Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-556

•ifi 868, országos ülés 1891. október Wi, kedden. hogy ezek a jelentések egyszerűen közöltessenek a ház tagjaival, úgy, mint a kezelési kimutatá­sok. Azonban a tapasztalás azt mutatja, hogy azokat a kezelési kimutatásokat aligha több, mint egy-két képviselő szokta figyelemmel elol­vasni, felszólalni pedig azok alkalmából eddig egyiknek sem jutott eszébe. Attól tartok, hogy ha a most szóban levő jelentések hasonlóképen fognak előterjesztetni, ugyanezen tapasztalásra fogunk jutni. Én ennélfogva a mostani eljárást fentartandónak vélem. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem veszítünk egyáltalán sok időt, ha azt továbbá is követni fogjuk; mert hiszen látjuk, hogy ha t. barátom Horánszky képviselő úr nem szólal fel, egy pillanat alatt átestünk volna most is rajta s megnyugodtunk voln a a bizottság jelentésében, hogy nem történt semmi olyasmi, a mi a háznak intézkedését szükségessé tenné. Ennélfogva kérem a t. házat, ne csonkítsuk magunk magunknak jogait; (Helyeslés a szélső baloldalon.) hanem tartsuk meg azt az eljárást, a melyet eddig követtünk, a mely megengedem, eddig talán feleslegesnek bizonyult, de lehet, hogy jövőre hasznosak, sőt szükségesnek fog mutatkozni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. képviselőház! Csak félreértés elkerülése végett vagyok bátor azt megjegyezni, hogy nekem, mint pénzügyministernek legkevésbbé sincs kifogásom az ellen — sőt nagyon örven­dek rajta — ha a ma követett szigorú eljá­rást tartjuk fenn jövőre is. Én csak azért, mert Horánszky Nándor képviselő úr által egy indítvány tétetett az eddig követett eljárás teljes mellőzésére, kívántam korábbi felszólalásomban azt a minimumot megjelölni, a mit, ha az országos határozatot illusoriussá nem akarjuk tenni, jövőre is követelnünk kell. De a mennyi­ben ezt bárki is kevesellné, én csak örülni fogok, ha a jelenlegi eljárás fönmarad. (He­lyeslés.) Horánszky Sándor: Én csak egy rövid észrevételt kívánok tenni és e czélból kérek szót. Nem szeretném ugyanis, ha felszólalásom akként magyaráztatnék, mintha én vagy a ház. jogait óhajtanám csorbítani, midőn ilyen indít­ványt teszek, vagy pedig az ellenőrzés szigorát akarnám enyhébbé tenni, a mely indokoknak egyike sem forgott fenn nálam akkor, midőn felszólaltam. Én csak azt nem értem, mi az, a mihez a főrendiház hozzájárul, midőn ily határozatot hozunk és midőn a határozatnak tulaj donképen semmi substratuma nincs. Mert megtörténhetik az, hogy valamely jelentésben túlkiadásokról levén szó, a képviselőház azt mondja, hogy a tálkiadás figyelemre méltó, a főrendiház pedig azt találja, hogy az igen cse­kély túlkiadás, vagy megfordítva; ily esetben nem tudom, hogy a követett eljárási mód mel­lett hogyan igazodunk el. Én az indítványozott eljárást úgy értettem, hogy a képviselők e jelentés folytán állandóan nyilvántarthatják a t. minister urak garázdálkodását s ha aztán a ház bármely tagja bajt lát fenforogni, tüzetes indítványt tehet r és e fölött van értelme a tanácskozásnak. így azonban az egész eljárás teljesen felesleges. Varasdy Károly: T. ház! Én is szük­ségesnek tartom, hogy a határozat a főrendi­házzal szintén közöltessék, mert ezt kívánja az országos határozat, mely szerint az állami fő­számszék tartozik e jelentéseket beadni s így c jelentések közlendők a főrendiházzal is. Addig tehát, míg ez az országos határozat meg nem változtattatik, az eddigi gyakorlatot fenn kell tartani. De már azért is kérem az eddigi gya­korlat fentartását, inert ha az állami számszék egy jelentése kiadatik a zárszámadási bizottság­nak, ennek csak kell jelentenie, hogy mit ész­lelt abban a jelentésben. Már csak azért is fentartandó a mostani gyakorlat, mert az által az alkotmányos ellenőrzési jog kiszélesíttetik. (He­lyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy most a határozat­hozatalnál, épen nem lehetne eltérni az eddigi gyakorlattól. Ennek akkor volna helye, midőn a ház valamely tárgyat a bizottsághoz utasít, nem pedig akkor, mikor a bizottság már elő­terjesztette jelentését. Azt hiszem tehát, a t. ház most is az eddigi eljárást követi: tudomásul veszi a bizottság jelentését és azt hasonló el­járás czéljából a főrendiházhoz küldi át. (He­lyeslés.) Következik a zárszámadási bizottság har­madik jelentése a pénzügyministemek az 1890. évi túlkiadások tárgyában beadott előterjeszté­sérő!. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Varasdy Károly : A bizottság a pénzügy­minister úr jelentését is átvizsgálta és bár azt tapasztalta, hogy az 1890-ik évre nézve jelen­tékeny túlkiadások és előirányzat nélküli kiadá­sok vannak; de oly indokolatlan kiadást, melyre nézve külön intézkedést kellene javasolni, nem talált; másrészt megjegyzi a bizottság, hogy ezen hitel-eltérések nemcsak a törvényhozásilag enge­délyezett összes hitel keretén belül maradtak, hanem az 1890-iki államháztartás még 3 millió­nyi megtakarítást is mutat fel. A bizottság a legnagyobb elismeréssel van a pénzügyminister úr azon eljárása iránt, hogy a regale-kártalanítás nagy müvét oly gyorsan vitte keresztül és hogy az összes munkálatokra csak 320.000 frtot utal­ványozott és erre sem kért külön hitelt, hanem ezt is az illető tételeknél számolta el. Ez csak az ő rendkívüli erélyének, fáradhatlan szorgal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom