Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-528

»28. országos Illés 1891, Julius 11-én, szombaton. 435 bírálatot hallottunk az eredeti törvényjavaslattal szemben. r Midőn Horváth Ádám t. képviselőtársam azon határozati javaslatát benyújtotta, abból úgy, a mint én azon határozati javaslatot fel­fogtam, az következik, hogy ha elfogadtatott is ezen törvényjavaslat általánosságban, ez elfoga­dás a jövőre ne szolgáljon praecendensűl arra, hogy mindennemű statisztikai adatok, kimutatások, felszerelések nélkül nagyon silány és hiányos indokolás mellett adassék be egy oly törvény­javaslat, a melyet a bizottság több mint fele részében átdolgozott és ha a ház azt akarja, hogy valami legyen ebhől a törvényjavaslatból, meg lehet, hogy több mint kétharmad részben a rész­letes tárgyalás rendén is át kell, hogy dolgozza. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Hiszen az, hogy a törvényjavaslat nem volt kellőképen a tanácskozások számára előkészítve, már a köz­igazagatási bizottság tárgyalásaiban is kiderült. (Úgy van! Úgy r van! a szélső baloldalon.) Horváth Ádám t. barátom indítványa tehát, eltekintve attól, hogy általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik-e a törvény­javaslat, önmagában fönállhat (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és így kérem, hogy azt, mint külön álló indítványt külön szavazásra kitűzni méltóztassék. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Mozgás bal felől. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ezen határozati javaslat tulajdon­képen nem foglal egyebet magában, mint elő­ször visszavetését a törvényjavaslatnak, azután megrovását a kormánynak, hogy ilyen javasla­tot benyújtott és végűi utasítását a kormánynak, hogy egy áj javaslatot terjeszszen elő. (Ellen- 1 mondások baloldalon.) Mindjárt felolvasom (olvassa): »A képviselőháza kormány azon eljárását, hogy kellőleg elő nem készíteti, hiányosan összeállí­tott és kielégítőleg meg nem okolt törvény­javaslatot terjesztett elő, helyteleníti és rossza­lását fejezi ki.« Ez az első része az indít­ványnak. Hoitsy Pál: Eddig nagyon helyes! (De­rültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminister : Most jön a második része (olvassa): »Utasítja a képviselőház a kormányt, hogy jövőre teljesen előkészített, gondosan kidolgozott, kellő meg­okolással ellátott törvényjavaslatokat terjeszszen elő.« Ha t. képviselőtársam beletette volna a határozati javaslatba azt, hogy: a képviselőház általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot és hozzáfüggesztette volna, hogy: megrója azon­ban a kormányt, hogy ilyet nyújtott be és hogy jövőre, ha benyújt törvényjavaslatot, azt gondo- j sabban készítse elő; ha, mondom, azt tette volna: akkor igenis megengedem, hogy az nem ! ellenindítvány és hogy nem áll szemben a bizott ság javaslatával. De t. képviselőtársam gondo­san óvakodott attól, hogy a háznak ajánlja határozati javaslatában magának a törvényjavas­latnak elfogadását. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ha talán a t. képviselő úr ki akarja javítani, (Derültség jobb felől.) oly értelemben, hogy a törvényjavaslat elfogadtassék és csak azután fogadtassák el a határozati javaslat: akkor lehetne azon módon eljárni, a mint Ugron G-á­bor t. képviselő úr kívánta. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) De így, a mint a határozati javaslat fogalmazva van, midőn a képviselő úr úgy ha­tározati javaslatában, mint azon beszédében is, melylyel határozati javaslatát indokolta, egyene­sen a törvényjavaslat elvetését kívánta és egyszer­smind a legnagyobb megrovást is hozta a javas­latba és egyúttal javaslatba hozta azt is, hogy jövőre nézve a kormánynak bizonyos utasítás adassék: akkor nézetem szerint ezt ellenindít­ványnak kell tekinteni. (Élénk helyeslés a jobb oldalon. Zaj a szélsőbalon.) Horváth Ádám: T. ház! Félremagyará­zott szavaim helyreigazítása végett kénytelen vagyok szólani. Az igen t. igazságügyminister úr teljesen félreértette szavaimat és határozati javaslato­mat is. T. ház! Az én határozati javaslatom első pontjában az foglaltatik, hogy rosszaltassék a kormánynak az az eljárása, hogy olyan hiányo­san felszerelt törvényjavaslatot nyújtott be. Mi következik a törvényjavaslat benyújtása után ? Következik a bizottsági tárgyalás; és úgy is nagyon sokan azt mondják, hogy ez a törvény­javaslat, ha valamit ér, a bizottsági tárgyalás alatt lett azzá. Avval, a mi az én határozati javaslatom első pontjában foglaltatik, nincs az mondva, hogy a javaslat úgy, a mint előttünk fekszik, rossz, hanem hogy rossz volt akkor, midőn beterjesztették. (Derültség a jobboldalon és felkiáltások: De az már nem jön tárgyalás alá!) És egyáltalában az tökéletesen egyre megy, hogy én elfogadom-e a javaslatot, vagy pedig nem fogadom el. A mi pedig a határozati javaslat második pontját illeti, az nemcsak a közigazgatás tár­gyában benyújtott törvényjavaslatra, hanem álta­lában mindenféle tárgyban ezentúl benyújtandó javaslatra vonatkozik. így valóban csodálom, hogy az igen t. igazságügyminister űr ilyen állás­pontot foglal el az én indítványommal szemben és kérem, hogy ezen felvilágosítás után kíván­ságától elállni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Györy Elek: T. ház! Mindenki tisztában van azzal, hogy mi lesz annak a határozati javas­latnak a sorsa. De nem erről van szó, hanem 5S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom