Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-534
U2 584. országos ülés 1891. Julius iS-áu, szombaton. körébe, még inkább előáll annak szüksége, hogy ;i bíróság elé, a mely az anyagi jogot alkalmazni van hívatva, a lehetőségig szabatos, határozott jogszabályok adassanak. Két utat lehetett volna követni. Lehetett volna azt mondani, hogy már a legcsekélyebb előnynek ígérése vagy adása is vesztegetés. Ezek alatt természetesen az összes választási jelvényüket is kellett volna érteni, inert elvégre az is bizonyos érték, ha valakinek egy zászló vagy egy 10 krajczáros ékítő toll adatik. Tekintettel azon szempontokra, a melyeket most egészen nyíltan el fogok mondani a ház előtt, ennek az útnak a, követése nincs javaslatba hozva. T. ház! Én sokat gondolkoztam a felett, hogy mi az oka annak, hogy Magyarország közvéleménye s azt merem mondani, még a legtisztességesebb emberek a jelenlegi büntető törvénykönyv fennállása daczára sem láttak törvényellenes dolgot abban, ha — a nélkíü,hogy ez a vesztegetés leplezésére szolgált volna — a több községből álló választókerületben elszórt választókat a választás székhelyére beszállították vagy visszaszállították; hogy mi az oka annak, hogy a legkomolyabb s a legtisztességesebb emberek büntető törvénykönyvünk fennállása mellett sem láttak etetést és itatást abban, ha az ily választókerűletekben a választás székhelyén összegyűlt választóknak, ha nem is dorbézolásra nyújtatott alkalom, de azok a legszükségesebb ellátásban részesíti ettek ? Én ennek egyik okát — mert hiszen ha visszaélést akart valaki elkövetni, akkor ez nem ok, hanem csak ürügy volt — választási rendszerünkben találom. 11a ne u csalódom, egész Európában egyetlen ország Magyarország, a melynek központosított választási rendszere van; egyetlen ország Magyarország, a hol a szavazás nem községenként helyben történik, nem b-s (gyes községekből alakúit kisebb körökben, hanem az egész választókerületből egy bizonyos időre és helyre kellett bejönni, hogy valaki szavazati jogát gyakorolja. Már most ha ehhez hozzáveszek még egy körülményt, mely előtt szemet hunyni a törvényhozónak nem lehet, azt, hogy a választókerületek geographiai kiterjedése, területi összefüggése nálunk milyen, hogy a közlekedési viszonyok milyenek és ha a t. ház tagjai visszaidézik elméjükbe azt, hogy minő szempontok alapján alakíttattak meg ezen választó kerületek az egyes megyékben, úgy, hogy némelyik területére nézve kikerekített, a másik pedig egy hosszúra elnyúló szalag, ha mondom, mindezt a t, ház tagjai meggondolják, akkor át fogják látni, hogy a választásnak ez az összpontosított volta, a melyre tudtommal sehol példa nincsen, kikerülhetetlen előidézője volt bizonyos szükségszerű eljárásnak. Egyik az, hogy a szavazati jog gyakorlása ily összpontosított választási helyen a választók egy tetemes, talán nagyobb részétől egy napnak, néha két napnak feláldozását kívánta meg és mert minden választó egy helyen szavazott, a szavazás folyama szükségkép hosszabb volt, tehát nehezebben gyakorolható, mint nyugaton,akármerremegyünkbármely országban. De még egyebet is tett szükségessé. A választási törvény elrendeli, hogy a szavazás községenkint megállapított sorrendben történjék, tehát az egész kerület összes választóinak a választási székhelyen össze kell gytílniök, a kellő időben megjelenniük és községenkint sorrendben szavazniok. Mit idézett ez elő ? Előidézte azt a szükségszerű eljárást, hogy az egy párti választók együtt helyezkedtek el egymástól elkülönítve és hogy a legnagyobb érdek volt minden párt részéről különbség nélkül: a választókat elszéledni nem engedni, együtt tartani, már csak a verekedések és véres összekoezczanások kikerülése végett is, hogy a választás színhelyén az egyik párt is, a másik párt is meg ne kísérelje a választóknak átvonását. Ezen szükségszerű eljárás idézhette elő azt, hogy magának a beszállításnak ténye, ha az nem szolgált elieplezéseűl a vesztegetésnek; ha az erre adott összeg nem volt oly magas, hogy az tulajdonképen a szavazat megvásárlásának volt tekinthető, valamint a választás székhelyén szükséges ellátás, minthogy a választókat nem lehetett elszéledni engedni: mondom, ebben az ellátásban a legtisztességesebb emberek •— s itt kinekkinek a tapasztalására hivatkozom—vesztegetést és etetést-itatást nem láttak. Mi, t. ház, nem mehettünk addig ebben a törvényjavaslatban, hogy a központosított választási rendszert megszüntessük, annak átalakítását javaslatba hozzuk; nem mehettünk azért — egyetlen egy okot mondok — mert ez a nagy kérdéseknek akkora sorozatát vetette volna fel, melyek a curiai bíráskodással semmi szükség szerű összefüggésben nem állanak, de annál meszszebbható politikai jelentőséggel bírnak s az országnak egész képviseleti rendszerét érintik. ( Úgy van ! a jobboldalon.) Én azt gondolom, odáig menni, hogy a legkisebb előny nyújtását, a legkisebb jelvénynek adását is vesztegetésnek vegyük; hogy a választóknak a választás székhelyén a legszükségesebb ellátásban való részesítését etetésitatásnak vegyük : én azt gondolom, még azok is, kik erre most hajlandók volnának, ezt jelenleg talán szükségesnek nem látják — nem pártszempontokból, mert ha ezt a kérdést minden lehető vonatkozásában és horderejében megfontolják, pártérdek itt nem foroghat fenn. (Mozgás a szélső baloldalon.) A ház böicsesége fog határozni; mi czélszertínek láttuk a következő határozatokat i javaslatba hozni. (Halljuk! Halljuk!)
