Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-541

MI. országos ülés 1891. Julius 29 én, szerdán. 289 tagra szorítsuk. Én, t. ház, ezt Magyarországra nézve nem haladásnak, hanem határozott visszaesésnek tartom. Nem állítom én, hogy magában véve ezen törvényjavaslat bármely országban visszaesést jelentene. Nem, t. ház. Ott, a hol az absolutismusrólkell átmenni az autonómiára, vagyis az érdekelt elemek bevonásával szervezendő rendszerre, ott ez haladást jelentene. Hogy példát hozzak fel, ott van például Bosznia. Ha Boszniában akkora területen, mint nálunk, egy nem is nagy, hanem csak középszerű vármegyében, 24, vagy 12 olyan tag, minőkkel ez a törvényjavaslat az autonomicus elemeknek kijelölt hatáskört betölteni akarja, bevonatnék a közigazgatásba, ott ez haladás lenne. (Úgy van! a szélsőbalon.) De minálunk ez határozott visszaesés. Azonban drágasága miatt sem tanácsos e rendszert behozni. A t. ministerelnök és belügyminister úr, ha szétnéz az országban, tapasztalni fogja, hogy mi a különbség a választott és nem választott tisztviselő közt a fizetésre, fuvardíjra és napidíjakra nézve. Példával szolgálhatok, ha tetszik. Tudjuk, hogy a kinevezési rendszertől elválaszthatlan a centralisatio, a bureaucratismus. Méltóztassék megnézni a kinevezett tisztviselők működését és látni fogják, hogy a napidíjak, fuvarilleímények, stb. kizsákmányolására ennél alkalmasabb rendszer nincsen. A t. ministerelnök úr ma hivatkozott arra, hogy az államosítást a t. képviselőháznak nagy része az általános tárgyalás végén nyilvánított szavazatával elfogadta és hivatkozott, ha jól tudom, a hatóságokra is. Méltóztassék nekem megengedni, t. képviselőház, hogy a ház többségére való hivatkozás ellen bátor legyek kijelenteni, hogy e hivatkozást én parlamentarisnak nem tartom. (Derültség jobb felöl. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Nem tartom azért, mert a kormánypártnak a választások alkalmával programmpontját a közigazgatás államosítása nem képezte. (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondások jobb felől.) Képezte programmját a mérsékelt ellenzéknek és a mérsékelt ellenzék nem kapta az országtól a meghatalmazást programmjának a keresztülvitelére, mert itt kisebbségben maradt. Kétségtelen tehát, hogy a nemzet többsége, mely önöket nagy számban; minket kisebb, de szintén tekintélyes számban, ültetett ide, határozottan az államosítás ellen nyilatkozott. (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondások jobb felöl) És mihelyt a parlament eltér a választók közvéleményétől, a választóknak határozott és biztos alakban nyilvánított véleményétől : ezzel parlamentaris működése megszűnt. De a t. ministerelnök úr hivatkozott ma a vármegyéknek azon nyilatkozataira is, melyek | KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. " — nem tudom, hány vármegyében — az államosítást jó részben a magukévá teszik. Erre, t. képviselőház, méltóztassék nekem megengedni, hogy úgyszólván provocálva érezzem magamat. Magam is résztvettem egy törvényhatóság közgyűlésének a tanácskozásán a közigazgatás államosítása felett. Csak az általános szempontokat említem, nem a helyi érdekííeket. Az állandó választmány javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy intézzen feliratot a képviselőházhoz a kormánynak a törvényjavaslat visszavételére való utasítása végett. Ez ellen tétetett egy javaslat, mely az államosítás elvét helyesli. Szavazásra került a dolog és 13 szótöbbséggel elfogadtatott az államosítás iránti javaslat. (Egy hang a szélső baloldalon: Szép vármegye!) Nem azért mondom, hogy »szép vármegye*, hanem általános tapasztalatokat akarok a t. ház előtt felhozni. Hogy jött ki az a 13 szavazattöbbség, t. ministerelnök úr? 19 tisztviselői votum szolgáltatott 13 szavazattöbbséget és e közül a 18 votum köztíl is 11 olyan volt, a mely csak magát, hivatalát képviselte: az a 11 sem választás, sem pedig adó alapján nem volt tagja a bizottságnak, csak hivatala alapján; tehát egyéni votum volt. De ebből nem varrok hímet magamnak, hanem azt hiszem, hogy a t. ministerelnök úr sem varrhat nagy hímet politikájának, mert van ebben egy másik igen nevezetes tanúiság, hogy a szavazatoknak igen jelentékeny része, mely az államosítás ellen beadatott, kormánypárti szavazat volt. Tehát tulaj donképen a t. ministerelnök úrnak a pártja ott ma az államosítás behozatala kérdésében kisebb, mint volt azelőtt. (Tetszés a szélsőbalon.) így méltóztassék megbírálni azokat a határozatokat és feliratokat, melyeket a törvényhatóságok ide fölterjesztenek és a melyeket — én nem tudom hogyan van — most olyan nagyban latolgatnak és a közvélemény igazi nyilvánúlásának tekintenek; holott a' véderő vita alatt az ilyen nyilatkozatokra nemcsak hogy súlyt nem fektettek, hanem készakarva minden súlyuktól megfosztani iparkodtak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Egyet a törvényhatóságok ellenében nem lehet eltagadni: és ez az, hogy ezek a törvényhatóságok voltak a magyar hazafias érzelem igazi élesztői, terjesztői, hirdetői; és sem én nem ismerek, sem a történelem nem ismer hazatiatlan, vagy talán hazaáruló vármegyét; maga a t. ministerelnök úr tehetne bizonyságot arról, hogy midőn ő királyi biztosul működött, nem tudom már melyik vármegyében, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Heves vármegyében!) királyi biztosul nem azért küldetett ki, | mintha az a vármegye a magyar hazafiúi érze37