Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-538
588. országos Illés 1891. Julius 24-éu, péntekem. |93 a ház elő kerül, itt elmondani véleményemet. Utalok a magyar országgyűlésnek százados múltjára, a mely fényes tanúságot tesz arról, hogy a magyar törvényhozásnak mindig sikerűit szólásszabadságát megóvnia; de mindig fentartotta egyszersmind azon szabályokat is, a melyeket minden társadalomban és minden testületben tiszteletben tartanak. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék a házszabályok intézkedéseinek megfelelőleg ezen kérdést a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: A ház nyilt ülésében mentelmi ügy jelentetvén be, a házszabályok felolvasott 138. §. értelmében Ugron Gábor mentelmi ügye a mentelmi bizottsághoz utasíttatik. Következik a napirend: a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Madarász József jegyző: Sóvágó G-ábor! SÓ vágó Gábor: T. ház 1 (Halljuk! Halljuk!) Midőn a szőnyegen levő, hazánkra és állami életünkre oly nagy befolyással bíró törvényjavaslat általános tárgyalásánál én is felszólaltam, befejeztem beszédemet akként, hogy e törvényjavaslatot, a mely nézetem szerint a megyei önkormányzatot nagyban megcsonkítja, csaknem megsemmisíti, a mely a polgárok önállóságát, függetlenségét veszélyezteti, a mely az államhatalom helyett a kormányhatalmat növeli, általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azóta, a mióta ezt a beszédet tartottam, engem a t. túloldal szónokai e nézetemben nem erőtlenítettek meg; és ebből kifolyólag a politikai következetesség elvénél fogva az 1. §-t, mely tulajdonképen e törvényjavaslat lényege, mely a, választási rendszert eltörli és a kinevezési rendszert lépteti életbe, nem fogadhatom el (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) és csatlakozom Helfy Ignácz t. képviselőtársam indítványához. Mielőtt azonban az 1. §-ra vonatkozólag nézeteimet előadnám, legyen szabad a t. ministeeínök úrnak a zárbeszédek alkalmával tett nyilatkozatára refleetálnom. (Halljuk! a szélső baloldalain.) A t. ministerelnök úr azt mondta, hogy az ország 63 vármegyéje közül 36 az államosítás mellett nyilatkozott. Nem szándékom e szám mennyiségét kifogásolni, de annyi tény, hogy e megyék legnagyobb része csak igen sok feltétel mellett nyilatkozott az államosítás mellett. De nem akarok evvel foglalkozni; csak annyit vagyok bátor kérdezni a t. minister úrtól: vájjon ezen 36 vármegye közé sorozta-e Hajdú megyét, melynek egyik kerületét én vagyok szerencsés képviselni ? Mert Hajdú megye, midőn ezen kérdést tár- j KÉPVH. NAPLÓ. 1887-92. XXVI. KÖTET. gyalta, megvallom az igazat, nagyon semleges határozatot hozott, daczára az én államosítás elleni indítványomnak, midőn azt mondotta — megcsinálván a többséget a megyei tisztikar e határozat számára — hogy mind a két megkeresést, tudniillik az államosítás mellettit és ellenit, tudomásul veszi és bízik a képviselőház és a kormány bölcseségében. Megengedem, t. ház, hogy a t. ministerelnök úr Hajdú megyét is azon 36 megye közé sorozza, melyek az államosítás mellett nyilatkoztak; de midőn ezt megengedem, t. ház, akkor bátor vagyok kérdeni az igen t. ministerelnök úrtól: ugyan micsoda értéke van annak a vármegyei határozatnak, melyet a tisztviselők többsége csinált akkor, mikor Hajdú vármegyének városai, nevezetesen HajdiiBöszörmény, Hajdú-Nánás, Hajdú-Szoboszló és a politikai szempontokból rendezett tanácsú városból nagyközséggé faragott Hajdú-Hadház s azon kívül Hajdú vármegyének több községei csaknem egyhangúlag felírtak a t házhoz a sérelmes törvényjavaslat visszavétele iránt? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nézetem szerint semmit sem bizonyít ez az államosítás mellett. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezt az esetet azért voltam bátor felhozni, mert tudtommal is több vármegyében hozattak olyan határozatok, melyek a vármegyei közvéleménynyel ellentétben vannak; (Helyeslés a szélsőbalon.) és felhoztam másod sorban azért, mert szerény nézetem szerint a vármegyéknek ezen félig-meddig feltételes nyilatkozataiból nem lehet következtetni arra, hogy a közvélemény többsége kívánja, követeli az államosítást. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A kormányt támogató lapok egy része a múltkor azt hozta, hogy a függetlenségi pártnak ezen törvényjavaslat tárgyalásánál követett eljárása a függetlenségi pártot a jövő választásnál megsemmisíti. Hát, t. ház, mindenik képviselőtársam legjobban ismeri a saját megyéjét; én tehát nem akarok a többi vármegyéről nyilatkozni, csakis magát azt a vármegyét akarom ide állítani a képviselőház elé, a melynek egyik kerületét képviselem. Hát én ezen vármegyében eddigelé azt tapasztaltam, hogy mióta a függetlenségi párt ezen törvényjavaslat tágyalásánál elfoglalta ezt az álláspontot, különösen az igen t. ministerelnök úr engedetlensége következtében; (Derültség a szélsőbalon.) azóta a függetlenségi párt agioja nemcsak hogy le nem szállott, hanem emelkedett e vármegyében; sőt magok a kormánypártiak — (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert ott is vannak kormánypártiak, bár az nagyon rossz talaj rajok nézve — is beismerik, hogy a függetlenségi párt, különö I sen a, ministerelnök makacskodása óta, teljesen