Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-562

178 562. országos ülés 1891. október 20 án kedden. nemzeti érzésnek kell kísérnie: akkor ez állítás oly következtetéshez vezet, mely még a függetlenségi párt álláspontján is túltesz. Midőn a t. képviselő úr azt mondja, eszményeket kell fen tartani az országban, ez adja meg az erkölcsi tartalmat, ez őrzi meg a nemzeti önállóságot s aztán oly érzéseket akar fölkelteni, melyek kibékíthetetlen ellentétben állanak a nemzet ama százados helyzetével, melyeket legjobbjaink, legbölesebbjeink fenmaradásunk biztosítékának tartottak: ez elle.imondások vegyüléke, mely nem alkalmas a 67-iki kiegyezés fentartására és megerősítésére, hanem szédelgésre vezet, a 67 iki alapon. {Nagy mozgás halról.) Én nem szándékosságot tételezek fel a képviselő úrról, de azt mondom, hogy álláspontjai ide vezetnek. Hogy egy képpel fejezzem be beszédemet, midőn azt látom, hogy a t. képviselő úr a 67 iki kiegyezésre nézve oly állapotokat lát az országban, melyekről azt mondja, hogy azok nem is kifolyásai a kiegyezésnek, hanem komoly okokból, a helyzetnél fogva nem kell őket bolygatni'; midőn másrészt azt látom, hogy egész homályban a kiegyezés keretéhen megoldatlan kérdésekről beszél, azok megoldását napirendre tűzi; midőn azt látom, hogy beszél nemzeti vívmányokról, melyek a kiegyezés keretében vannak, melyek el vannak ismerve, csak nincsenek megvalósítva; midőn azt látom, hogy a nemzeti fentartandó érzés közt és a nemzetnek háromszázados alaphelyzete közt, egy fájó, örökké sajgó ellentétet fenn is akar tartani, de azért a helyzet megváltoztatására való törekvést elutasítja magától (Zaj és ellenmondás hal felől.) és ennélfogva a délibábok politikáját, a legnagyobb csapását minden nemzetnek, mely nehéz körülmények közt... (Zajos ellenmondás a hal- és szélső baloldalon. Zajos fölkiáltások: Bágalom! Gyalázat! Zajos helyeslés jobb felöl.) Ugron Gábor: A nemzetnek önállónak és függetlennek kell lenni, az nem lehet délibáb! (Zajos helyeslés a szélső' baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: A ki úgy van meggyőződve — és arra azután nem kérünk engedelmet, hogy így legyünk meggyőződve . . . Csanády Sándor: Az akasztófára érik! (Nagy zaj) Elnök: Csanády Sándor képviselő urat rendreutasítom ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: .... hogy a monarchia másik államával való kapcsolat és az azt megállapító pra^matica sanctio a magyar nemzetnek és Magyarországnak erőforrása, függetlenségének, nemzeti létének biztosítéka 5 (Nagy zaj a szélső baloldalon.) a ki ágy van meggyőződve, hogy a 67-es törvényekben való formulázása a közösügyeknek, az országnak függetlenségét nem csorbította, hanem azon eddig létezett közösügyeket oly alakban és oly módon írta körííl, hogy Magyarországnak nagyobb befolyása van rá, mint volt: annak oda kell hatni, hogy a nemzeti érzés is ezen intézményeket Önmagába felvegye és felkarolja. A ki pedig csak az elméhez fordul és a fájó érzést fenn akarja tartani, daczára, hogy úgy van meggyőződve, mint az imént előadtam: az (Felkiáltások bal felől: Nem áll! Helyeslés a jobboldalon.) a délibábok politikáját űzi. (Nagy zaj hahói.) Senki sincs kötelezve arra, hogy a másikkal ugyanazon álláspontot foglalja el, a képviselő urak sincsenek rá kötelezve, de mi sem vagyunk rá kötelezve. (Nagy zaj bal felöl.) Nem, t. ház, nem lehangolása-e ez a nemzetnek, az én meggyőződésem szerint — csak tűrjük el egymás meggyőződését — (Halljuk! Halljuk!) ha azt hirdetik, hogy te gyenge vagy arra, hogy az Ausztriával való kapcsolatban függetlenségedet megőrizd, de a kapcsolat mégis mellőzhetlenűl szükséges, (Zaj bal felől.) hogy bármit kívánjanak egyes esetben érdekeid, egyezkedhessél Ausztriával; te bármily egyezségre lépsz rá, lemondottál, a gyengébb szerepére ítélted magadat; te nem tudod megóvni jogaidat, legfeljebb áldozatok árán, ideiglenesen tűrést szerezve azoknak a másik részről: (Za hal felől.) ez a gyengeség politikája. (Élénk helyeslés jobb felől. Ellenmondások a bal- és szélső balolddon.) A ki az ellenkező állásponton áll — lehet, hogy önök nem ismerik el, nem is követelem, hogy elismerjék — az nem a resignatio, nem a gyengeség, hanem az önbizalom és férfias önérzet politikáját követi. (Zajos helyeslés jobb felöl. Nagy zaj bal felől.) Abban semmi sértés nem akar lenni semminemű álláspontra, sem erre, sem arra ; különösen nem akkor, midőn mindenféle szabadságot vesznek még erkölcsi reprobatiok szempontjából is ellenünk. Csanády Sándor: Ezt nem tűrjük Szilágyi Dezső igazságügyminister úrtól! (Nagy zaj és mozgás jobb felől.) Elnök: Csanády Sándor képviselő úrnak nincs joga a szónokot előadásában zavarni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Mutogasson akkor másra, ne én reám! (Zajos derül'ség.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Lehet, t. ház, az egyik politikát, lehet a másik politikát öafelfogásunk harmonicus meggyőződésével vallani. De tűrjük el egymástól, ha azt nyíltan képviseljük. Egy dolog azonban nem lehetséges. Az ellenmondás az, mi ott nem lehetséges. Hogy t. i. az érzési motívumokat és elvi praemissákat vegyük a függetlenségi párt politikájából, de a magatartásban ne vonjak le a következményeket,(Élénk helyeslés jobb felöl.) ezen