Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-564

564. orsz sros ülés 1891. október 23-án, pétiteken. 223 szenvedélye fellobban, bele kelljen lőni. (Úgy van! Úgy van! Elénk tetszés a baloldalon.) Nem a nép volt a hibás, a nép tisztelettel volt Magyarország királya iránt, azt éltette és éljenezte. A nép talán hibás volt? Megbontotta-e a rendet? Nem! A katonaság, az ezrednek tagjai állottak oda és gúnyolták, insultálták azt a népet, a mely magyar területen Magyarország királyát magyarul üdvözölte. (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen más nemzet tagjainak az ily pillanatban arezába szökne a vér ennek hallatára. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha egy angol polgárt Afrika megközelíthető részeiben valaki insultál, Angliá­nak összes tengeri és szárazföldi ereje rendel­kezésre áll, hogy ezen egyetlen egy polgár bán­talmazását megtorolja. (Úgy van! Úgy van! a bal­oldalon.) Magyarország területén,magyarországi ható­ságok szemeláttára, magyar polgárokat azért, mert magyarul merték éljenezni a magyar királyt, insultálnak az ország által fizetett egyének. (Zajos helyeslés és^tetszés a bal- és szélsőbalon.) És Ma­gyarországnak van egy k< rmánya, olyan gyenge, nyomorult kormánya, mely ezzel szemben csak rosszalását fejezi ki. (Hosszantartó zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon. Nagy zaj és mozgás jobb felöl.) Azt akarják önök, hogy tiszeljék önö­ket, azt akarják önök, hogy tiszteljék a magyar nemzetet. Hogyan tisztelhetnek egy nemzetet, a mely eltűri, hogy rajta ily sérelmek és bántal­mak követtessenek el? Mi nem azért tartjuk azt a közös hadsereget, nem azért bocsátjuk a ma­gyar király és nem az osztrák császár rendel­kezésére, hogy azon hadsereg tagjai Magyar­ország közjogi törvényeit, területi épségét meg­támadhassák és ily felségárulással szemben egy­szerű rosszalással kibújhassanak. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon.) Hiszen, ha ez csak egy véletlenség volna. De nem véletlenség, rendszer ez, mely az első felfedezés után, midőn az interpellatiok megtör­téntek, nem hogy megszűnt, megcsappant és ma­gába tért volna, (Igaz! ügy van! a bál- és szélső­balon.) hanem épen a magyar kormánynak tagja, a honvédelmi minister úr által bátorítva tovább ment, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélsőbalon. Mozgás a jobboldalon.) mind vakmerőbben emelte fel fejét és kezét Magyarország törvényhozása és a magyar nemzet souverainitása és Magyar­ország területi épsége ellen. (Zajos helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Hiszen magában az, hogy ez az ezred a Jelasich nevet viseli; (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Szégyen! Gyalázat! Nagy zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk!) 1873-ban kapta ez az ezred a Jelasich nevet. Hát nem volt más. nem volt jó katona, a kit nem vertek meg sehol. a ki vitéz volt és nem futott? Nem volt katona olyan, a ki Bécsben és Magyarország területén és Ausztriában kivégzéseivel, főbelövetéseivel és a nép kirablásaival és pusztításával nem tette emlékezetessé nevét ? (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon.) Hiszen a császárnak vannak ezredei; miért nem tudták ezt az ezredet a magyar király nevére keresztelni, hogy annak is legyen egyszer egy ezrede? (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) De nem tették ezt, uraim, mert Jelasich-nak kellett ebben emléket állítani, a hagyományos szellemet arra a sárga-fekete zászlóra felírni. (Zajos tetszés. Élénk felkiáltások: a bah és szélsőbalon. Igaz! Úgy van!) Ha mi ezt megtűrjük és engedünk a gyengeségnek, gyáva­ságnak, melylyel velünk tudomásul akarják vétetni azt, hogy egyszerűen rosszalják az ezred tisztikarának és legénységének ilyen tényeit: akkor uraim, ki van próbálva, hogy a magyar alkotmányosság nem életképes; (Úgy van! a szélső baloldalon.) meglehet azt rontani belülről; és a mikor eljön a pillanat és úgy kívánja egy despota akarata, meg lehet azt támadni kividről is. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Mert állani fognak azok az ezredek, melyeknek a nevében cseng, bármit rendel az alkotmány: csak előre Jelasich! bármit parancsol a magyar király: csak előre Jelasich ! (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) A kamarilla keresztelte Jellasich nevére az ezredet; (Mozgás jobb felől. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) a kamarilla, a mely még soha sem tudta pihenőre hajtani a fejét; a mely mindig azt lesi, mely pillanatban gyengül meg a nemzetben az ellenállás és lesznek képe­sek a nemzet erőit eltompítani, a nemzet érzel­meit megzsongítani, hogy aztán annál biztosab­ban, annál bátrabban jöhessen a nemzet jogait, ha lehet, békés, ha kell, erőszakos eszközökkel visszafoglalni. (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Ha nem élne ezen gondolat ama fér­fiak kebelében, akkor azon ezredet rég áthelyez­ték volna már Fiuméből, hogy ott ultra-nationa lista törekvéseivel botránykő ne legyen a fiu­mei polgárok szemében. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mikép ragaszkodjanak Fiume polgárai Magyar­országhoz, ahhoz a Magyarországhoz, a mely nem képes őket a bántalmazások ellen megvédel­mezni akkor, midőn Magyarország királyát élte­tik, Magyarország királyához való ragaszkodá­sukat, szeretetüket manifestálják ? (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Bocsásson meg a t. ház, ele nincs szomorúbb napja a magyar alkotmányosságnak, mint lesz az, a melyen a magyar törvényhozás egy ezred előtt lerakja erkölcsi fegyvereit. (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Épen ezért nem veszem tudomásul a ministerelnök úr

Next

/
Oldalképek
Tartalom