Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-567
256 S6Í * országos ülés 1891. Ezen nemzetközi egyezmény megállapítja nemcsak a határvonalakat, hanem egyszersmind meghatározza azon jelzőket is, melyek jövőre a határok felismerése tekintetéből felállítandók. Meghatározza, hol állítandók fel határszobrok, hol kő- és faoszlopok, milyen jelzésekkel és felírásokkal kell azokat ellátni és egyúttal kötelességévé teszi az illető államoknak, hogy azokra felügyeljenek és bizonyos időközönkint, helyszíni szemle útján, azok fennállásáról meggyőződjenek. Daczára azonban ezen intézkedéseknek, mégis fordultak elő még a legújabb időben is a határ mentén összeütközések azon indokból, mert a határjelzők részben raegrongáltattak, részben eltávolíttattak. Gondoskodni kellett tehát azon eszközökön kivííl, melyek a kormánynak rendelkezésére állottak ahaíármegsértést büntető jogi repressioról, vagyis azon cselekmények bimtetójoffi megbüntetéséről. Ennek czéljából lett a képviselőház asztalára letéve, a mai tanácskozás tárgyát képező törvényjavaslat, mely 8 szakaszból áll. Az első szakasz mindenekelőtt kiterjeszkedik az ország határainak megrongálását előidéző cselekményekre. A következő 2. §. tovább megy és a határjelzők megsemmisítésének tényét hozza fel s míg az elsőt enyhébb, az utóbbit szigorúbb büntetéssel sújtja. További folyamában a törvényvényjavaslat nemcsak ez ország határaira, hanem a köztörvényhatósági és községi határjelekre vonatkozó büntető szabályokat állapítja meg és ezzel eleget kívánt tenni, azon határegyezményeknek, melyek 1888-ban a Románia és Magyarország közötti határok védelmére köttettek. Az igazságügyi bizottság az ezen törvényjavaslatba letett büntetőjogi intézkedéseket behatóan tárgyalván, meggyőződött arról, hogy mivel az eddig fennálló büntetőjogi intézkedések, különösen az ország határjeleire nézve semmiféle határozott intézkedéseket nem tartalmaznak : szükséges intézkedni az iránt, hogy e tekintetben az illető cselekmények hathatósabb büntetéssel illettessenek, nemcsak azért, mert maguk a büntetőtörvények e tekintetben hézagosak, de november 8 án, kedden. azért is, mert a törvényhozásnak erkölcsi kötelessége, ezen határegyezmény következtében, a határjelek fentartásáról gondoskodni. Az igazságügyi bizottság általánosságban helyesnek ismerte el a törvényjavaslatnak indokait s miután az részleteiben a büntető legislatio politikájának minden tekintetben megfelel: ajánlja a t. képviselőháznak, hogy azt részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen följegyezve; ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltúztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadta tik és így következik a részletes tárgyalás, Széll Ákos jegyző (olmssa a törvényjavaslat csimét és 1—8. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végleges megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) T. ház! Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Méltóztatott a t. ház elhatározni, hogy a zárszámadás-vizsgáló bizottságnak 815. és 816. számú jelentése »az 1890-iki állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában« legyen a legközelebbi, vagyis a csütörtöki ülés napirendje. E szerint a most megszavazott törvényjavaslatok!] aki harmadszori felolvasása is a csütörtöki ülésre lenne áthelyezendő. (Helyeslés.) így tehát holnap nem tartatnék ülés; a csütörtöki ülés pedig d. e. 10 órakor kezdődnék és napirendje a most általam felsorolt tárgyak lennének. (Helyeslés.) Ha ezt méltóztatik elfogadni, (Helyeslés.) határozatul kimondom. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 15 perczkor.)
