Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-582

181, oniágos Méi 1891. öeeíember 31-én, hétfSn. 487 höz tarlozik Magyarország, Erdély, Horvát Szín vonország és a Határőrvidék; a birodalom többi országai a második díjtételhez fognak tartozni.« Hát ha én ezt a »birodalom« szót használtam volna, mit tettek volna velem a t. képviselő urak? (Mozgás a báloldalon.) Én nem vádképen említettem ezt fel, csak igazolásául annak, hogy mi nem vagyunk rószszabbak, mint az 1869-iki törvényhozás. De, t. képviselőház, ezen túlmegyek; egy egész serege a törvényeknek van itt: az 1881: XVI. •tcz., a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződés így kezdődik: »Az osztrák-magyar monarchia és Spanyolország közt . . .« De miért használtatott ezen kifejezés ? Azért, mert az 1881-iki német vám- és kereskedelmi szerződés vétetett alapúi; e szerződésben ugyanez a kifejezés használtatik. Az 1838 : XV. és más törvéuyczikkekben, mint abban, a melyben a svájczi kereskedelmi szerződés szentesíttetett, ugyancsak az >oszták-magyar monarchia« kifejezés használtatik. Tehát a midőn nemesik köjogilag helyes, de annyi törvény állal szentesített kifejezést használunk, ebből közjogi aggály nem származhatik. BeŐtliy Ákos: így támadnak a veszedelmes praecedeusek! Ránk olvassák a corpus jurist! Baross Gábor kereskedelmi minister: De tovább megyek; azon ellenvetések és megjegyzések második csoportja azt illeti, hogy mikép van az — és ez a gyengébbeknél moz gást keltett — hogy míg a franczia szerződésnél a magyar szöveg balról — tehát első — és a franczia szöveg jobbról — második helyen — áll, a német szövegnél az a furcsaság történt, hogy balról van a német szöveg és jobbról a magyar, tehát megfordítva. Erre mondja Ábrányi képviselő úr, hogy ez azt a gyanút keltheti, hogy itt csakugyan tendentiusus az eljárás és hogy ez tervszerűen történik, hogy minél inkább elhalványodjanak azok a vonalak, a melyek ebben a kettős állami kapcsolatban minden alkalommal Magyarország állami különállóságát markírozni és fentartani hívatva vannak. Nem ezek a felszólalások markírozzák e vonalakat, t. ház, hanem azt hiszem jelezzük mi magunk. (Élénk helyeslés jobb felől.) Megmondom egyszerűen az okot. Ezúttal a német kereskedelmi szerződésben mindkét szöveg eredeti, úgy a német, mint a magyar, a mi ily nagyfontosságú szerződésben az első eset. Mind a két szöveg egyformán aláíratott. Tehát Magyarország államiságának sokkal pregnansabb kifejezése az, ha a szerződések az ő nyelvén is köttetnek, n.intha a magyar szöveg csak fordítás. És miután az eredeti szerződést így mutattam be: a t. képviselőház bölcsességére bízom, hogy ha méltóztatik elrendelni, hogy a német szöveg jöjjön jobbról, én ezzel is egyetértek, (Helyeslés.) csakhogy bebizonyítsam, hogy ebben nem lappang semmi, hanem az ok olyan, a melyet a magyar képviselőháznak az államiság szempontjából csak méltányolni és helyeselnie lehet. (Általános élénk helyeslés.) Nem szerettem volna megtenni, hanem utóvégre, ha valaki nagy őre a magyar közjognak és mindenben keres valami fennakadást, annak azt ajánlom, hogy az ő hozzá nagyon közel álló lapban ne terjeszsze a gernianisatiot. (Derültség.) Példának okáért nem ment ki az eszemből, hogy egy vita alkalmával egy ministertársamról köríílbelííl ezt mondja ez a lap : »itfc tehát a minister egy nagy Blössé-t adott magának«. Ez a kifejezés jobban markírozza azokat a bizonyos vonalakat, melyeket nekünk szemünk előtt kell tartanunk. (Derültség és mozgás bal felöl.) Beöthy Ákos: Meg van mentve a haza! Baross Gábor kereskedelmi minister: Eu, t. ház, csak az ellen akarok védekezni, hogy a kormány rovására egyesek ne tanítsanak és ne hirdessenek közjogi sérelmet ott, hol a kormány maga elsőrendű' kötelességének tartja, hogy ez irányban a törvényhozás által elfogadott és szentesített közjogi helyzetünket kellően kifejezésre juttató alakot és lényeget is használja. Ennyiben van a haza megmentve. Ezek után nem akarván tovább untatni a t. házat, (Halljuk.'Halljuk!) arra kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Altalános élénk helyeslés.) Dárdai Sándor jegyző: György Endre! György Endre : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Daczára annak, hogy a ház hangulata a vita folytatása iránt nem igen kedvező (Halljuk! Halljuk!) és daczára annak, hogy átalában a kereskedelmi szerződések tárgyalása a t. ház által bizonyos mértékben a hamupipőke szerepét játszsza, mert hát az eddigi gyakorlat szerint rendesen az ülésszak végén felületes és rövid ideig tartó tárgyalásban részesülnek, mindezek daczára kötelességemnek érzem, hogy azon helyzetnél fogva, a melyet a ház kebelében elfoglalni szerencsém van, különösen azon körülménynél fogva, hogy egyik vagy másik párt kötelékébe nem tartozván, a pártszempontok által megkötve nem vagyok, az előttünk fekvő szerződésekre nézve a magam, teljesen objectiv és teljesen higgadt szempontokból eredő véleményét rövid pár szóval kifejtsem a t. ház előtt. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt tartozom annak kijelentésével, hogy közjogi kérdéseknek tárgyalása reám nézve a jelen kérdésben teljesen indiffirens lévén, azzal nem foglalkozom,