Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-563

dO| 161 orstógös ttlés 18M. október áá-éu, esttt5rtök8a. hivatkozott, én itt nem terjeszkedem ki. (Derültség és felkiáltások a lat- és szélsőbalon: Ahá!) Egy tényt azonban mégis határozottan fel kell említenem (Halljuk!) és ez az a magánbeszélgetés, a melyre a képviselő úr, mint kilépésemet megelőzőre hivatkozott. Én soha ebben a házban magánbeszélgetést, négyszemköztit, fel nom hoztam és felhozni nem is fogok (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a jobboldalon: De csak tessék!) és pedig nem fogok azért felhozni, mert minden biztosítékot nélkülöz az bizonyos urakkal szemben, hogy a magánbeszélgetésben történtek, elferdítés, elfelejtés, elhallgatás, hamis előterjesztés . . . Horánszky Nándor: Az a kérdés, hogy jelen van-e ezeknek bármelyike? Szilágyi Dezső igazságügyminister:.. . ellen biztosíttassanak. Horánszky Nándor: Jelen van-e ezeknek valamelyike, feleljen a minister úr?! Szilágyi Dezső igazságügyminister: A képviselő úr mindenesetre elfelejtett és elhagyott valamit. Horánszky Nándor: Mit? Szilágyi Dezső igazságügyminister: A következőt : Hogy midőn egyrészt (a mérsékelt ellenzék padjaira mutatva.) ezen ellenzékben való működésemnek teljes sikertelensége, bizalmamnak teljes megszűnése iránt nézetemet és azon elhatározásomat kifejtettem, hogy egyedül, mint szabadelvű ellenzéki akarok állást foglalni és működni, (Halljuk! Halljuk!) én, egyedül: akkor a képviselő úr is ajánlkozott, hogy velem együtt jön . . . Horánszky Nándor: Én? Szilágyi Dezső igazságügyminister: Igen! (Hosszas zajos derültség jobb felöl. Mozgás a baloldalon.) Horánszky Nándor: Hova, oda a kormánypártba? (Felkiáltások a baloldalon: Ez a kérdés!) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ajánlkozott a képviselő úr arra, hogy midőn mint külön független ellenzéki kilépek onnan, velem jön. (Derültség a jobboldalon.) Horánszky Nándor: Az egyesülésről szó sem volt. Szilágyi Dezső igazságügyminister: No hát, t. ház, ezért nem kell magánbeszélgetésekre hivatkozni (Helyeslés jobb felől.) Én azon magánbeszélgetés tartalmát jól tudom, jól emlékszem rá, teljesen el is mondom, bár ha a képviselő úr fellépése kikeriílhetlenűl nem utalna reá, én magánbeszélgetést, sem ezt, sem mást a ház elé nem hoznék. Mert mi biztosít engem, vagy bárkit az ellen, hogy a legjobb esetben is feledékenység által azon magánbeszélgetés tartalma terjesen előadatik, ha pedig hézagosan és hiányosan törtéuik, nem állíthat-e engem és bárkit is hamis és olyan színbe, a mely hamis megítélésre vezet? (Helyeslés a jobboldalon.) És ini volt az én feleletem a t. képviselő úr kíuálkozására és mi volt még egy pár más képviselő úrnak, a kik más magánbeszélgetésben szintén ilyformán nyilatkoztak, még pedig önkényt, általam fel nem híva? Az, hogy nem vagyok képes semminemű módot nyújtani arra, hogy legalább azon támogatás és szereplés, a mely nekik abban a kötelékben biztosítva van, ezen különállásom által pótoltassák, nem akarom > nem kívánom, hogy bárki az én sorsomban osztozzék, mert nem akarok soha utólag szemrehányást. A magam felelősségére megteszem e lépést, a miről a képviselő úr azt mondja, reménytelen volt, de hogy azt felelősségemre vegyem, hogy mások részéről utólag szemrehányás tétessék nekem, mert valakit persvadeáltam vagy elfogadtam társul a kilépésre: ezt visszautasítottam magamtól. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez volt, a mi közöttünk történt; azért képviselő úr nem jó magánbeszélgetésekre hivatkozni, mert azt teljesen és egybefüggésébeu kell tenni; azért én sohasem hivatkozom ilyenekre. (Helyeslés a jobboldalon.) r Kubinyi Géza: Úgy van! Ugy van! Linder György: Ott volt? Kubinyi Géza: Nem, de hiszem! Linder György: Én meg ezt hiszem! (Horánszkyra mutat.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Mert az egyik hiszi ezt az előadást, a másik meg amazt és mert magánbeszélgetésről írott feljegyzés és tanú nincs. Horánszky Nándor: A becsület! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Igen, de a feledékenység ellen soha sincs az ember biztosítva, kivált, ha az embernek nincs is nagy oka megerőltetni emlékezetét, (Derültség a jobboldalon.) azért helytelennek tartom a magánbeszélgetések idehozatalát, de most elmondtam, mert kényszerülve voltam reá. (Élénk helye dés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: Én megtörténi, de helytelenül előadott tények helyreállítása érdekében kérek a t. háztól szót, nehogy azon homályos és kétértelmű beszéd benyomása alatt, a melyet a t. igiizságügyi mmistertől hallottam, bárki is akként vélekedhessek, mintha azon dolgokból, melyeknek történetét én itt felsoroltam, akár értelem, akár szószerinti jelentőség tekintetében csak egy hajszál is nem volna igaz. (Helyeslés bal felől.) Egyik az, hogy közöttem és a minister úr között a beszélgetés politikai beszélgetés volt. ítéljen a ház, ítéljen a közvélemény, hogy akkor,