Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-541

641. országos ülés 1891. Jnlius 29-én, szerdán. §77 építtet. Ebben a városban - nincs arra valami nagy szükség, sőt ellenkezőleg, máshol jobb volna e gymnasiumot felállítani, hanem az a másik város véletlenül renitens és semmi érdemeket nem szerzett magának a kormány iránt — mondom — nem oly dolgokról beszélek, a melyek megtörténtek, de olyanokról, a melyek megtörténhetnek, sőt ez a másik város igen becses szolgálatokat tett, hazafiakat küldött a képviselőházba egész sorozatában a választásoknak, kik a kormány akarata szerint szavaztak, mint a karikacsapás. És a kormány megadja a gymnasiumot annak a városnak, a hol ez történt s a hol nincs is gymnasiumra szükség. Már most kérdem: ez is az állam akarata-e? Hiszen az állam akarata érvényesül itt is a t. képviselő úr állítása szerint, mert a kormánynak hatalma volt és törvényes ereje volt hozzá, hogy ezt a gymnasiumot felállítsa ; alkalmasint magának a képviselőháznak beleegyezését is kikérte ehhez, tehát egészen törvényesen járt el. És ha már most ez mind az állam akarata és nem a kormány akarata, (Halljuk! Halljuk!) erre azután azt mondja Apponyi Albert t. képviselő úr: a kormányak ezt az akaratát erősbíteni kell, mert úgy, a mint van, nem elég erős. No, t. képviselő úr, mi megköszönjük, ha a kormánynak ilyen akaratát erősbíteni akarja. (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) Mi megköszönjük azt, ha e reformmal azt akarja keresztülvinni, hogy ezen kormánynak, a melynek akarata így nyilvánul, még szabatosabban, még pontosabban hajtassanak végre a rendeletei. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a kormánynak épen ez a törvényes akarata nem eléggé szabatosan, megbízhatóan és pontosan hajtatik végre és azért tartja szükségesnek, hogy a tisztviselők kineveztessenek. Mert — úgymond — mi annak az oka, hogy a kormánynak akarata nem eléggé pontosan és szabatosan hajtatik végre? Első sorban — úgymond — az, mert a tisztviselő függ lefelé és függ fölfelé. Ha a t. képviselő úr csak azt állítaná, hogy a tisztviselő függ lefelé, akkor érteném további következtetéseit, de szerinte a fölfelé való függés is egyik ok, a miért a törvények nem eléggé szabatosan és pontosan hajtatnak végre. Ha tehát a felfelé való függés is ok, akkor minél nagyobb lesz az a függés, annál kevésbbé pontosan lesznek végrehajtva a törvények. Következéskép tehát, hogy egész pon tosan hajtassanak végre a törvények, tegyük a tisztviselőket nemcsak olyan mérvben függővé, mint most, a főispán candidationalis jogánál fogva, hanem tegyük függővé a tisztviselőt úgy, hogy a kormány nevezze őket ki, léptesse elő és legyen joga ide vagy oda áthelyezni. (Tetszés a srélsö baloldalon.) Ha az a kis függés, a mely a főispán candidationalis jogában rejlett, elegendő volt arra, hogy megmételyezze a tisztviselőt; ha elegendő volt arra, hogy — a mint a t. képviselő úr magát kifejezte — oly szolgálatokat is tegyen, a melyekre ugyan utasítást nem kapott, de a melyeket, mikor megtette, ezt fenn jó néven vették, mondom, ha ez a kis függés elegendő volt erre, mert a t. képviselő úr maga is ennek tulajdonítja: micsoda eljárásra számíthatunk akkor, ha e függést teljessé teszszük, ha a hivatalnokot egészen kiszolgáltatjuk a kormány kegyelmének. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez ismét oly magasan álló és mély tudományú logika, a melyet mi középszerű logikánkkal fölfogni képesek nem vagyunk. De azt hiszem, maga a t. képviselő úr sem egészen bízott ezen okoskodásnak helyességében, mert hisz utána teszi még a jogi garantiákat is. T. ház! A t. képviselő úr igen rossznéven vette báró Prónay Dezső t képviselő úra.ik, hogy nem bizonyította minden tételét; de hát, mivel tudja bizonyítani a t. képviselő xir azt, hogy az állam akarata nem eléggé pontosan és szabatosan érvényestíl ? Micsoda érvei vannak s ha vannak, miért nem állott velük elő? Ha pedig elégnek tartotta állításait egyszerűen oda vetni: akkor mi joga van a képviselő úrnak mással szemben azt mondani, hogy tessék bizonyítani? De — úgymond — a baj megvan és hogy ezentúl baj ne legyen, jogi garantiakra van szükségünk. Felsorolja a jogi garantiakat. Az egyik az, hogy az anyagi közigazgatás kellőleg fejlesztessék; a másik az, hogy a polgárok közjogi sérelme közigazgatási bíróság lítján orvosoltassék ; a harmadik pedig az, hogy a tisztviselőknek a választási mozgalmakban való részvétele hathatósan korlátoltassék Nagyon sokat adok ezen jogi garantiakra s egyátalán nem akarom ezek fontosságát kicsinyelni, hanem azt mondom a t. háznak és a t. képviselő úrnak, hogy ha mindezeket a jogi garantiakat megadtuk volna a mi mostani közigazgatásunknak; ha mi hasonló garantiák mellett választott tisztviselőinknek oly fizetést adtunk volna, mint a minő most czéloztatik; ha mi oly számú hivatalnokot bocsátottunk volna az administratio rendelkezésére, mint a minő meg van adva itt és azután az egészet közjogi garantiákkal vettük volna körűi: vájjon szükségünk volna-e arra, hogy mi most e felett a közigazgatási törvényjavaslat felett vitatkozzunk? És ha a t. képviselő úr mindezeknek a garantiáknak oly csodaerőt tulajdonít — s én nem vonom kétségbe, hogy nagy erejük van, de csodaerejük nincs — miért nem akarja megadni ezeket a mai választási rendszer mellett és miért mondja, hogy a kinevezés sokkal jobb, mert e garantiák mellett a közigaz-