Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-523
300 528. országos ülés 1891. jnlins 8-rtn, bétfön. európai államoknál crescendo előmenetelt találunk: hozzáteszem azt, hogy igen ha 1848 előtti korszakban létezett, autonómiából indul ki és azt viszonyítja a mi javaslatunkhoz, akkor kétségtelenül igaza van; csakhogy akkor nemcsak önkormányzat volt a megyékben — mert a megyék autonomája oly mértékben nyilvánult mint sehol Európában, mivel a megyék részben a souverenitas attribútumaival is el voltak látva — míg ma ellenkezőleg a megyék a szűkebb értelemben vett önkormányzat terére utalva meglehetősen azon keretben fognak mozogni, a mely keretben mozognak a modern franczia és angol megyék. Ezek, t, ház, nézetem szerint azon főköre telmények, melyek ha fenn nem forognak, egy helye?, a kor igényeihez mért administratio szervezetről jóformán szólni sem lehet. Miután én a magam részéről ezen szervezetet olyannak találom, hogy a felsorolt követelményeknek meglehetősen megfelel, elvárom ezen szervezettől, hogy azon eredményt, melyet ily szervezet létesítése alkalmával tőle reménylünk, valóban megfogja valósítani és remélem, hogy akkor, midőn e közigazgatási törvényjavaslat, mely a reformnak csak egy részét képezi, azon reformnak, melynek hivatása most már az, a mit a 48-iki törvényhozás az idő rövidsége miatt létre nem hozhatott és amit 1870-től kezdve máig a nemzeti szellemben való fejlődésnél fogva keresztülvinni talán lehetetlenség lett volna, remélem — mondom — hogy azt most ezen törvényjavaslat, hozzákapcsolva azon többi javaslatokat, (Felkiáltások a szélsőbalon : Hol vannak ?) melyek majd he fognak adatni és a melyek beadását mi a magunk részéről teljes meggyőződéssel várjuk, remélem — mondom — hogy ezen törvényjavaslatok együttesen megalkotják azon reformokat, a melyek módot fognak nyújtani azon nemzeti cultura megteremtésére, melyet mi mindannyian elérni törekszünk. (Igaz! Ügy van I jobh felöl.) Legyen szabad még egyet felemlítenem ez alkalommal. (Halljuk! Halljuk!) Töbh oldalról méltóztattak felvetni azt a kérdést, miért kezdi a minister úr a reformokat a megyei rendezéssel, miért nem kezdi a községgel, a közigazgatási bíráskodással, vagy valami mással azon törvények közül, melyek mind egy egységes reformnak megannyi részeit fogják képezni. Én, t. ház, nem habozom kijelenteni, hogy én igenis a ministerelnök árnak azt az eljárását, hogy ép e javaslattal kezdi a reform-munkát, helyeslem s a gyakorlati élet által megköveteltnek s másképen keresztül vihetetlennek tartom. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Vagy együtt kellett volna mindannyit beterjeszteni, vagy ha együtt nem lehetett, úgy legelőször ezt kellett előterjeszteni, mert méltóztassék elgondolni, hogy a községi törvényt behozni lehetetlenség addig, míg a megyei rendezésről szóló le nem tárgyaltatik és nem létesíttetik. (Ellenmondások a szélsőbalon.) Méltóztassék csak a mi törvényhozásunk menetére gondolni, nem az 1870 : XLTI. tcz. hozatott-e meg először és csak azután az 1871: XVIII. De így kellett ennek történnie, mert másként nem is lett volna kivihető. Azért, mert annak a résznek kell legelőször kiépíttetnie, a mely az egésznek a sarkpontját képezi. Azért, hogy a községek kisebb jogegységek és az egészhez közelebb állnak, mint a megyék, igen hibásan méltóztatnak következtetni, hogy elébb kell rendeztetniük, mint a megyéknek. Legelőbb a megyei szervezetnek kell kiépíttetnie és ha ez megtörtént, akkor ezzel egyetemben lehet az adrninistrationalis jogköröket megállapítani, melyek ennek kifolyásai. A községi törvénynyel kezdeni lehetetlenség lett volna, mert a megye nem függ a községtől, de ellenkezőleg a község van a megyei hatóságok alávetve s a község hatásköre függ a megye rendelkező hatáskörétől. A ki ezek administratioját ismeri, igen jól tudja, hogy a mai administratio súlya a megyén van, nem pedig a községen, tehát a reformot a, megyével kell megkezdeni. És most menjünk tovább: lehetne-e közigazgatási bírósági törvényt alkotni addig, míg a megyei közigazgatást szervező törvény megalkotva nincsen? Honnan tudjuk meg a jogviszonyokat, melyekre ki kell terjeszkednie a közigazgatási bíróságról szóló törvénynek, ha a substratuniot, melyről a töryény rendelkezik, nem ismerjük ? Kétségtelen, hogy a közigazgatási bírósági törvény intézkedik arról, mi történjék a vitás kérdésekben, midőn a közigazgatási közegek más testülettel vagy egyesekkel szemben állanak; de addig lehetetlen rendezni a jogviszonyokat, míg a közegek jogviszonyai ne in rendeztetnek. Épen így vagyunk a szolgálati pragmatikáról szóló törvénynyei is. Én is óhajtom és a megyék felterjesztései is óhajtják, hogy az illető közegeknek az államhoz való jogviszonya sza bályoztassék. De hogyan lehet addig szolgálati pragmatikáról beszélni, míg a szolgálati szervezet nincs megállapítva és a míg nemcsak a megyei közigazgatási szolgálat, hanem maga a községi szolgálat is rendezve nincs. Természetes dolog tehát, t. ház, hogy ez a reform-mfí egymásutánjának helyes menete. Ez az egyik indok, a miért én hozzájárulok a szóban levő törvényjavaslathoz s a miért én egész helyesnek, correctnek találom a minister úr azon eljárását, hogy e nagy reform-müvet épen ezzel a javaslattal kezdette meg. (Helyeslés a jobboldalon.)
