatási törvényjavaslat meghiúsulásának igazi okait most bevallja; Jászberényben egész másként beszélt, ott hat-hét különféle okot említett csak azt nem, hogy vis major volt, melyen a javaslat hajótörést szenvedett és hogy ez által (Nagy zaj és mozgás bal felől. Úgy van! Úgy van! jobb felöl.)& parlamentarismus alapföltételei megrontattak. (Zajos helyeslés jobb felől. Nagy mozgás a baloldalon.) És azon kiről — már bocsánatot kérek érte, de nem tehetek róla — jelen beszédében is egy nagy ellenmondást látok... (Derültség bal felől) Gr. Apponyi Albert: Már megint? Csatár Zsigmond: Nagy considerator ! Szilágyi Dezső igazságügyminister; Es pedig azt, hogy míg egyfelől vis majornak — tehát oly erőnek, mely független a kormánytól és melyet az le nem győzhetett — nevezi a közigazgatási törvényjavaslat megakadályozását és meghiúsítását: mégis azt mondja, hogy a kormány erkölcsileg le lett alázva. (Élénk tetszés jobb felöl.) Hiszen ha vis major volt az, akkor azért erkölcsileg a kormányt semmi vád nem érheti! Hogy lehet az erkölcsi lealázás, ha valaki a vis majort le r.em győzheti ? (Élénk helyeslés jobb felől. Zajos \ ellenmondások balról.) Én, t. ház, nem tehetek róla, de e sok és pedig kézzel fogható és nagyon feltűnő ellenmondásoak magyarázatát cSak abban a körülményben kereshetem, melyről azt méltóztatott említeni, hogy én azt t. képviselőtársamtól kölcsönvettem, (Halljuk! Halljuk!) t. i., hogy ő — gondolom — nincs tisztában az iránt, hogy miért okozott az ő szavainak önmagára való alkalmazása itt oly derültséget, mert a legfurcsább és ha szabad mondanom, a ! derültségre leginkább alkalmat adó helyzet az, j midőn valaki egy rövid beszéd folyamában a fő| szempontra nézve önmagával ellentétbe jut (Zaj a ; baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) s mikor I észre nem veszi, hogy mindazok a megsemmisítő ] kifejezések, melyekkel a kormányt és pártját tönkresilányítani igyekezett — már beszéde alatt mindenki észrevette, hogy főleg rája alkalmazhatók. Éz az igazi mulatság, ez az önkénytelen okakadás a derültségre. (Tetszés jobb felöl. Zaj a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, kiivetkezik a szavazás. A ministerelnök úr azon javaslatot tette, hogy a ház január 4-éig 9 azt — hiszem, méltóztatnak beleegyezni abba, hogy kijelentsem, hogy ekkor az ülés íl órakor tartassák — érdemleges ülést a ház ne tartson. A január 4-én délelőtt 11 órakor tartandó ülés tárgya a főrendiház üzenetének átvétele lesz, a mikor is a ház továöbi intézkedések iránt is határozni fog. Ez a javaslat meg nem támadtatván, azt határozatképen kimondom és a ház t. tagjainak boldog j ünnepeket és boldog új évet kívánva, az ülést i bezárom. (AM ülés végződik d. u. 1 óra 40 pereskor.) .;:*;.-