Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-548

440 548. orsiAgos filés 1891. augusztus 7-én, kedden. között évek hosszú során mindig egyetlen concret eset volt az, a mit a képviselő urak felemlítettek. Maga az a tény, hogy itt néhány százszor hallottuk emlegettetni a kaposvári választást és mindig csak azt: nem ékesen szóló bízonyság-e amellett, hogy az ily visszaélések rendkívül szórványosak? Ha már concret esetekről beszélünk, abban az időben három oly mandátum volt, melyekre nézve kettőről teljesen be volt igazolva; a harmadikra, a kaposvárira nézve elfogadom, a vitatkozás kedvéért azt, szintén nem vult helyesen megszerzett mandátum. Ilyen volt tehát a kaposvári — mint az urak állítják — a gyomai és a székesfehérvéri. (Zajos felkiáltások a szélsőbalon: a czeglédi, a szolnoki!) Fiát hozzáteszem a czeglédit is. (Nagy zaj. Felkiáltások: a czeglédi, a szolnoki, a vízaknai!) Egyezerre kisül majd, hogy mindegyik választás törvénytelen volt. (Zajos közbeszólások a szélsőbalon: Yizakna!) A vízaknai választás . . . B- Kaas lvor: Az nem volt választás, hanem kinevezés! Tisza István: T. ház! Itt nem rólam van szó, hanem választóimról. A vízaknai választás a legnagyobb rendben folyt le és azt hiszem, a vízaknai választó közönség semmivel sem adott sem okot, sem jogot ily kisebbítő nyilatkozatra! B. Kaas Ivor : A székesfehérvári válasz tók érnek annyit,minta vízaknaiak! (Hosszantartó nagy zaj.) Elnök : B. Kaas Ivor képviselő urat ezennel rendreutasítom! (Zajos helyeslés jobbról. Nagy zaj a szélsőbalon.) Tisza István: Nagyon Sajnálom, ha tulaj donképen rövid beszédem hosszúra fog nyúlni, de a közbekiáltások körülbelül négyszer olyan hosz• zúak, mint a beszéd. Hát vissza kell térnem azon bizonyos mandátumokra. (Halljuk! Halljuk!) Négy mandátumról van szó, mert a czeglédit is kész szívvel elfogadom ; abból három volt a közjogi ellenzék hívei birtokában és csak egy a szabadelvű párté. időközben e kerület is megüresedett és onnan is függetlenségi párti képviselő jött a házba. Mindenünnen tehát, hol tényekkel lehet bizonyítani vagy plausibilissá tenni, hogy visszaélés követtetett el. oly képviselők vannak itt, kik nem a kormánypárthoz, hanem a fügetlenségi párthoz tartoznak. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) A másik érv, melyet hallottunk, az, hogy a választóközönség ezen kérdésben nem nyilatkozott s hogy ennélfogva nincs erkölcsi jogosultsága ezen pártnak e kérdést a választások előtt oldani meg. Először is az az állítás — mert ezt is hallottam — hogy az 1887-iki választásoknál ez a párt a választási alap fentartására küldetett volna ide, nem felel meg teljesen a helyzetnek. A kormánynak akkor már ismételt kijelentését képezte az, hogy az 1886-iki törvények megalkotása az utolsó kísérletet képezi, melynek sikertelensége esetén kénytelen lesz a rendszert magát megváltoztatni. A mi az 1887-iki választásokat magukat illeti, azokban a közigazgatás kérdése egyáltalában nem tartozott az actualis politika első sorban előtérben álló kérdései közé; akkor a pénzügyi helyzet dominált teljesen. (Úgy van! jobb felöl.) Én azt hiszem, hogy a választásoknál a programmbeszédekben a közigazgatás kérdése igen nagy szerepet nem játszott; a mennyiben azonban szerepet játszott, határozottan merem állítani, hogy ezen párt tagjai közül legalább is annyian nyilatkoztak a kinevezés mellett, mint a választás mellett. (Igaz! Úgy van! jobb felöl. Zaj a szélső baloldalon.) A mi továbbá a nemzet általi sanctiot illeti, azt hiszem, hogy mi nem mehetünk visszafelé, az utasítás tana felé; mi nem mondhatunk le arról, hogy mi nem követek,hanem népképviselők vagyunk, kiknek jogunk és kötelességünk legjobb meggyőződésünk szerint megoldani a gyakorlati politika egymásután felmerülő actualis kérdéseit. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Birna némi alappal az önök vádja azon esetben, ha tényleg künn az országban széles körökben nagy mérvű elégedetlenség mutatkozott volna a reformmal szemben ; ha tényleg valószínűséggel bírna az a feltevés, hogy az ország nagy többsége nem ami politikánkat, de az önökét helyesli. (Élénk helyeslés jobb felöl. Zaj a szélső baloldalon.) Erre visszatérni nem szándékozom; utalok egyszerűen Vadnay Andor t. barátom minapi beszédére (Zaj a szélső baloldalon.) és azt hiszem, azon igazán nagyszabású felsülés után, melylyel a t. képviselő urak kérvényezési mozgalma künn az országban találkozott, egész nyugodtan érezhetjük magunkban az erkölcsi jogosultságot ezen kérdés megoldására. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A harmadik érvet Ugron Gábor t. szomszédom (Derültség.) tegnapi beszédéből értettük meg. A t. képviselő úr ugyanis azt mondja, hogy ez a törvényjavaslat annyira rossz, annyira megtámadja az országnak, a nemzetnek jogait, olyan hallatlan dolgokat foglal magában, mint: a törvénytelen rendeletek végrehajtását, meg nem szavazott ujonezok és adók behajtását, hogy ellentétben áll »nem csak Magyarország, de az egész világ alkotmányosan fejlődött államainak fejlődési alapprincipiumát képező eszméjével és gondolatavak. A mondat egy kicsit hosszú, de azt hiszem megérthetjük a dolgot. Én ebben n tekintetben nem szándékozom ismételni azokat, mik az általános vita alatt igen sok oldalról felhozattak, hogy tudniillik ez a törvény megtámadja-e az ország jogait és szabadságát? Erre nézve felkérem a t. képviselő urat és azt