Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-524

SS4. omágos Illés 1891. jnlins 7-én, kedden. 317 a Szapáry ministerelnök úr személyébe helyezett bizalomra, a melyet Apponyi Albert t. képviselő­társam említett. Apponyi képviselő úr a minis­terelnök személyében, Horánszky képviselő pedig a férfiúi becsületszóban találja a garantiát. Nekem nincs jogom a ministerelnök úrnak sem szemé­lyében, sem adott szavában kételkedni, noha a Pap Elek képviselőtársam beszéde következté­ben nagyon megingott a bizalmam. Elhiszem, hogy be akarja, be fogja váltam szavát; de hát nem lehetnének-e olyan külső okok, a melyek képtelenné teszik szavának beváltására, a mint helyesen jegyezte meg Tisza Kálmánról hiva­tali elődjéről ? Hát ő nem juthatna-e azon hely­zetbe, mint Tisza, hogy adott szavát nem tudta beváltani? (Úgy van! Úgy van la szélső balolda­lon.) Tisza Kálmán levonta belőle a consequen­tiát, de sovány elégtétel lesz a nemzetre nézve, ha Szapáry ministerelnök úr, mint bukott ember hagyja el székét. 0 insolvenssé válhatik és mit csinál Apponyi képviselőtársam a lovagias­ságból előre escomptált Szapáry-váltóval ? Hi­szen kérem magával ránthatja a giranst! (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Nincs okunk két­kedni ; de hát nagyobb bizalmok van-e önöknek Szapáry ministerelnökben, mint Tiszában?Hiszen Tisza ép oly szavahihető ember, mint Szapáry; ki óvja meg, hogy ugyanoly szomorú helyzetbe ne jöjjön. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Most áttérek arra, hogy mily szomorú hely­zetbe jött ez az öszszeférczeit monarchia. Látjuk a fiatal csehek működését. Azok függetlenségö­kért, önállóságukért küzdenek; üdvözlőm az ifjú csehek működését, bár képesek lennének szét­szakítani a kapcsolatot, mely akaratjok ellenére Ausztriához köti. Elnök: Kérem, méltóztassék nagy óvatos­sággal járni el a Lajtán túli viszonyokkal a mi érdekünkben is. Méltóztassék elhinni, ha ügyein­ket ott oly élesen tárgyalnák, nem lenne kelle­mes reánk nézve. (Felkiáltások: Ott még éleseb­ben beszélnek rólunk!) Gr. Károlyi Gábor: En nem bántom őket, sőt üdvözlöm. (Élénk derültség a szélső bal­oldalon.) De visszatérek Szapáry ministerelnök úr szavára. Én nem az ő szavában kételkedem, nekem azon rendszer iránt vannak aggodalmaim, a melyet Tisza Kálmán inaugurált és a mely­ben most gr. Szapáry az utódja. (Úgy van! szélső­bal felől.) Nem ellenzéki viszketegből szólaltam fel, t. ház, e törvényjavaslat ellen, sem pedig azért, hogy a vitát hosszura akarnám nyújtani. Külön­ben is képtelen vagyok hosszasabban beszélni, mert ez nem kenyerem; de ha ezt akarnám tenni, alkalmam lenne, hogy felolvassam a képviselő­házi napiébél a túloldal annyi és annyi tagjá­nak beszédét, a kik annak idején az önkormány­zat mellett nyilatkoztak. De nem akarom sem a t. házat, sem magamat fárasztani. (Nagy derült­ség.) Hiában is olvasnám fel az önök vélemé­nyét, a mit önök meggyőződésük szerint nyilvá­nítottak, úgy sem tudnám önöket meggyőzni, mert így van ez mindenütt, a hol az emberek nem elvek, hanem személyek és hatalom után mennek. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) En, t. ház, nem e párt nevében szólalok fel, hanem tisztán a magam nevében, de nem mulaszthatom el, hogy azon vádakra reflectáljak, melyeket e párt ellen, a melyhez tartozni sze­rencsém van, a túloldalról emeltettek. (Halljuk! Halljuk!) Azt fogták ránk, hogy mi illiberalisok, ósdiak és retogradok vagyunk e javaslattal szemben. Hát, t. ház, én csak azért szólalok fel e javas­lat ellen, mert abban semmi garantiát nem talá­lok a nép szabadságának és függetlenségének megőrzésére, sőt ellenkezőleg azt találom, hogy azt a kis szabadságot is meg akarják vonni a néptől, melyet az az önkormányzat révén élve­zett. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) T ház! En örömmel és büszkén megvallom, hogy a szó legtágabb élteimében radicalis vagyok. (Helyeslés a szélsőbalon.) A nép szabadságáért mindenkor, mindenütt és mindenben küzdeni fogok, önöknek pedig azt ajánlom, hogy ne bitorolják azt a szabadelvű nevet, hanem nyújtsanak be inkább olyan törvény­javaslatokat, melyek a nép szabadságát elősegí­tik és biztosítják. (Úgy van! Úgy van! Élénk tetszés a szélsőbalon.) Hozzák be pl. az általános szavazati jogot és ne tekintsék az embert többé anyagnak, hanem legyen az ember ember akkor is, ha pénze nincs. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső balon.) A szegény embertől megvárják, hogy adót fizessen és hogy vérével adózzék a hadsereg­ben; ha tehát jó az ember vére, legyen arra is jó, hogy szavazhasson. (Élénk tetszés szélső­bal felől.) Nyújtsák be önök a vallás szabad gyakorla­táról szóló törvényjavaslatot; ne kutassa az állam, hogy kinek mi a meggyőződése s ne mondják, hogy az egyik megengedett, a másik meg nem engedett, az egyik tűrt, a másik nem tűrt val­lás, hanem bárki kövesse azt a vallást, melyet akar s ahhoz az államnak semmi köze ne legyen, mert az az ember belső meggyőződéséhez tar­tozik. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Nyújtsák be önök a polgári házasságról szóló törvényjavasla­tot, elég égető kérdés ez s elég szerencsétlen a miatt, hogy Tisza Kálmán a zsidó házasságról, arról a korcspolgári házasságról szóló javaslatot benyújtotta, mely sem a katholikusoknak, sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom