Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-521
230 s21, ©'szaros ülés 1891. Julius 8-áu, pénteken. kizáiásával minden képviselőnek ínegtáuiadhatatlan jogát képezik. (Helyeslés a szélsőbalon.) f A 154. §. értelmében a képviselő minden oly tárgyban, a melyben a házszabályok nem adnak neki engedélyt arra, hogy bármikor felszólalhasson, köteles, ha indítványt akar tenni, azt a napirend előtt a ház elnökének bejelenteni és a ha a ház elnöke azt mondja, hogy nem adhatja meg erre nézve az előterjesztés jogát, akkor a ház szavazással dönt a kérdésben. Én azonban épen azért szólalok fel, mert meggyőződésem szerint mindazon esetekben, melyekben a házszabályok 163. §. értelmében, vagy a házszabályok azon rendelése értelmében történik felszólalás, mint ezt Polónyi t. képviselőtársam az interpellatiokra uézve tette, hogy tudniillik a minister a hozzá intézett interpelLitiora 30 nap alatt nyilatkozni köteles, az ezen ebetekben történt felszólalások nem vonhatók a 154. §. rendelése alá. (Igazi Úgy van! a szélsőbalon.) Ezt a jogot a házszabályok biztosítják nekem és mindenkinek. A ház t. elnöke azt mondja, hogy íme itt a határozati javaslat. (Halljuk! Halljuk!) De nekem a, házszabályokra hivatkozva azon perczben, melyben engem bárki szeméi) emben megtámad, vagy helytelenül magyarázza szavaimat, a nélkül, hogy a ház t. elnöke azt megengedné, jogom és kötelességem felszólalni, valamint határozati javaslatot is adni be. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Egyébiránt ezt csak azért tartottam kötelességemnek kinyilvánítani, nehogy ebből kiindulva, a házszabályok másként magyaráztathassanak, mint azok valódi és igaz parlamenti érLelmükben mindig megtartattak s a mint azokat ágy a kisebbségnek, mint a többségnek meg kell tartani. A házszabályok nem bocsáthatók a többség szavazata alá, hogy miként értendők, mert midőn azok megalkottattak, úgy a kisebbségnek, mint a- többségnek biztosítására hozattak. Ezeket tartottam kötelességemnek előadni. Egyébiránt, miután úgy is kimondotta az elnök úr — mert azt a házszabályok 154. §-a rendeli — hogy szavazásra kell föltenni a kérdést, én e tárgyhoz magához nem szólok, hanem csak azért szólaltam fel, hogy e nevezetes parlamenti elv soha kétségbe ne vonassék s legnagyobb tiszteletem mellett is erre nézve ellenkező véleményemet kinyilvánítani kötelességemnek ismertem. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kénytelen vagyok a t. képviselő urnak felszólalására egy észrevételt tenni. (Halljuk!) A t. képviselő úr mindennemű indítványt, határozati javaslatot olyannak méltóztatik tekinteni, mint a mely a Í63. §. értelmében az ülés kezdetén a napirend előtt történő felszólalások alkalmával elintézhető. A házszabályok e tekintetben egészen máskép rendelkeznek. A ki indítványt ád be, köteles azt az indítványkönyvbe beírni; a ki pedig a napirend előtt felszólalni kíván, az ezt bejelenti az elnöknek és ha felszólalását határozati javaslat alakjába foglalja, a dolog természete szerint az elnöknek meg van az a joga, hogy ennek beadására beleegyezését adja; de ha az elnök azt mondja, hogy a határozati javaslatot nem tartja beadhatónak — a mi az elnök jogához tartozik — a képviselőnek joga van a házhoz apellálni, a mely azután dönt. (Helyeslés jobb felől.) Minthogy én a határozati javaslatot nem tartom olyannak, mint a mely most volna beadható: méltóztassék a ház bölcseségének ezen előzetes kérdés felett dönteni. (Helyeslés jobb felől.) A 163. §. c) pontját ugyanis akként magyarázni nem lehet, hogy egy képviselő egyszerűen a házszabályokra hivatkozván, ez alkalomból aztán bármiféle határozati javaslatot adhasson be akár a napirend előtt, akár utána. Megvan annak a maga ideje, a mikor ezt a szakaszt alkalmazni lehet, midőn ugyanis valaki egy napirenden levő tárgyhoz, de nem a vita alapját képező ügyben, szót kér. Úgy azonban alkalmazni a szakaszt, a mint ezt a t képviselő úr alkalmaztatni kívánja, nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) Én bizonyára a legnagyobb figyelemmel vagyok a ház t. tagjainak minden joga iránt s senki sem mondhatja 12 éves elnökségem alatt, hogy bárki is igazságtalanul megfosztatott volna az őt megillető jogától, mihelyt azt itt érvényesíteni akarta. (Élénk helyeslés jobb felöl.) De utóvégre is, t. ház, a tanácskozásnak rendben kell folyni s nekem a tanácskozások alatt történő mindenféle új, meg új kísérletek útján praecedenseket alkotni jogom nincs. Ha tehát valamely esetben a kérdés olyan, hogy azt némely képviselő úr nem látja egészen világosnak, akkor abban csakis a ház határozhat. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltás: Szavazzunk ! Szavazzunk!) Eötvös Károly: T. ház! (Élénk felkiáltások a jobb Maion : Szavazzunk ! Szavazzunk!) Gr. Tisza Lajos (szólásra jelentkezik). Gr Károlyi Gábor: Milyen ezímen akar «zólni ? Elnök: Minthogy Madarász József képviselő úr is felszólalt, a képviselő úrnak is joga van szólásra. (Zaj a szélső baloldalon.) Gr. Tisza Lajos: Engem rövid felszólalásomban ugyanaz a szándék vezet, mely igen t. képviselőtársamat, Madarász Józsefet vezeti:
