Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-521
242 521. országos ülés 18»1 . Julius 3-án, pénteken. »Én meg vagyok győződve, hogy a választott tisztviselő jobb politikai tisztviselő, mint a kinevezett, kinek a hivatal a hazája, mint a katonáé a tarisznya volt, az általános védkötelezettség behozatala előtt. Belátták azonban világszerte, hogy a hívatalbólihonboldogítás a kormányzottak közreműködése nélkül meddő törekvés ... Igaznak tartom, hogy Magyarország tisztikarán fordul meg a nemzeti uralom kérdése is, de ép ezért én vakmerő experimentationak tartanám az úgynevezett állami administratio behozatalával a most választott tisztviselőknek extirpatioját és kineveztetésükkel őket az általuk kormányzottakkal ellentétbe juttatni.* (Derültség a snélső baloldalon.) Továbbá ujabb időben némelyek az állami administratio szükségéből erőnek-erejével igyekszenek nemzetiségi kérdést formálni, a mit azonban én csak egy szerencsétlen botlásnak tartok.« Ily elveket vallott e tárgyban a t. képviselő úr 1886-ban és most öt év múlva, mint ez a bizottság szövegezéséből látszik, noha az általános viszonyok nem változtak, egész ellenkező elveket vall. {Derültség a szélső baloldalon,) De hát, t. ház, ha önök a közigazgatás javítását a választási rendszernek a kinevezésivel leendő felcserélésében látják, mert hisz ezen javaslat és a mostani törvény között más lényeges a közigazgatásra vonatkozó eltérés nincs: akkor t. ház, önök nagyon csalódnak, a jelenlegi törvények mellett, legyen választási vagy kinevezési rendszer, jó közigazgatás nem képzelhető. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tekintsünk csak egy kissé körül. Ott van a közigazgatás terén egy nagy ür, mely majdnem mindennap és mindenütt felmerül, melynek betöltése azon igazán szégyenteljes ok miatt nem lehet, mert alkotmányosságunk 24. évében még nem jutottak a föltétlen hatalommal bíró kormányok odáig, hogy egy mezőrendőrségi törvényt léptettek volna életbe. De ha tekintjük a meglevő törvényeket, majd mind olyanok, melyek keretén belül jó közigazgatást képzelni sem lehet, ilyenek: a kihágási, a közegészségügyi, az állategészségügyi, a vízjogi, a cseléd-, vadászati, erdei - kihágási és a többi. Önök t. többség a kik a közigazgatás rossz voltát teljesen a megyékre, illetve a választási rendszere akarják tukmálni, csak nem állítják, hogy ezen hibás törvények — melyeknek föltétlen következménye a, rossz közigazgatás — megalkotásának is a megyék az okai?! És legyen szabad mellesleg megjegyeznem, hogy igazán comicus, — de a nemzetre káros — hogy noha első sorban föld míves nemzet vagyunk, egy ministeri tárcza van a földművelésügyi tárcza, melynek betöltésére alig találtak, a felelős kormány felállítása óta alkalmas egyént. Mindenütt reformálni, újítani akar a kormány, csak itt nem a hol legjobban kellene. De bocsánatot kérek mégis a jelenlegi igeu t. földmívelésügyi minister úr, a ki nemcsak nagy érdemeinél fogva, de azért is, mert erdélyi, bízatott meg a tárcza vezetésével, belátva mező- és közgazdaságunk ázsiai voltát, két nagy reformot tűzött czélúl: az egyik egy bizományi istálló felállítás fővárosban, (Derültség a szélső baloldalon.) a másik állami fürdők felállítása Erdélyben. Az elsőt megbuktatta maga azon párt, melynek bizalmából, legalább így kellene lenni, a ministeri széket betölti; a másikat minden bizonynyal meg fogja buktatni a kinevezendő fürdőbiztos, a kik tisztelet a kivételeknek, nagy factorok nem a feiitartás, hanem a buktatásban. Szabadjon erre nézve egy megtörtént esetet említenem. (Halljuk! Halljuk!) Egy állami fürdőben egy ízben tűz ütött ki, persze sietve mentek és befogtak a fecskendőbe ; de midőn el akarnak indulni, akkor látják, hogy a fecskendőnek csak három kereke van. Sok keresés után, mire a kigyuladt ház leégett, megtalálják a kereket, de hol ? A nagyságos fürdőbiztos úr hintajában. (Derültség a szélső baloldalon.) Ilyen reformokkal akar segíteni a t. minister úr és azután nem látja a mezőrendőrségi törvény hiányát, a cseléd, állategészségügyi, vízjogi, ipari és a többi törvények módosításának szükségét. Igen, t. ház, ezen törvények és még sok más, azt lehet mondani a közigazgatás keretébe vágó minden törvény módosítása nélkül, legyen választott vagy kinevezett tisztviselő, jó közigazgatást képzelni nem lehet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagyon sajnálom, hogy Perczel Dezső t. előadófúr beszédével bővebben nem foglalkozhatom, mert hisző, midőn majdnem ugyanazt mondta el, a mi már magában a bizottság jelentésében mint indok benfoglaltatik, épen úgy, mint ez alig kísérti meg e törvényjavaslat szükségét igazolni és a választási rendszer tarthatatlansága mellett azon egy érvet hozza fel, hogy mindinkább kevesbedik azon szakképzett egyének száma, kik a vármegyékben a közigazgatási pályára lépni hajlandók. Ennek oka a fizetések csekély volta; de nem-e lesz ez ép így, ha e javaslat törvényerőre emelkedik, hisz akkor is nemcsak hogy kisebb lesz a fizetés, mint a bíróságok és ministeriumokban, hanem a közigazgatási tisztviselőknek még azon hátránya is meglesz, hogy a minister kedve szerint áthelyezhető lesz. De erre szükség volt, mert már
