Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-556

28 55«. országos Más 1891. október B-én kedden. a honvédségről szóló 1890 : V. t.czikkben eszközölni, a melyeket az ép most letárgyalt törvényjavaslat a véderőről szóló 1889 : VI. t.czikkben kívánt keresztülvinni. Ennélfogva ismétlések kikerülése végett van szerencsém a már mondottak alapján ezen törvényjavaslatot is elfogadásra ajánlani, meg lévén győződve, hogv azon tisztek, a kik ily formán a honvédséghez átjönnek, ugyanazon igazi magyar szellem által lesznek vezéreltetve, a mely szellem a honvédség jeligéjében nyer kifejezést: a királyért és a hazáért. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, niéltőztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? {Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Josípovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot szakaszonkint, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat, részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés nadirendjére tűzetik ki. Következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, a m. kir. állami számvevőszéknek, »a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1890. évi IV. t.ez.) az 1890-iki számadási évi pótnegyedében előfordult s az előbbi évnegyedekről változatlanul áthozott tálkiadások, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról* szóló 759. számú jelentése tárgyában. Méltóztassanak meghallgatni a jelentést. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Varasdy Károly előadó: T. ház! A zárszámadás berendezésére vonatkozó 1889-ik évi országos határozat kötelezi az állami számvevőszéket, hogy a költségvetéstől eltérő utalványozásokat a képviselőháznak negyedévenkint bejelentse. Ezen bejelentésnek nem az a czélja, hogy a hitel-eltérések azonnal érdemileg tárgyaltassanak, hanem az, hogy a képviselőház a kormánynak az államháztartás körüli kezelését évközben is ellenőrizhesse, nehogy nagy hitel-eltérések által a törvényhozás meglepetéseknek tétessék ki. Az érdemleges tárgyalás a dolog természete szerint a zárszámadás tárgyalásával együttesen történik. T. ház! Áz állami számvevőszéknek az 1890-iki évben előforduló túlkiadások és előirányzat nélküli kiadásokról szóló jelentését a zárszámadási bizottság tüzetesen tárgyalván, azon meggyőződésre jutott, hogy ezen hiteleltérések nem voltak olyanok, a minőkre nézve már a zárszámadások tárgyalása előtt a képviselő ház különös figyelmét kellett volna felhívni, vagy különös intézkedését kellett volna javaslatba hozni, minthogy ágy is módjában áll a képviselőháznak a zárszámadások tárgyalásakor minden tétel felett nyilatkozni és határozni. Kérem a t. házat, méltóztassék a zárszámadási bizottság jelentésének elfogadásával az állami számvevőség jelentését tudomásul venni és hasonló tudomásvétel ezéljából a főrendiházzal közölni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kíván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház méltóztatik a 759. sz. jelentést tudomásul venni s hasonló tudomásvétel ezéljából a főrendiházhoz átküldeni. Következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság 783. sz. jelentése, a m. kir. állami számvevőszéknek, »a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1890 : XXXIX. 1 örvényezikk) az 1891-iki számadási év 1-ső negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadásokés hitelátruházásokról szóló 760. számú jelentése tárgyában. Varasdy Károly előadó: T. ház! E jelentésben foglalt kimutatási eltéréseket is tárgyalás alá vette a zárszámadási bizottság, és ezekben sem talált olyat, a melyre nézve a zárszámadások tárgyalása előtt a képviselőház figyelmét fel kellett volna hívni. Ezért kérem a t. házat, méltóztassék a zárszámadási bizottságnak ezt a jelentését is elfogadni s az állami számvevőszék jelentését tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! Egy pár szót kívánok ezzel kapcsolatban a magam részéről megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) Én e jelentések értelmét mindig úgy fogtam fel, hogy a képviselőház mindig állandó világlatbau tartassák arra nézve, vájjon időközben történtek-e a költségvetéssel szemben figyelmet érdemlő túlkiadások vagy sem. Ez volt a czélja azon intézkedéseknek, melyeknek következményét ezen előterjesztések képezik. E szempontból teljesen fölöslegesnek tartom azon eljárást, melyet e házban követünk, hogy e jelentések még a főrendiháznak is átküldetnek. Én elegendőnek tartanám azt, ha az ilyen jelentések olyanoknak tekintetnének, mint a negyedévi pénztári kimutatások, melyek minden képviselőnek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy ha azon kimutatásokat megkapja, indítványt tehessen, vagy valami kezdeményezést eszközölhessen. A most követett eljárást — a melynek bár ellene nem vagyok, de fölöslegesnek vélem — olyannak tartom, a melynek értelme alig van, mert az ember azt sem tudja, hogy mit vesz tudomásul. Hiányzik tehát a tudomásvétel substratuma. Vagy talán