Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-556

}g m. orsz/igöS ülés 1891* október G-án, kedden. 52. §-ának módosításáról« szóló, 722. szám alatt beterjesztett törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni s így az általános vitát megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Münnich Aurél előadó: T. ház! A tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslat ép úgy, mint az ezzel kapcsolatosan benyújtott és a honvéd­ségről szóló 1890: V. t.-cz. 4. §-ának módosí­tására vonatkozó törvényjavaslat honvédségünk fejlődésének és harezképessége fejlesztésének érdekében terjesztetett a t. ház elé tárgyalás végett. Tudvalevő dolog, hogy midőn a honvéd­ségnél a zászlóaljak szaporíttattak, illetve a hon­véd századkeretek rendszeresíttettek, egyúttal több tiszti állás rendszeresítetett, mint a meny­nyi addig volt, úgy, hogy az összes tiszti helyek 368-czal növekedtek. Ezen 368 tiszti hely betöl­tése iránt kellett intézkedni és ez történt a törvény által megengedett módozatok szerint részben a Ludovika-Akadémiából kikerült növen­dékek kineveztetése által, részben önkéntes be­lépés útján, részben tartalékos tisztek tettlege­sítése által, részben a közös hadseregtől épen a véderőről és a honvédségről szóló törvény értel­mében átvett hadapródok kinevezése által, végül pedig oly közös hadseregbeli tisztek áthelyezése által, a kik szolgálati kötelezettségüknek a közös hadseregben már eleget tettek. Mindennek daczára azonban a tiszti helyek betöltése csakis a főhad­nagyi rendfokozatig sikerűit; ellenben a hadnagyi rendfokozat még most is nagy hiányt mutat. Habár az 1890: XXIII. t.-cz. a Ludovika-Aka­démiát kibővítette és ott a tisztképző helyeket 30-czal szaporította, az onnan most már nagyobb számban kikerülő növendékek még sem tudják jelenleg a hadnagyi rendfokozatban beállott hiányt pótolni, hanem ezek csakis jövőben lesz­nek elegendők arra, hogy a rendes, természetes fogyatékot pótolják. Ennek folytán, hogy a hon­védség harezképessége ne szenvedjen, módokról kellett gondoskodni a hadnagyi rendfokozat kiegészítésére. Ezért a honvédelmi minister úr beterjesztette e törvényjavaslatot, a mely a véd­erőről szóló 1889: VI. t.-cz. 17. és 52. szaka­szait fogja módosítani olyképen, hogy nemcsak közös hadseregbeli tettleges állományú hadapró­dok lesznek áthelyezhetők, hogy ha a közös hadsereg hadi- és létszámviszonyai azt megen­gedik, a honvédség tettleges állományába, hanem a tartalékos közös hadseregbeli hadnagyok is, a kik ez iránt folyamodnak, ha a közös hadsereg létszámviszonyai azt megengedik. (Helyeslés jobb felől.) Ezek röviden az indokok, melyeknél fogva a véderő-bizottöág nevében e törvényjavaslatot I általánosságban és részleteiben elfogadásra aján­lom. (Helyes ] és jobb felől.) Dárdai Sándor jegyző: Nagy István! Nagy István: T. ház! Méltóztassék nekem megengedni, hogy a tárgyalás alatt lévő tör­I vényjavaslatról lehetőleg röviden elmondhassam j igénytelen nézeteimet. Nem zárkózhatoin el azon állítás igazsága elől, melyet a t. véderő-bizottság ezen törvényjavaslatról szóló jelentésében han­goztat, hogy tudniillik a honvédzászlóaljak,illetve századkeretek szaporítása folytán oly hiányok állottak be a tettleges tiszti létszámban, melyek­nek fedezését csak kivételes rendszabályokkal lehet elérni. (Helyeslés bal felől.) Belátom azt is, hogy ezen rendszabályok foganatosításával a hon­védség jól felfogott érdekében sokáig késni nem lehet; azért méltányolva a kényszerhelyzetet, mely a mutatkozó hiányok mielőbbi fedezését sürgeti, úgy t. elvtársaim, valamint a magam nevében kijelentem, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadni hajlandók vagyunk. Azonban legyen szabad ezen kijelentéshez még néhány rövid megjegyzést is fűzhetnem. Már a bizottságban is, valamint itt a házban több ízben adtam ki­fejezést azon nézetemnek, hogy ezek az örökös toldozások, ezek az ideiglenes értékű intézkedé­sek, melyek segélyével a t. honvédelmi kormány a magyar honvédségnél mutatkozó tiszti hiányt elenyésztem óhajtja, ideig-óráig igen, de tartósan elégségeseknek bizonyulni soha sem fognak. (Helyeslés bal felől.) Itt más és pedig oly haté­kony eszközökről kell a t. honvédelmi kormány­nak gondoskodnia, melyek a bajnak egyszer és mindenkor elejét veszik'. (Helyeslés bal felől.) Lehetne talán e bajon segíteni a Ludovica-aka­demia alapítványi helyeinek újabb szaporításával is, de attól tartok, hogy ezen expediens anyagi nehézségek miatt nem lenne ez idő szerint meg­valósítható. Különben is a Ludovica-akadémiáról általában az a nézetem, hogy a növendékek ezen intézetben ugyanolyan jó ellátásban, gondos ne­veltetés és szakszerű kiképeztetésben részesülnek, azonban a felvételre jelentkezők nagy számánál fogva először is vajmi nehéz a katonai pályára kedvet érző ifjúnak oda bejuthatni; másodszor az évi tandíj, mely egész fizetéses helynél évi 300 forintra rug, oly magas összegben van megálla­pítva, hogy bizonyára túlnyomó kisebbségben : vannak nálunk azon szülők, kik gyermekeik neveltetésére évenkint ily tetemes összeget for­díthatnak (Élénk helyeslés bal felől.) és túlnyomó többséget képeznek ismét azok, kik ily tetemes pénzáldozat meghozatalára legjobb akaratuk mellett sem vállalkozhatnak. (Igaz! Úgy van! hal felől.) Kell tehát oly módokról gondos­kodnunk, melyek segélyével i íjaink nemcsak alapos és szakszerű, de egyúttal olcsó katonai neveltetésben is részesülhessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom