Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-523
628. országos ülés 1891 . Julius 6-án, kétfíSn. S79 ért nagyon óhajtanám, hogy az igen t. államtitkár úr, a ki nagyon kell, hogy érdeklődjék ezen dolgok iránt, itt volna; mert nem hiszem, hogy volna báTörsága azon adatokat, melyeket elő fogok adni, megczáfolni ; azok autenticusak. (Halljuk! Halljuk !) Az 1887 iki választást megelőzőleg, t. ház, Nyitramegyének 11 kerületében volt 7 ellenzéki és 4 kormánypárti képviselő. Az alispán akkor ott a jelenlegi igen t. államtitkár úr volt. Igen ambitiosus ember volt már akkor is s csakhamar belátta a kormí ny, hogy az ő avancement aspiratioinak tárgya akkor a főispánság volt. Az akkori főispán, gr. Gyürky, nem is csinált belőle semmi titkot, hogy kész neki átadni a helyét, ha a kormány egy feladatának megfelel: annak tudniillik, hogy a választásoknál a megyében az ellenzéket tönkreteszi. (Mozgás.) Beöthy Ákos: Kipusztítja. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Pázmándy Dénes: S az államtitkár úr, t. ház, mit csinált? (Halljuk! Halljuk!) Mivel itt a központi végrehajtó bizottságnál nem kapta meg azt az anyagi támogatást — mert különösen az ő helyzetében a nervus rerum gerendarum, ••> pénz volt a fődolog, csinált a megyében egy razziát — másnak nem lehet mondani. Elővette mindazon egyéneket, a kiknek valami titkos vágyuk volt. (Derütség és mozgás a szélső baloldalon.) Kifürkészte, hogy ki mire aspirál, házról-házra járván, összegyűjtött 96.000 forintot, egy krajczárral sem kevesebbet. (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Talált egy egyént, a ki nem is magyar ember (Halljuk! Halljuk!) s azt magyar báróvá tette. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Stummer!) Az az egyéa 50.000 forintot fizetett egymaga. (Nagy mozgás a szélső baloldalon. Élénk felkiáltások: Ki volt az 1 Stummer!) Nem akarom megnevezni, már meg is halt azóta! Rendjelek, királyi tanácsosi czímek ígérése és más mindenféle csecsebecsék által, a melyek teljesítésére a kormány vállalkozott, oda vitte a dolgot a t. államtitkár úr, hogy magában ebben a Nyitramegyében, a melynek egy része bizony igen szegény, nem humanisticus czélokra, nem kórházakra, valami iskolákra vagy közművelődési czélokra, de tisztán korteskedésre, a választói jognak befolyásolására, kijátszására, megvesztegetésekre, szóval meg nem engedett s törvény által tiltott czélra egy közhivatalnok összegyűjtött 96 ezer forintot. Miután azonban ez sem volt elég: olyan erőszakot fejtett ki az akkori alispán ár, hogy csak egy helyen 3 embert agyonlőttek. A pénz és vérnek aztán megtermett a gyümölcse, mert az a hét ellenzéki ember eltűnt. Nyitramegyében az ellenzék összeomlott és a győzelem dicsősége megmaradt a t. államtitkár úr részére, a ki azután természetesen el is nyerte a főispáni állást, (Derültség a szélső baloldalon.) sőt ilyen excellens szolgálatáért a ministeriumnál gratissima per ; onává vált, s mi természetesebb, hogy idejött államtitkárnak, hogy tanulmányait és teehnicus ismereteit a legközelebbi választásoknál érvényesítse. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) Ha most a t. államtitkár úr előáll és a törvényjavaslatot, melynek legnagyobb része az ő coneeptioja, ajánlja és azzal motiválja hogy ezt a jó közigazgatás érdeke kívánja, hogy ezt az országos állapotok sanálása kívánja: bocsánatot kérek, a legigazabb igék is ilyen szájból, ilyen tettek után ő tőle absolute nem gyakorolhatnak reánk kellő hatást. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) De nemcsak Nyitramegyében történtek ily dolgok, hanem az egész országban. (Úgy van! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ezen undorító állapotok annyira érlelődtek, hogy például az erdélyrészi képviselő urak — nem csupán ellenzékiek, mert hisz olyan alig van ott egy pár, hanem épen kormánypártiak — összejöttek és egy politikai ringet alakítanak, hallomás szerint (Élénk derültség a szélsőbalon.) azt mondván ki, hogy a képviselői import ellen védbástyát alakítanak, (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) mert kisebb hazájuk becsület kérdésének tekintik, hogy ne jöhessenek oda többé olyan egyének mandátumokért, kiket ott senki sem óhajt, senki sem vár, senki sem ismer, kik nem is országos kapacitások, hanem egyszerűen bizonyos taxát a központi bizottságnál letesznek és Erdélybe expediáltatnak csak azért, hogy legyenek itt hű szavazók. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én magam egyik t. képviselőtársamtól, kinek nagy irodalmi érdemei vannak és a ki méltán ül e házban és kiről csak azt sajnálom, hogy máskép nem tudott bejutni ide, mint az erdélyi retortán át, ettől hallottam, nem is bizalmasan, hanem társaságbin elbeszélni, hogyan adták meg neki a dupla portiót itt a szabadelvű clubban, 15.000 frtot, mert kiválóbb ember; mások csak 8.000-t kapnak, a minorum gentiumok. Elbeszélte, hogyan ment az argonauta útra, hogy folyt le a választás. (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) A magam megyéjében is tapasztaltam, hogy miután kifogytak a localis erők, jött egy ember, a kinek nem tudták hamarjában a keresztnevét sem és a korteskedés xígy kezdődött meg, hogy az ellenfél pártelnökétől fogadást nyertem, mert tudtam, hogy más a jelölt keresztneve, mint a mint kiplaquatirozták. (Derültség a szélső baloldalon.) Már ha így történnek a választások, ne méltóztassék azt mondani, hogy nem szükséges komoly garantia a megyékben, nem szükséges önkormányzat, nem szükséges erősebb megkötése
