Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-524
524. orsíágos ülés 1891. Julius Um, kedden. 357 ban nem nélkülözhető sem a nemzeti fegyveres erő, mely az alkotmányellenes törekvések megfékezésére szükséges, sem pedig az országgyűlésen kivü'l egyéb intézmények, a melyek a múltban sikereseknek és hatékonyaknak bizonyultak. Egymagára az országgyűlés e feladatra elégtelen. (Igaz! ügy van! a szél-őbalon.) Nemcsak azért, mivel egyszerű rendelettel feloszlatható, hanem a miatt is, mert annak tagjaira az udvar a maga ezéljainak kedvező befolyást könnyen gyakorolhat. (Igaz! Úgy van ! a szélsőbalon.) Ki kell tehát egészíteni ezen biztosítékokat egyfelől független bíróságokkal, másfelől oly közigazgatási szervezette], mely a kormány túlkapásait korlátozni alkalmas. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ily intézményt bírtunk a megyei rendszerben. Azon fegyveres ellentállást, a melyet őseink a múlt századokban az alkotmány védelmére kifejteni kényszerűitek, egyes főembereken kivűí gyakran az erdélyi fejedelmek kezdeményezésére a szövetkezett megyék szervezték, a mellett nem eugedvén, hogy a török uralom alá került részek a nemzeti élet közösségétől elszakadjanak. II. József önkényuralma a megyék szenvedőleges ellentállásán tört meg. I. Ferencz király alkotmányellenes rendeletei ugyancsak a megyék tiltakozása miatt hiúsultak meg és ezek kényszerítették a királyt az országgyűlés összehívására, a melyen bűnbánókig fájdalmát jelen- | tette ki a történt sérelmek fölött. És végre a [ ki a 48. és 49-iki időre visszaemlékszik, hogyan felejthetné el azon szolgálatokat, a melyeket a megyei törvényhatóságok a hazafias kormány intézkedéseinek támogatásával tettek? Hogyan felejthetné el, hogy a választott tisztviselők az újonczok állításával, a hadsereg felszerelésével, valamint élelmezésével milyen érdemeket szereztek ? T. képviselőház! Ne tegyük koezkára a magyar alkotmány, a magyar szabadság biztosítékait egy — megengedem — a legjobb szándékkal tervezett, de a jövő esélyeit tekintetbe nem vevő javaslat kedvéért, a mely oly végzetes eredményre vezethet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem a pártember szól belőlem. Az aggodalmakat, a melyeket önök elé tártam, a hazaszeretet sugallta nekem; a hazaszeretetre hivatkozom önöknél is; a hazaszeretetre, mely nem ismer párttekintetet. S hivatkozom őseink emlékére, kik e hazáért annyit szenvedtek ; fiaik, unokáik jövőjére, a kiknek az ősöktől öröklött szabadságot megtartani és biztosítani kötelességük; saját felelősségükre, a melyet a jelen és az utókor előtt magukra vesznek s a melynek terhe alól sem a ministerek kézszorítása, sem a fejedelmek kegymosolya nem fogja felmenteni, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) a történelem ítélőszéke előtt. Nem fogadom el a törvényjavaslatot, hanem pártolom Szederkényi Nándor képviselőtársam határozati javaslatát. (Hosszan tartó élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Ámbár szólásra senki sincsen feljegyezve; s bár nem kívánom senkinek szólási jogát korlátozni; de másrészről a háznak is érdekében volna tudni, hogy holnapra be lesz-e zárva a vita: annálfogva ha talán lenne valaki, a ki még szólani kívánna, czélszerű volna, ha az illető azt most bejelentené. (Szünet.) Ha pedig nincs senki, a ki szólani kívánna, akkor talán már ma be lehetne zárni az általános vitát. (Ellenmondások a szélsőbalon.) Csak azért bocsátottam ezt előre, hogy a képviselő urak tájékozva legyenek. Különbeu, ha a legkisebb ellenvetés van, azt hiszem, a t. ház abba is beleegyezik, hogy holnap jelentsem ezt ki. (Élénk helyeslés a szélsőbalon. Mozgás jobb felől.) Miután az idő előre haladt, azt hiszem, a t. ház elhatározza, hogy a tárgyalás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztassék. Jelentem még a t. háznak, hogy a holnapi ülésben a pénzügyminister ár válaszolni kíván báró Kaas Ivor képviselő úr interpeliatiojára az 1891. évben vert osztrák pénzek köriratában foglalt czímzés tárgyában. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 30 pereskor.)
