Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-533
94 S8S. országos ülés 18W. Julius 17-én, pénteken. Ezt kötelességemnek tartom az országgyűlésen is kimondani s ha bármely oldalról kétségbe vonatnék, be is fogom bizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Most idegen nemzetek példáiból csak azt hozom fel, hogy a két legalkotmányosabb országban, Angliában és Belgiumban, a melyekben valóban megvan a parlamenti kormányrendszer, legerősebb az önkormányzati rendszer is. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azonban, ha én a megyei rendszer esalhatatlanságához ragaszkodom, ez nem ímnyit tesz, hogy nem kívánnám a felelős parlamenti kormányzatot, mert a kettő nincs ellentétben egymással, hanem egyik a ínásikit kiegészíti. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem az a kérdés, hogy melyiket kívánják': a felelős parlamenti kormányzatot vagy az önkormányzatot, a megyei rendszert; hanem úgy áll a kérdés: vagy mind a kettőt elfogadjuk, vagy egyiket sem; (Úgy van! a szélső baloldalon.) és a t. többség gondolom ezeknek az eszméknek megvalósításáért akar gr. Andrássy Gyulának szobrot emelni. (Tetszés szélsőbal felöl.) Helyes, hanem én azt hiszem, jó lesz arra a szoborra feliratról gondoskodni, nevezetesen olyan feliratról, hogy: »Emelte az a nemzedék, a mely sem meg nem értette, sem nem követte*. (Elénk tetszés a szélsőbalon.) T. ház! Nem akarom tovább ia-énvbe venni a t. ház figyelmét, ágy is eléggé ki van már merítve. Egyetlen egy, itt már igen sokaktól megczáfolt nyilatkozatra akarom csak még felhívni a t. ház figyelmét, a melyet a t. ministerelnök úr tett. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Nevezetesen a t. ministerelnok úr azt mondta, hogy míg a vármegyék erősek voltak, addig a nemzet nem tudott haladni. Hát én úgy gondolom, hogy azok után, a miket Thaly Kálmán, Eötvös Károly és Győry Elek erre már czáfolatúl elmondottak, én hasztalan tarlózgatnék az ő nyomaikban. Csupán csak azt vagyok kénytelen itt fölemlíteni, hogy igen tekintélyes helyen, még a hírlapokban is, sőt úgy tudom, épen ma is olyan formán nyilatkoztak, mintha mi előttünk nem volna ismeretes mindaz, a mit — sajnálattal kell említenem — a mindnyájunk fájdalmára elhunyt Grünwald Béla megírt a megyéről. Ezzel akarják bizonyítani azt, hogy a megyék uralmának korszakában Magyarország nem volt képes haladni. Kérem azokat a t. urakat, a kik Grünwald müvéből szedik e tekintetben érveiket, a legelső lapot olvassák el; a legelső lapon az áll: »Magyarország az újabb korban legszebb, legtermékenyebb korszaka az 1823— 1848-ig terjedő idő volr.« (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) A mi tehát voltaképen Grünwald Bélát arra indította, hogy a régi Magyarországot megírj i, az, a mint ő maga mondja, az volt, hogy meg akarta írni az 1823-tól 1848-ig terjedő időszak történetét; és csak, hogy sokkal jobban érthetővé tegye, hogy mit művelt a 25 esztendő alatt Magyarország, azért írta meg a »Régi Magyarországot*. (Igaz ! Úgy van! a szélsőbalon.) Azt mondja Grünwald Béla. ugyanott: >Példátlan az a nemzetek történelmében, hogy egy kiváltságos osztály évtizedeken keresztül folytassa saját érdekei ellen a harezot csak azért, mert meg van győződve arról, hogyha az ő érdekei háttérbe vonulnak, akkor megy a nemzet előre.« Épen ez a különbség t. ház, az 1823—48-ig terjedő korszak és a mostani korszak közt. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az 1823 —1848-ig terjedő korszakban a törvényhozók dolgoztak a saját érdekeik ellen, mert a többség érdekét abban látták kielégítve ; a mostani nemzedék ... — gondolom, nem szükséges megmondanom, megmagyarázza a törvényjavaslatmaga. — (Élénk tetszés és helyeslés a szélsőbalon.) Még c^ak egyetlenegy érvet hozok fel arra nézve, hogy mi volt az 1823—1848-ig terjedő korszak. Erre már nem a t. ministerelnok úrtól kérem a választ, hanem a t. túloldaltól; a ministerelnok úr nem is adhatná meg. Ne mél] tóztassék elfeledni, ebben a korszakban élt Széchenyi István, Deák Ferencz és Kossuth Lajos. Azt gondolom, hogy ezeknek munkája nem múlt el elenyészetlenííl abban a korban. Nem untatom tovább a t. házat előadásommal. Hozzájárulok b. Prónay Dezső és Győry Elek t. képviselőtársaim határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván, a tanácskozás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre teszem át, melynek első tárgya lesz: a gazdasági bizottságnak jelentése a ház Julius havi költség-előirányzatáról; azs után következik a most félbeszakított tárgyaláfolytatása és végre a 24 és 25. sorjegyzékbe foglalt kérvényeknek tárgyalása. (Helyeslés.) Ezt határozatképen kijelentve, most az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)
