Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-519
519. országos Ülés 1891. Julius 1-én, szerdAn. 189 pontok közösek volnának, az a szegény község mindannyi teendőit egy füst alatt ugyanazon költséggel végezhetné el. Milyen régi már ez abnormis állapot, s mily kevesen vannak még ma is az országban, a kik megfontolnák és szívökre vennék, hogy az az áldozat, a melyet az egyes állampolgárok ily úton időben, munkában és pénzben hoznak, vagy inkább elfecsérelnek, súlyos közgazdasági veszteség magára az országra nézve is. (Úgy van! jobb felöl.) $ ezt a politikát, t. ház, a mely ily anomáliákat tűr, a mely a népnek ezen mindennapi baján sem tudott, vagy nem mert segíteni, mi practicus, sőt liberális politikának nevezzük! Területre nézve mily aránytalanság van egyes megyék, sőt járások között is, arról meggyőződhetik mindenki, ha kezébe veszi a kormány javaslatához csatolt mellékleteket. Ezekből kitűnik, hogy a míg pl. Esztergommegye területe nem több, mint 1070 • km., Turóczé 1125, Ugoesáé 1177, Brassóé 1496, Győré 1522; addig vannak megyék, a melyek e kis megyéket 8-szorosan, 10 szeresen, sőt 12-szeresen is túlhaladják. Ilyenek: Marmaros 9161, Torontál 9704, Bács-Bodrog 10.089, Bihar 10.603,KrassóSzörény 10.664, Pest-Pilis-Solt 12.668 Dkm.-rel. Pestmegye tehát 12-szeresen nagyobb, mint Esztergom. így vagyunk a járásokkal is. Ezek között vannak, a melyek területe alig éri el a 300 D km.-t, míg másrészről némelyek területe 1000, 1500, sőt 1800 km.-re emelkedik. Hogy még jobban kitűnjenek a területi beosztás anomáliái, az érintett mellékletekből csak néhány járást akarók idézni, a melyek területre nézve versenyre kelnek a kisebb megyékkel, sőt részben azokat túlszárnyalják. Ott van pl. Szebenmegye nagyszebeni járása 1410, Ungmegye bereznai járása 1428, a Hunyad megyei hátszegi járás 1445, a Maros-Torda megyei régenifelső járás 1488, a Marmaros megyei vissói járás 1514, a Csik megyei gyergyói járás 1627, végűi az ország legnagyobb járása, a Maramaros megyei tiszavölgyi járás 1841 D km.-rel. Ez utóbbi járás tehát nagyobb, mint Győr, Brassó, Ugocsa, Turóez, Esztergom, sőt az utóbbinak terűletét 771 D km.-rel, a,zaz több mint 74%-al múlja felül. A területek ezen aránytalanságát nem ütik helyre a népességi viszonyok. Mellőzöm Pestmegyét közel egy millió, azaz 998 ezer lakosával, minthogy ebben a ministeri kimutatás szerint a főváros is 360 ezerrel szerepel, hanem Bács-Bodrog megyét veszem, a melynek 638 ezer lakosa van. Ezzel szemben Győrmegye csuk 109 ezer, Mosón 85 ezer, Esztergom 72 ezer, Túrócz pedig csak 45 ezer lakost számlál. Tehát Esztergommegye mind területe, mind népességére nézve úgy áll Bács-Bodrogmegyéhez, mint 1 : 9-hez. Túrócz Bácshoz képest területre nézve úgy aránylik, mint 1 : 9-hez, népességre nézve pedig, mint 1 : 14-hez. Csatár Zsigmond: Kimentek Amerikába! Horvát Boldizsár: Ebből tehát látható, hogy a területre nézve legkisebb megyék népességük tekintetében is messze mögötte állanak azon megyéknek, a melyek területük nagyságára nézve az elsők közé tartoznak, úgy, hogy nem lehet mondani, hogy az aránylag kicsi terűleteket a népesség nagyobb száma, az aránylag nagy terűleteket pedig a íiépszám csekélysége indokolhatná. Sőt ellenkezőleg. Pl. Turóez megye Esztergom után legkisebb megyéje az országnak, népességre nézve pedig a legszegényebb a megyék között, nem lévén több, mint 45 ezer lakosa s mégis egy önálló megyét képez; holott Szebenmegyének nagyszebeni járása ugyanannyi lakost számlál, térfogatra nézve pedig 221 kilométerrel nagyobb, mint egész Turóez megye. S erre még egy adatot hozok fel. Pl. Győr, Mosón, Esztergom és Turóez megyék összes térfogata 5730 D kilométer, Bács-Bodrog területe pedig 10.039 o km. Területre nézve tehát ama négy kis megye úgy áll Bács megyéhez, mint 57 : 100-hoz. Ha pedig a népszámot veszszük, az említett négy kis megye összesen 311 ezer lakossal bír, Bácsmegye ellenben 638 ezerrel. S így a négy kis megye Bácsmegyével szemközt már csak úgy áll, mint 49 : 100-hoz. Tehát az aránytalanság ama négy kis megye és Bácsmegye között sokkal nagyobb a népességre, mintsem a területre nézve. S íme ezen helytelen, ezen mind a térfogat, mind pedig a népesség tekintetében abnormis beosztást vette a kormány a közigazgatás rendezésének alapjául ; holott a jó közigazgatási rendszernek egyik alapfeltétele a közigazgatási terűletek helyes és czélszerű beosztása. E szerencsétlen területi beosztásnak azon nagy alaphibán kivül, hogy a megyék első fokú közigazgatási területnek túlságosan nagyok, másodfokú területnek pedig kicsinyek, több orvosolhatatlan hátránya van. Az első az, hogy a legkisebb megye is ugyanazon apparátust nyervén, mint a legnagyobb, e közigazgatási rendszer túlságosan drága s nem áll arányban az ország péazerejével. A másik hátrány abban áll, hogy a szervezés ezen alapon a valódi önkormányzatot fictiová teszi. Harmadik hátránya pedig az, hogy az autonóm elemektől pénzben és időben oly áldozatokat követel, a melyek azok anyagi romlását vonhatják maguk után. Engedje meg a t. ház, hogy ezen hátrányokkal kissé részletesebben foglalkozzam. Nemcsak nehézkes és bonyolult, de egyúttal rengeteg gépezet az, a melyet a kormány
