Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-539

589. orsíAgos ülés 18M. Julius 26-én, szombaton. 229 Hertelendy Béla előadó: T. ház! 4z itt említett középiskolai tanárok fizetésük fölemelése iránt esedeznek. Kérvényük négy részre oszlik, nevezetesen először azt kérik, hogy mostani Ötödéves 100 frtos pótlékuk ötödévenkinti 200 frtra emeltessék, másodszor, hogy a vidéki tanárok lakáspénze emeltessék fel 300 frtra, ii mennyi a fővárosiaké, harmadszor pedig az igazgatók 1200 frtnyi fizetésének 1800 frtra való fölemelését s negyedszer egyáltalában a vidéki tanárok fizetésének a fővárosiakéval egyenlő összegben való megállapítását kérik. A kérvényi bizottság azt javasolja, hogy ezen kérvények adassanak ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Darányi Ignácz! Baranyi Ignácz: T. ház! (Halljuk!) A középiskolai tanárok és igazgatók kérését méltányosnak tartom annyiban, a mennyiben a quinquenniunmak, továbbá lakáspénzüknek szabályozását és az igazgatói törzsfizetés fölemelését kérik. Azon általános indokokon kivtíl, melyek a kérvényekben ki vannak fejtve, csak kettőt kívánok különösen kiemelni. Egyik az, hogy a középiskolai tanárok pályája aránylag hosszú előkészülést feltételez; a másik pedig az, hogy az előléptetési viszonyok is e pályán aránylag kedvezőtlenebbek, mint másutt. Midőn azonban e kérvényeket a jelzett irányban melegen ajánlanám a t. kormány figyelmébe, ezzel nem azt akarom mondani, mintha helyesnek tartsnám az állami tisztviselők helyzetének javítását partialis arányokban, részlegesen és kiszakítva eszközölni. Partialis szabályozás már eddig is több irányban történt, de ezen részleges szabályozások nem egyszer csak arra szolgáltak, hogy a már létező visszásságokat és aránytalanságokat még kirívóbbakká tegyék. Felfogásom szerint az állami tisztviselők helyzetének javítását egységes, összefüggő programra szerint minden ágazatra kiterjedőleg kell a kormánynak eszközölni és pedig nem felülről lefelé, hanem fiúiról fölfelé. (Élénk helyeslés.) Az igen t. kormány e részben azt az ígéretet tette, hogy ezen ac|ioja az 1892. évi budgetben már kifejezést fog nyerni. Midőn egységes programm kidolgozásáról van szó, azt várni és remélni, hogy az egész reform összege az 1892-iki budgetben egyszerre nyerjen kifejezést és a kormány e részbeni progranrmja egyszerre hajtassék végre és valósíttassék meg, alig lehet. De igenis lehet várni és kérni azt, hogy a mellett, hogy az 1892-ik évi budgetben a kormány ezen actioja már kifejezésre jusson, megjelöltessék az az irány, a melyben a koi'mány haladni kíván és meglássuk azt a keretet, a melyet e részben be akar tölteni. Felszólalásomnak nem az a czélja, hogy a kormányt ígéretének beváltására akarjam figyelmeztetni, (Helyeslés jobb felöl) mert ilyen szelid nyomásra a kormánynak semmi szüksége nincsen; (Helyeslés jobbfelöl) de most, midőn épen a budgetkészítés előtt állunk és midőn látjuk és halljak, hogy mindenféle jogosult és jogosulatlan igények tornyosxxlnak az államkincstár felé és mikor arról van szó, hogy ezen igényeknek helyes sorrendje és egymásutánja állapíttassák meg: akkor nem tartom feleslegesnek hangsúlyozni, hogy igénytelen nézetem szerint, a kormány azon régi álláspontjának fentartásában, hogy a pénzügyi állapotok első javulása az állami tisztviselők helyzetének javítása érdekében fog felhasználtatni, a törvényhozás hatályos támogatására számíthat. Részletekre, t. ház, kiterjeszkedni nem kívánok, mert ezen kérdésről volt alkalmam már máskor bővebben nyilatkozni, csupán röviden teszem tehát még hozzá, hogy jó munkát az állam csak jól fizetett és helyzetében biztosított tisztviselőtől várhat. (Élénk helyeslés.) Ezt kiemelni volt felszólalásomnak czélja, (Helyeslés) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő úr által felhozottakra nézve csak arra vagyok kénytelen utalni, a mit az 1891. évi költségvetés előterjesztése alkalmával és pedig nemcsak a magam, hanem az egész kormány nevében mondottam a t. képviselőháznak, t. i. hogy a tisztviselői illetményeknek szabályozását a kormány programmjába felvette és azt, tekintettel a különböző fizetési fokozatoknak lehető egyenlősítésére, a megélhetés feltételeinek nyújtására külön törvényjavaslatban kívánja szabályozni, sőt az időpontot is megjelöltem, hogy az 1892-ki költségelőirányzattal együttesen fogjuk ebbeli előterjesztésünket a t. ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Ezen idő, azt ldszem, még nem járt le és ha a t. képviselő úr be fogja várni ezen határidőt, azon elvek nagy részét, a melyeket itt fejtegetni méltóztatott és a melyeket én is helyeseknek ismerek el, talán valósítva fogja látni azon törvényjavaslatban. Feleletül tehát, miután itt egy eoncret kérvényről, t. i. a tanárok fizetésének felemeléséről van szó, csak azt adhatom a t. képviselő árnak, hogy igenis a tanárok illetménycinek szabályozását szintén oly kérdésnek tekintettük, melyet tárgyalás alá vettünk és lehető méltánylattal fogunk igyekezni ezen általános szabályzat előterjesztésekor azt megoldásra juttatni. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház ezen kérvényeket a bizottság javaslata