Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-584

518 58i. országos ülés 1891. deezember 38-án, szerdán. indok nélkül hozzáfog a feloszlatás rendszabályához. Hát, t. ház, midőn valaki egy ilyen elhatározást nem tud megérlelni akkor, mikor azt állásának dignitasa majdnem követeli, hanem meglepi a világot vele akkor, a mikor arra semmi komoly indok nem található: ezt én nem az erőkifejtés, nem az öntudatosság, nem az erély, hanem egyszerűen az ötletszerű kapkodás nyilvámüásának nevezem. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon Mozgás jobb felöl.) Gr. Károlyi Gábor: Nyáron a melegre, télen pedig a hidegre számít. Valóságos thermometer-politika! (Nagy derültség). Elnök: Csendet kérek. (Halljuk! Bálijuk!) Gr. Apponyi Albert: Ámde nem ez a fődolog. A fődolog, a mire az előttem felszólalók is rámutattak, mit ismételnem kell, mert szerintem ez a vezérszempont a kérdés megítélésénél, az az erkölcsi obligo, melyet a kormány a curiai bíráskodás életbeléptetésére vállalt el. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Ha azt hiszi a kormány hogy ennek az obligonak megfelelt már a javaslatnak egyszerű benyújtásával: akkor politikájának vezérelvéhez képest, mely, úgy látszik, a javaslatok benyújtásában és meghiúsulásában áll, következetesen jár el. (Derültség a bal- és szélsőbalon.) De ha azon nagy erkölcsi obligonak, azon ígéretnek, hogy a választások szabadságáról és tisztaságáról gondoskodni fog, megfelelni vél a t. kormány az által, hogy a javaslatot benyújtja és annak törvényerőre emelkedését saját erőszakos intézkedése által lehetetlenné teszi, akkor a t. kormánynak a politikai életben szükséges loyalitásról oly fogalmai vannak, melyeket én semmikép magamévá nem tehetek. (Igaz! Ugy van! a balés szélső baloldalon.) A t. kormány kötelezettséget vállalt a nemzet előtt, hogy a közeli választások nem fognak megtörténni a nélkül, hogy azoknak szabadságára és tisztaságára nézve a törvényhozási intézkedések meg ne alkottasanak. Annyira ment e tekintetben, hogy mikor én az utolsó költségvetési tárgyalások alkalmával igen szerény szavakkal bátorkodtam a t. igazságügyi minister úr emlékezetébe visszaidézni ezt az ígéretét, a t. igazságügyi minister úr a nála megszokott kiváló urbanitással förmedt reám, mondván, hogy erre az emlékeztetésre sem szükség, sem ok nem volt. (Halljuk! Halljuk!) Az ily fenhéjázó beszédek után tehát már kétszeres kötelessége a kormánynak azon ígéretet, azon kötelezettséget beváltani. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Egyedül a vis major volna az, a mely a kormányt ily ígéret teljesítése alól felmenthetné. (Úgy van! bal felől.) Vis major beállása nélkül nem volt szabad a kormánynak a választásokat előidézni a nélkül, hogy az általa ígért törvényes intézkedések a választási szabadság és tisztaság megóvására — a mennyiben tőle függött — törvényerőre ne emelkedjenek. (Élénk helyeslés bal felől.) Nincs a parlamentaris szótárban kifejezés, a mely elég erős volna annak az eljárásnak jellemzésére, (Zajos helyeslés és taps bal fe'öl. Mozgás jobb felől) a mely ezen ígéretnek beváltása előtt egy minden komoly indokot nélkülöző erőszakos feloszlatás által kitér. (Hosszan tartó élénk helyeslés és taps bal felől.) Én politikai ellenfeleimnek személye iránt mindenkor kellő tisztelettel és nagyrabecsüléssel s/.oktam nyilatkozni; de politikai tekintetben ki kell mondanom, hogy sohasem volt még egy országnak kormánya, a mely oly késés tekintélynek örvendett volna az országban, mint a jelen kormány. (Élénk helyeslés bal felöl. Zaj jobb felől.) Ez a mostani eljárás pedig a t. kormánynak tekintélyét a zerusponton alól fogja sülyeszteni és azért ellenzéki szempontból Beöthy Ákos t. barátomhoz csatlakozom, mert mint ellenzék én is csak üdvözölhetem ezt az eljárást, a mely a mi kezünkbe a legélesebb politikai fegyvereket adja. (Úgy van! bal felölj Politikai és emberiségi szempontból, az ország és az alkotmányosság szempontjából azonban nincs az a szó, a mely elég éles volna annak elítélésére. (Hosszan tartó zajos helyeslés és taps bal felöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehá' szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, (Zaj és felkiáltások bal felől: Nem lehet bezárni!) Ugron Gábor: T. ház! A házszabályok értelmezése czéíjából szólalok fel. Minthogy most nincs törvényjavaslat tárgyalásra kitűzve, hanem a ministerelnök úr tett a ház jövendő munkarendjére nézve előterjesztést, a melynek kapcsán határozati javaslatok nem nyújtattak be: ennélfogva nincs helye a vita bezárásának sem. (Úgy van! bal felől.) Mindenki szólhat tehát egyszer a kérdéshez és ezért kérem a ház t. elnökét — miután még sohase történt, hogy a vita ily kérdésben egyesek felszólalása után bezáratott volna hogy a vitát ne méltóztassék bezárni, mert nem hiszem, hogy annak bezárása a kormány tekintélyének érdekében álljon. (Helyeslés bal felöl.) Gr. Károlyi Gábor: Miért integetett Szapáry, hogy bezárják a vitát? (Derültség.) Elnök: Nagyon csodálkozom 1 Igron Gábor t. képviselő úr felszólalásán, mert minden tanácskozásnak azzal kell végződni, hogy a vita bezáratik, a mit nekem kell határozat alakjában kimondanom. (Helyeslés jobb felől.) Minden néven nevezendő vitánál, a mely e házban lefolyik, ez szokott az eljárás lenni és ezt a házszabályok sehol sem tiltják/mert a dolog