Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-534

1Q0 584. országos ülés 1891; Julius 18-án, szombaton. le.« (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nagyon helyes! Kötelessége is lett volna!) T. ház! Én nem kétlem, hogy a t. ministerelnök úr ezen határozati javaslatomnak, azon czélból és szándékból, melylyel én azt benyújtom elfogadását ellenezni nem fogja és hogy a t. ház is szíves lesz azt elfogadni. Kérem is mind a t. ministerelnök urat, mind a t. házat, hogy határozati javaslatomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Ki következik? Nagy István jegyző: Vállyi Árpád! Vállyi Árpád: (A szolga egy pohár tizet tesz a szónok elé.) T. képviselőház! Mielőtt beszédembe kezdenék, okulva ti múlt napok tapasztalatain, egész tisztelettel kérem úgy a ház mélyen t. elnökét, mint a ház tagjait összesen és egyenként, sőt a sajtó jelenlevő, általam igen t. képviselőit is, méltóztassanak hivatalosan eonstatálni. hogy az előttem lévő pohárban csak víz van, (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) nem mondhatom, hogy tiszta, mert vízvezetéki, (Derültség a szélső baloldalon.) de semmiféle szeszes folyadékkal meghamisítva nincs. (Élénk helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) A múlt napokban igen sok érdekes megfigyelést tehetett a házban egy olyan nyugodt vérmérsékletű, csendesen szemlélni szerető képviselő, mint a minő magam vagyok. (Halljuk! Halljuk!) A többek között egy igen meglepő felfedezést tettem: azt, hogy a mit kedélyes emberek egyszer tréfából mondottak, azt néha még eszes és szellemes emberek is egészen komolyan veszik. Általánosan ismeretes dolog, hogy valaki egyszer tréfából a sajtót az európai hatodik nagyhatalomnak nevezte el és íme mit tapasztaltunk a napokban nemcsak egyszer, de többször is? Azt, hogy a t. kormány egy félhivatalos lapja — gondolom »Nemzet« a neve s mert én nem szoktam se ellenzéki, se kormánypárti lapot olvasni, (Derültség a szélsőbalon.) ezen lapot nem ismerem, a nevét is csak hallomásból tudom — valóban egészen komolyan azt képzelte magáról, hogy ő nagyhatalmasságot képvisel. Nem folytatom azonban megfigyeléseim leleplezéseit, mert indiseretiot önmagammal szemben se szeretek elkövetni, hanem követve előttem szólt képviselőtársaim példáját, a törvényjavaslat ezíméhez óhajtok hozzászólani épen oly szigorú tárgyilagossággal, a mint ezt előttem szólt t. képviselőtársaim tették. (Élénk derültség.) Hogy e törvényjavaslat ezíme különös figyelmet érdemel, ezt bizonyítja az, hogy már a közigazgatási bizottságban is vita folyt a czím fölött. A törvényjavaslat ezen eredeti czíme helyett: j »a közigazgatás és az önkormányzat rendezé- 1 séről a vármegyékben« a bizottság a következő czímet hozta javaslatba: »a vármegyei közigazgatás rendezéséről«, indokolván ezt azzal, hogy a czímet rövidebbé és a hivatkozásoknál és idézéseknél jobban hangzóvá akarta tenni. Őszintén megvallom, hogy én sem az eredeti, sem a közigazgatási bizottság által proponált czímet nem tartom helyesnek, jónak és ha azon reményben lehetnék, hogy e javaslatból törvény lesz és így megérdemelné a fáradságot, hogy azt még most is corrigáljuk, akkor én is más czímet hoznék javaslatba. A mostani körülmények közt azonban sokkal czélszerííbbnek tartom — és ezt ajánlom a t. háznak is — ha elfogadjuk azon indítványt, a melyet tegnap egyik t. képviselőtársunk tett, hogy miután még nem lehet tudni, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának folyama alatt az mik ép módosul, mondja ki a i ház, hogy sem az egyik, sem a másik czímet nem fogadja el, hanem majd csak a törvényjavaslat részletes tárgyalása után, mikor már látni fogjuk, hogy minő lesz a javaslat, adjunk annak czímet, mert akkor leszünk azon helyzetben, hogy megfelelő czímet adhassunk, mert ma még igazán én sem volnék képes a javaslathoz megfelelő czímet proponálni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) En is aláírtam b. Prónay Dezső t. képviselőtársam azon indítványát, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása halasztassék el mindaddig, míg a kormány a községek, a rendezett tanácsú, valamint a törvényhatósági joggal felruházott városok rendezésére vonatkozó törvényjavaslatokat is be fogja nyújtani. Már az általános vita folyamán elmondott beszédemben is kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy a kormánynak már kiindulási pontját is egészen eltévesztettnek tartom, mert én egyszerű falusias eszemmel azt hiszem, hogy valamint egy épület felépítését alulról kell kezdeni, úgy a közigazgatás reformját is az alsó fokon, a községek rendezésével kell megkezdeni (Úgy van! a szélső baloldalon.) és pedig azért, mert mindenki, a ki Magyarország jelenlegi közigazgatási viszonyait alaposan és behatóan ismeri, igazat fog nekem adni abban, hogy közigazgatásunk épen a községekben a legrosszabb és leggyengébb. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De ha már a t. kormány ezen álláspontra nem helyezkedett, nézetem szerint, múlhatatlanul szükséges lett volna, hogy legalább főbb vonásokban és a vezérelveket illetőleg tájékoztatott volna bennünket az iránt, hogy mikép szándékozik ezt az egész nagy reformot keresztülvinni, (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert a mint már az általános vitában is fölemlítettem, egy képet nem lehet megbírálni, a midőn annak még csak közepe van megfestve, midőn még ideánk sincs