Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-579
404 M9, omíígos ttlés 18*1. deezeniher i?-éii,csllt8rt5k5n. rázatával szemben azonban áll az, hogy az 1885: XI. tcz. 23. §-a nem rendelkezik expressis verbis világosan a gyakorló iskolai tanítókról. Ezen törvényezikknek idézett szakasza csak azt mondja, hogy »tanárok és az 1875: XXXII. tcz. intézkedései alá nem cső tanítók 30 évig« tartoznak szolgálni. De ezen tanítók közé a gyakorló iskolai tanítókat szerintem a törvény nem értette, hanem azon tanítókat értette, a kik a kincstári birtokokon voltak alkalmazva, a kiket a pénzügynrinister nevezett ki és a kik így az állami tisztviselők között foglaltak helyet és az állami tisztviselők módja szerint nyugdíjaztattak is. Egyébiránt csak ismételhetem azt, a. mit a tegnapi napon is mondottam, hogy hiszen ezen törvényjavaslat semmiféle szerzett jogot nem érint és nem bánt. Be-<zélhettünk szerzett jogról igenis, mivel miután nem tudtuk, hogy a gyakorló iskolai tanítókat hová sorozzuk: természetesen inkább azok közé soroztuk, a kiknek nagyobb kedvezmény van biztosítva az eddigi törvények által. Ezen szerzett jog vonatkozik azokra, a kik tényleg a gyakorlóiskolákban voltak alkalmazva. Tehát azok, a kik a tiszti díjat lefizették az állami kincstárba, természetesen úgy fognak nyugdíjaztatni, mint az állami tiszt viselők; akik azonban ezentúl fognak kineveztetni, azok csak a tanítói nyugdíjalap keretében lúgnak ellátást nyerni. Ezek alapján kérem a t. házat, hogy az épen most benyújtott módosítványt ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Szederkényi Nándor: T. ház! Kénytelen vagyok a t. miuister úr most mondott érvelésére egy pár észrevételt tenni. (Ea ! ljuk! a szélső baloldalon.) A t. miuister úr Kun Miklós t. képviselőtársam indítványát nem fogadja el, a mely indít vány semmi egyebet nem czéloz, mint azt, hogy az eddig megállapított nyugdíj-igény bizonyos tanítói körökre tovább is fentartassék. Erre azt mondja a t. minister úr, hogy épen e törvénynyel ezen tanítói kört behozta a ny ug díj -intéz menybe, a melyen eddig kivűl állott. Hát én azt nem tudtam, hogy a tanítói intézménynek volt egy része, a mely kivűl állott a nyugdíj élvezet körén. De ez nem is így áll; mert hiszen I—- hiába — a törvényt lehet ugyan magyarázni sokféleképen, de a t. minister úr által is felolvasott 23. §. oly tiszta és világos, hogy azt oly irányban elmagyarázni, a mely irányban alkalmaztatni kívánja Kun Miklós t. képviselőtársam, teljes lehetetlen. A törvényt nem akarom újra felolvasni, de kérem a t. minister urat, méltóztassék azt megnézni. Azt mondja a t. minister úr, hogy a törvény csak a kincstári birtokokon alkalmazott tanítókra vonatkozik Hiszen a t. minister úr kell, hogy kiállítsa a bizonyítványt, hogy ez nem így van. Fenn kell állani a gyakorlatnak, hát méltóztassék megnézni, hogy a gyakorlat ugyanazt bizonyítja-e, a mit a minister úr mondott. Minden törvényt a gyakorlat magyaráz legvilágosabban és első sorban. 11 át a t. minister úr a gyakorlatban ezt nem így magyarázta. Ennélfogva, ha ez i'gy áll, akkor elvitathatatlan az, hogy az a tanítói kör, a mely a törvény értelmében eddig élvezte a harmincz évi telje* nyugdíjat, elesik annak élvezetétől, megrövidíttetik azon kedvezményben, a melyet eddig részére a törvény biztosított. ÉH h'a ez így áll: akkor ez a törvény retrográd, visszaeső, ez a törvénv reaetionarius. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Reactionárius! (Derültség jobb felől.) Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Midőn a mai időben annyit-hangoztatják a néptanítók nagy fontosságát % a t. kormány is e javaslatot nagy sebtében az utolsó perezben tűzte napirendre, úgy, hogy szinte lehetetlen behatóan tárgyalni, mert még karácsony előtt egy fontos javaslat letárgyalását sürgetik: mondom, ennek is meg van a maga oka. A t. minister úr és pártja igen nagy súlyt helyez a néptanítókra. De akkor hát adják meg a tanítóknak azt, a mit állásuknál fogva kiérdemeltek. És ha már a minister úr a többi tanítóra nem terjeszti ki a 30 éves kedvezményt, ne vonja meg azoktól, a kik azt eddig élvezték. Nem a személyekről, hanem az intézményről szólok. A minister úr azt mondja, azon tanítók^ ügyköre miben sem különbözik a rendes tanítói ügykörtől. Ezt csak nem állíthatja komolyan! A polgári iskolai tanítókat illetőleg majd a 2. §-nál lesz módunkban még bővebben hozzászólani ehhez, de hisz a törvény világos intézkedései és azon tantárgyak elősorolása mellett, melyeket tudniok kell. csak nem fogja a minister úr velünk elhitetni, hogy az, a kit a törvény is tanárnak mond (Ellenmondás) — engedelmet ké.iek, majd felolvasom a törvényt, addig tehát függeszszék fel véleményüket — mondom, hogy a között, a kit a törvény is tanárnak mond és egy népiskolai tanító között már a tantárgyaknál fogva is nincs különbség. Ezért ne csak a személyektől ne vegyük el a jogot, a mi lelketlenség volna, hanem az intézménytől sem. Ezért én nemcsak pártolom a beadott módosítványt, hanem kérem is a minister urat, hogy ne haladjon retrográd irányban, hanem lépjen a haladás terére. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve.
