Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-565

230 565. orszátros ülés 1891. október 24-én, szombaton, Beöthy Ákos: Ez a lap majdnem ugyan­azon conclúsióra jut, mint a »Katonai Lapok«. Nevezetesen azt mondja, hogy: »Ha következ­tetést vonunk mindama panaszokból, nézetek­ből és javaslatokból, melyeket a két év lefolyása alatt illetékes körökből vettünk, az fi csaknem általában elismert tény tűnik ki, hogy a kény­szerű második szolgálati év intézménye nem felelt meg a várakozásnak. Fájdalom, napnál világosabban kitűnt, hogy a második szolgálati év veszélyei a katonai vizsgálóbiztosokat sokszo­rosan oda befölyásokták, hogy a minősítési mér­téket mélyen lenyomják, sokkal mélyebben, mint gem szükséges arra, hogy minél több pályázót átbocsássanak.« És erre azután egyszerre megjelenik egy ministeri ukáz, a mely e czikkek ellen állást foglal. Méltóztassék megengedni, hogy ezt is felolvassam. (Flottjuk! Halljuk!) Először is a t, ház aesthetikai gyönyöröket fog élvezni, ha itt ezzel a zamatos hivatalos irálylyal meg­ismerkedhetik; (Derültség bal felől.) de azután azt tartom, a tárgyilagosság is megkívánja, hogy az egészet felolvassam, különben is nem nagyon hosszú. (Halljuk! Halljuk!) Az idézett rendelet így szól: (olvassa) sA Katonai Lapok czímfí hetilap, mely magát a honvédség és népfölkelés közlönyének nevezi, ismételve a véderő némely intézményének czélszerűségét, így pl. a f. é. 28. számú lapja ban a szeptember hóban megtartott egyévi ön­kéntesek zárvizsgáínak alkalmából »Az egyévi önkéntesek« czímtí czikkben a védtörvénynek egy lényeges határozatát politikai irányú oly bírálat alá veszi, melynek terjesztése katonai körökben a fegyelem és jó szellem érdekében (Derültség a hal- és szélsőbalon.) nem kívánatos ; — minthogy a lapnak ily magatartása által csak az bízonyxil be, hogy az korántsem azon fel­adatát tartja szem előtt, hogy a honvédség, hadsereg és népfölkelés szakközlönye legyen, hanem a czímet csak arra használja fel, hogy a véderő tagjainál a véderő érdekeivel egyenest ellenkező tendentiát terjeszsze: (Derültség a hal- és szélsőbalon.) jónak látom e körülményre a parancsnokságok figyelmét felhívni s annak szükségességét hangsúlyozni, hogy ilyen irányú nyilatkozatokkal szemben a tisztikart kellően felvilágosítsa, (Derültség a bal- és szélsőbalon.) hogy a véderő intézménye ellen irányuló ilyen törekvések épen nem felelnek meg azon iránynak, melyet egy katonai szaklapnak követni kell, miért is a »Katonai Lapok« ily szaklapnak nem tekinthető. Meghagyom tehát a parancsnok­ságnak, hogy ez értelemben hatáskörében intéz­kedj ék,« (Derültség a bal- és szélső baloldalon és élénk felkiáltások: Ez a sajtószabadság!) B. Kaas lvor: Szabadelvtíség! Ugron Gábor: Megfejelt szabadelvtíség! (Derültség a szélsőbalon.) Beöthy Ákos: Ez a rövid rendelet, t. ház, négy momentumot tartalmaz. Az egyik az, hogy a ^Katonai Lapuk« magát a honvédség és had­sereg közlönyének tartja és vallja. Ez, bocsá­natot kérek, nem áll. Ez csak annyit mond, hogy »Közlöny a hadsereg számára«, a mi igen lényeges különbség; (Ügy van! bal felől.) az előbbi azt jelenti, hogy hivatalos jelleggel bír; a másik pedig azt jelenti, hogy az egy szak­lap. (Igaz ! bal felől.) A mi továbbá a rendelet­ben benne van, az az, hogy egy objectiv, szak­szerű bírálat, politikai természetű bírálatnak vétetik, mely a hadsereg szellemét és fegyelmét rontja, A harmadik pedig az, hogy a minister azt mondja, hogy az illető parancsnokságok figyelmeztessék a tisztikart, hogy ez nem szak­lap. Végre a negyedik, hogy a parancsnokságok bizonyos értelemben intézkedjenek. T. ház! Nekem mindezekről a dolgokról meg van a magam igen határozott véleménye; azonban eleget akarván tenni annak a követel­ménynek, hogy »audiatur et altéra pars«, én ezeknek nem adok kifejezést, hanem megvárom, míg a t. minister úr nyilatkozik. Hogy tehát ez megtörténhessék, bátor vagyok a következő inter­pellatiót hozzá intézni. (Halljuk! Halljuk! olvassa.) 1. Való-e azon ministeri rendelet, meby a lapokban a » Katonai Lapok« tárgyában megjelent? 2. Mit ért a minister úr az alatt, hogy a katonai hatóságok ily értelemben intézkedjenek? 3. Ha igaz, mivel tudja eljárását indokolni? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a honvédelmi minister úrral. Következik Ádám Sándor képviselő úr inter­pellatioja. Ádám Sándor: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek azon szerencsés helyzetben, mint előttem szólott képviselőtársam, hogy az illető szakminister, a kihez interpellatiomat intézem, jelen legyen. Engem főleg az indít interpellatiom megtéte­lére, hogy az ügy nagyon sürgős természetű és azt reméltem, hogy arra nyomban választ fogok kapni. Azonban ez aligha fog sikerülni. Mind­azonáltal, mert az ügynek használni vélek, inter­pellatiomat előterjesztem és a t. ház becses enge­delmével megindokolom. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Köztudomású dolog t. ház s azt hiszem, a ház számos tagjának élénk emlékezetében van az az ádáz pusztítás, a melyet f. é. Julius hő 5-én 1 a Mező-Túr határán átvonuló jégeső és vihar okozott. Ezen vihar a város határának épen azon részét érintette, a hol a kisbirtokos osztály biztató reményei mosolyogtak a szemlélő elé, de melyek­nek megsemmisülésével a fold poráig sújtatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom