Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-552
552. országos ülés 1891. augusztus 14-én, pénteken. 5Q7 a sérthetetlenség elvétől eltér és ez esetben a felelősségre vonást jogosultnak mondja ki. Hogy mi volt az a felelősségre vonás, azt kimondja nemcsak a jelentés, hanem Eohonczy Gedeon t. képviselő úr beszédjéből is látjuk, a hol mindenütt segédekről és kihívásról van szó. Természetes, hogy ez semmi egyéb, mint fegyveres elégtételadásra való kihívás. És ha azt mondják, hogy a sérthetetlenség elve nem áll fenn és a felelősségre vonás jogosult: mit jelenthet ez egyebet, mint hogy mindazon képviselő urak és segédek, a kik más véleményben voltak, egészen hamis állásponton voltak és a képviselő pedig álljon ki. Ezt képviselőház, a mely a törvénytiszteletet szem előtt tartja, azt hiszem, nem mondhatja ki Egy dolgot coneedálok, t. ház: azt, hogy ki ne adja és hogy a sérthetetlenség elve fentartassék, ez nem fogja azt megakadályozni, a mint Chorin Ferencz t. képviselő úr gondolja, hogy a» illető képviselők vagy felek, ha nekik úgy tetszik, egv másnak fegyveres elégtételt ne adjanak Hiszen, t. képviselőház, törvény van Magyarországon, a a mely a párbajt tiltja, de bármily rossz forrásból eredért legyen is az annak idején, azt senki sem tagadhatja, hogy annak nemes alapja van, mert mégis csak azt fejezi ki, hogy többre becsülöm a becsületemet, mint az életemet. És hogy ez így van, nem látjuk e abból, hogy a törvény daczára sokan kiállanak s azt mondják, hogy elviselik ann k conseqnentiáit. Én nem helyeselhetem törvényes szempontból soha ezen állapotokat, de egytől, t. képviselőház, nem zárkózhatunk el: attól, hogy bizonyos ellenmondás van a mai társadalom és a jogélet között. (Igás! Úgy van! bal felől.) Jogéletünk demoeraticus, társadalmunk pedig aristocratieus. (Helyeslés bal felől.) A házban jogti-szteletró'l beszélünk és a praxisban azt látjuk, hogy úgy mint más államokban is, beszivárgott az életbe az az elv, hogy »Macht geht vor Recht,« (Igaz! Úgy van! a bal és szélső baloldalon.) Pedig a »Recht«-nek kell ene a »Maeht«-ot korlátoznia. Mire vezet ez egyébre, mint arra, hogy még a becsület is erőpróbává tétetik; és igen sokszor — nem mondom, hogy minden esetben — nem az a kérdés, hogy igazat mondott-e az illető vagy nem; de ha igazat mondott is, azért kiáll, meri mondotta. És így a kérdés erőpróbává tétetik; és ez a társadalmi szokás erősebb minden törvénynél : mert a kiben a férfias önérzet igazán él, az kiteszi magát minden kellemetlenségnek, ha arról van szó, hogy báTörságának és férfiasságának jelét adja. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) De, t. ház, minthogy ez épen így van, igen sokszor meg kell leírni annak a báTörságnak is, midőn ezt valaki megtagadja; (Igaz! Úgy van! bal felöl.) mert különben nem volna mindenki egyéb, mint a társadalomnak kényszerhelyzetbe sodort rabja, a mi pedig a férfiúi önérzettel ép úgy ellenkezik, mint a másik. Épen azért igen helyesen fejtegette Eohonczy Gedeon t. képviselő úr, hogy vannak esetek, mikor ennek korlátja van; és ő épen ott kereste ebben az esetben a korlátot, a hol annak jogosultsága ellen senki sem szólalhat fel. Mert a hol a próba már annyiszor megadatott, ott semmiféle jelentésben nem lehet többé oly czélzattal élni, hogy a társadalmi felfogás kívánja. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon) B. Kaas Ivor: A minister úr sem fogad el akármilyen párbajt! Győry Elek: Nem bizony! Mondom,t. ház, hogy ezen dolgok a gyakorlatban nagy erejűek. Méltóztatnak látni, hogy keresztül ütik- azok még a törvények sorompóit is; de ebből, mert a törvények sorompóit is keresztül ütik és mert a törvények ellenére is megteszik, a midőn azt hiszik, hogy kötelességük, midőn egy ilyen collisio officiorium előtt állunk: nem lehet abból azt következtetni, hogy mivel a törvényt ebben megszegtük, ennélfogva mindig meg kell azt szegni. Úgy, hogy ha van eset, midőn valaki azt mondja: »En a mentelmi jog daczára magamra veszek minden következményt, kiállók, mert ez esetben kiállhatok«, ebből az esetből nem lehet azon következtetést vonni, hogy ez praxis, mely megszüntetni a mentelmi jog sérelmét, (Igaz! Úgy van ! a szélsőbalon.) mert a sérelem nem szűnt meg, meg van a sérelem, elkövettetik az a gyakorlatban tudatosan, épen azon sajátságos társadalmi felfogás folytán a melyre utaltam. De ha elkövettetik, akkor az illető a következményeket viselni fogja; és ha ezután a kérdés tárgyalásra kerül: nem lehet a mentelmi jog köpenyébe bújni, hogy a sérelmet eltakarja. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Hogy ez így van, e tekintetben méltóztassék arra is gondolni, hogy ezek az úgynevezett praecedens esetek gyakorlatilag annál kevébbé vehetők figyelembe, mert azon tudomások, a melyekről a jelentésben szó van, micsoda következményre vezettek mindig? Arra, hogy minden esetben kiadta a ház az illetőt s ki tdta azzal, hogy az illető nem üldöztetik; kiadta azzal, hogy az illető oly tettet követett el, a mi a büntető törvények súlya alá esik; s kiadta azzal, hogy miután már megtörtént azon intézkedés, a minek meg kellett volna történnie, hogyha előre bejelentetett volna as eset: nincs további intézkedésre szükség. Ugyanezt mondja a kisebbség javaslata. Azt mondja, hogy itt tudomásul vétetett a mentelmi jog fenforgása, ennélfogva nincsen többé szükség intézkedésre. Hát ha előfordult volna a fegyveres elégéi*
