Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-523

286 528. országos ülés 18&1- Julius 6-án, nétfon. mégis mit látunk? A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat oly részletesen, oly tudományosan, oly alapos készültséggel van kidolgozva, hogy azt irigyelheti tőlünk igen sok ország. Vájjon nem vétek-e a parlamentariumus ellen az, ha odadobnak elé vasvillával összehányt 279. § t, a melynek indokolása alig terjed elmésebb, de mindenesetre gyengébb, mint valamely ifjú jogi szigorló írásbeli értekezése tudorrá avatása előtt. De még ha a legszebben és legrendesebben ki volnának is dolgozva e javaslat megokolásával együtt, akkor is kérdeném, hogy hol vannak az u. n. garantialis törvényjavaslatok, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbalon.) a melyek, ha csak a közszabadságot a legridegebb absolutismussal felcserélni nem akarjuk, egyidejűleg volnának életbeléptetendők ezen törvényjavaslattal? Mi ezeket nem látjuk sehol. A t. kormánypárti vak bizalmában markában fogni véli, a t. mérsékelt ellenzék pedig hiszi, hogy nem maradhatnak azok el. Igen hálás thema volna az u. n. garantialis törvényjavaslatokról beszélni, de én azokat nem szándékozom rendre szedni, csak sajnálatomat kell kifejeznem a fölött, hogy nemcsak a kormánypárt, hanem a t. mérsékelt ellenzék is felült az ígéreteknek, pedig ezek vajmi csekély értékkel birnak. Megnyugvással vette ágy a t. kormánypárt is azon tervezetet, a melyet a miaisterelnök úr a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában a közigazgazgatási bizottság elé terjesztett s a mely ezen bizottság jelentésében fölvétetett. Nekem ez nem megnyugvásom. Sem ministeri ígéret, sem bizottsági jelentés, sem magában a törvényben foglalt kötelezés nem elegendő nekem: nekem maga a törvény kell. A közigazgatási bíróságok felállításának kérdése hazánkban sokkal régibb, mint a közigazgatás államosításának kérdése. Hogy előbbre ne menjek, az 1881-iki legfelsőbb trónbeszédben ezek foglaltattak: (Halljuk! Halljuk!) »Egyéb, a közigazgatás érdekében teendő törvényhozási intézkedéseket nem említve, a közigazgatási bíróságok felállítása lehetőleg mielőbb eszközlendő.« És ezen kijelentést az akkori képviselőház minden tagja — tekintet nélkül arra, hogy államosító vagy municipalista volt-e — örömmel vette tudomásul. E programm nem miuister, hanem az apostoli király ajkairól hangzott el s vájjon azóta 10 év óta történt-e egyetlen lépés a közigazgatási bíróság megvalósítására ? (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez a loyalis többség és a t. mérsékelt ellenzék nagyobb hitelt ad gr. Szapáry Gyula szavának, mint a koronás király trónbeszédének? De azt mondják önök: íme a kormány már vázlatban elő is terjesztette a képviselőház közigazgatási bizottságának és általa a t. képviselőháznak a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot. Erre következőleg válaszolok: Mikor lesz testté ez a váz, nincs ígéret, ha volna is, ígéret nem elegendő. De ha biztosak volnának is, hogy a törvényjavaslat ezen törvényjavaslat után be fog terjesztetni, akkor sem elégszem meg e vázlattal. Én merném magam kötelezni arra, hogy a bizottsági jelentésben foglalt vázlat teljes fentartásával oly módon szerkesztem meg a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényt, hogy attól nemcsak az igen t. mérsékelt ellenzék ijed el, de még a belügyminister úrnak sem kell (Helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) Ha tetszik, majd a vita folyamán példákkal, vagy talán az égés?, kidolgozással fogok szolgálni. És e pontnál lehetetlen szó nélkül hagynom az igen t. mérsékelt ellenzék álláspontját a szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben. (Ralijuk! Halljuk!) Nem habozom kijelenteni, hogy én a legnagyobb elismeréssel és nagyrabecsüléssel adózom e párt minden tagjának, de előttem teljesen érthetetlen mai álláspontjuk. E t. párt részéről igen sokan, igen sokszor nyilatkoztak a közigazgatás kérdésében. Én azonban nem vagyok hajlandó egyesek nyilatkozatát a párt előnyére avagy rovására betudni, hanem fordulok olyan forráshoz, a mely az egész t. párt meggyőződését ömleszti, buzogtatja elő. A t. mérsékelt ellenzék, mint párt e kérdésben az 1881-ki trónbeszédre adandó válaszfelírati javaslatában nyilatkozott, a melyet ig-en t. vezérük, gróf Apponyi Albert 188 í október 12-én terjesztett elő. E javaslatban a mérsékelt ellenzék a közigazgatás kérdésben következőleg fejti ki álláspontját (olvassa): »A Felséged jelenlegi kormánya által életbeléptetett közigazgatási intézmények, melyekkel megbénította a törvényhatóságok tevékenységét, a nélkül, hogy az állam ezéljainak megvalósítása érdekében több erőt szerzett s életerős szervezetet alkotott volna, legfőbb okai a közigazgatás terén uralkodó zavarnak.« »Csak a magyar állam nagy ezéljainak s a tervszerű megvalósításukra szolgáló eszközöknek tiszta felismerése s következetes alkalmazása, a végrehajtás hatályosabb keresztülvitelére nélkülözhetetlen biztosítékok megszerzése s közigazgatásunknak az állam feladatainak megfelelő szervezése, a köztisztviselők jogviszonyainak