Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-584
5x0 &84< ersíégO* ülés 1891. deeieuifeer S8-án 5 szerdán. országgyűlés nemcsak arra való, hogy a kor mánynak többséget csináljon, hanem igenis arra, hogy az ország bajain segítsen és többrendbeli oly intézkedés van, melyeket az országgyűlés feloszlatása előtt foganatosítani kell. Ezek közé tartozik első sorban a curiai bíráskodás; (Úgy van! Úgy van! a hal és szélső halóid álon.) nemcsak azért, mert itt egy létező törvény végrehajtásáról van szó, hanem azért is, mert az iránt nézetkülönbs'g nincs a házban, hogy a mostani eljárás teljesen és tökéletesen tarthatatlan. (Ügy van! Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) Maga a t. kormány belátta, hogy ez A^y van, azért terjesztette elő azt a törvényjavaslatot. így tehát obligot vállalt az országgal szemben, melyet be kell váltania. (Úgy van! Úgy van! a hal-és szélső halóidalon.) Nem lehet azt megengedni, hogy e mellett a mostani igazolási eljárás mellett válaszszunk, melynek hiányait és kinövéseit senki élesebben nem ostorozta, mint a t. igazságügyi ministerúr. (Igaz! hal felöl.) Ha tehát a mostani rendszer mellett választunk, akkor meg fogjuk hamisítani a választás eredményét és nem egy honpolgár szavazójogát fogjuk confiscálni. (Igaz! Úgy van! bal felől) Aztán én okvetlenül szükségesnek találom, hogy a törvényhozás feloszlatása előtt a költségvetés letárgyaltassék. Én nem tartom azt megengedhetőnek, hogy a kormány indemnitássaí neki menjen a választásnak. GyőryElek. Nem is felel ez meg a törvénynek ! Beöthy Ákos: A t. ministerelnök hivatkozott az 1848-iki és 1867-iki törvényre. Nem szenved kétséget, hogy 1848-ban az ország egy törvényt hozott, melynél fogva a feloszlatásnak a bndget megszavazása előtt történnie nem szabad. Hogy pedig ennek mi volt a jelentősége, arra nézve elég utalnom arra az egy körülményre, hogy 1861-ben maga Deák Ferencz a feloszlatás ellen épen ezen az alapon tett óvást. Azonban beismerem, hogy nz 1867-iki törvény ez irányban változást tett és a koronának megadta a jogot, hogy feloszlassa az országgyűlést a bndget megszavazása előtt; azonban t. képviselőház, a helyzet e tekintetben olyan, hogy ha pl. ez Angliában történik, meg vagyok győződve, hogy a törvényhozás felirattal fordul a kormányhoz, abban az értelemben, hogy ez esetben praerogativáját ne gyakorolja, mert ugy tudom, hogy ez a felségjog és praerogativa az ország érdekében van adva és fsak az ország érdekében gyakorolható (Úgy van! hal felől.) és nem lehet azt gyakorolni akkor, ha az országnak hátrányára van. A jelen esetben világos hátránya és sérelme zármazik az országnak abból, ha indemnitás alapján oszlatják fel a képviselőházat. Először is, mikor az indemnitás kéretett és megadatott, azt nem úgy kérték, hogy az országgyűlés fel fog oszlattatni, (Felkiáltások hal felöl: Úgy van! Tiltakoztak ellene!) h;uiem ágy kérték, hogy az országgyűlés együtt fog maradui. (Ugy van! bal felöl.) Ily viszonyok közt tehát az indemnitás alapján való feloszlatás a képviselőháznak kijátszása (Ugy van! bal felöl.) és nekünk kötelességünk volna a koronát figyelmeztetni, hogy ezt a prerogativát ily módon ne gyakorolja. (ügy van! Ugy van! bal felől.) Gr. Károlyi Gábor: Közönséges svindlertempó ! (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elnök: gr. Károlyi Gábor képviselő urat rendreutasítom. Beöthy Ákos: Különben más szempontokból is nagyon hátrányos a képviselőháznak feloszlatása költségvetés nélkül; mert végre mi az indemnitás? Semmi más, mint az, hogy oly költségvetést effectuál a kormány, a mely részleteiben nincs megszavazva, itt igen könnyen adhatják elő magukat visszaélések és sérelmek és ép azért a törvényhozásnak mindig együtt kell lenni, hogy ezeket esetleg corrigálja. (Ugy van! bal felöl.) De a kormány felelősségének szempontjából is fontos ez. Mert nagy hatalmat nyer a felhatalmazás által a kormány; ezért nagyobb mértékben kell érvényesíteni az ellenőrzést és igen nagy különbség van a közt, ha a kormány feloszlatja az országgyűlést úgy, hogy a budget meg van szavazva és a közt, ha csak indemnitás van; mert pl. ha a kormány visszaélést vagy sérelmet követ el, azért felelősségre kell öt vonni; ha a budgetet tárgyalják, a rendetlenség kiderül és alkalma van az országgyűlésnek a kormányt felelősségre vonni és akkor az ily kormány a választásokat nem vezetheti; míg ellenben, ha indemnitás mellett oszlatja fel a kormány az országgyűlést, a sérelem és törvénytelenség nem derűi ki, ő vezeti a választásokat, többséget szerez magának és a visszaélést sanetionálja. (Úgy van! bal felöl.) Épen azért a legnagyobb mértékben prejudiciosusnak tartom, hogy a feloszlatás indemnitássaí történik. De én ezt az egész eljárást határozottan inparlamentarisnak tartom. (Úgy van! bal felül.) Merem állítani, hogy ha Angliában a parlament feloszlatásáról van szó a parlamentben a pártok és ministerek mindig megbeszélik azt a kérdést hogy voltaképen minő alapon oszlassák fel az országgyűlést, minő kérdést intézzenek a választókhoz? Ez a dolog természetében fekszik, mert hiszen a pártok elvek, rendszerek vagy egyéniségek mellett küzdenek s a választók vannak hívatva ítéletet mondani felettünk. Mikor
