Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-519

182 519. országos Ülés 1891. Julius 1-én, szerdán. Járásomban tarthatatlan állapotok vannak. Így például vannak községek, a melyekben 50% vagy ennél is nagyobb a pótadó; ehhez járulnak a katonabeszállási, betegápolási költségek, a jegyzői nyugdíjalapra és a tisztviselői alapra fizetendő járulékok és megyei pótadó, a közmunkaváltsági, iskolaadó, egyházi adó, szóval a terhek jóformán elviselhetetlenek. Ezek okozták, t. ház, hogy közigazgatásunk a kor kívánalmainak nem felel meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem az egyénekben, hanem ebben a kiéheztetett rendszerben van a hiba. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Lassan, de biztosan ölő mérget adtak be a megyéknek törvényezikkek alakjában. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ezek azután a megyéknek egész valóját, belső szervezetét, sőt mondhatnám, hitelét is megrontották, ágy, hogy- ma már gyengébb szívű, de talán örökségre is váró fiai nem nézhetik gyengélkedését, betegeskedését, kínlódását és vergődését; felépülését nem remélik és ezen törvényjavaslatot minél előbb törvényerőre akarják emelni, hogy ezzel a kegyelemdöfést a megyének megadhassák. (Élénk hdyeslés a szélsőbalon.) De mivel én ezen reményvesztett hazafiak sorába nem tartozom : másrészt pedig, mert meg vagyok róla teljesen győződve, hogyha ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedik és ezen törvény alapján 15 — 20 évig kormányozzák Magyarországot, ez az ország maradhat magyar, sőt lehet vagyonosabb is, mint most, de hogy ezen ország polgárai alkotmányos érzésű és a szabadsághoz hűen ragaszkodó polgárok maradjanak, lehetőnek nem tartom, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) azon egyszerű oknál fogva, mert az emberi természetben benne van az, hogy ragaszkodjék ahhoz, a mivel bír és a miuek élvezetében van és a minek élvezetében nincs, arra csak vágyódjék és végre, miután az alkotmányos jogok ezzel végleg megszűnnek s nem lesz a jövőben mit oltalmazni: én ezen törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem csatlakozom kSzederkényi Nándor képviselőtársam határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök : Szólásra ki következik '? Nagy István jegyző: Gróf Bethlen Gábor! Gr. Bethlen Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Kötelességemnek tartom lehető rövidséggel indokolni adandó szavazatomat, eltekintve a szőnyegen levő törvényjavaslat fontosságától már azért is, mert szavazatom beadásánál szemben találom magam azon párttal, melynek megalakulása óta híve vagyok. (Halljuk!) Én sem elvek, sem politikai irányzatok, vagy pártállás változtatásnak barátja nem vagyok. Meggyőződésemet az ország, a nemzet érdekeinek föl tudom áldozni, de pártérdeknek soha sem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nyíltan vallott elvekkel és meggyőződéssel szolgáltam a szabadelvű pártot azon hitben, hogy e párt van hívatva a magyar állam teljes kiépítésére, nemzeti irányban való megerősítésére, A párt által az ország előtt hirdetett elvekkel és iránynyál ellentétbe nem jöttem, de a kijelölt elvek és irányzat keretében az önálló vélemény szabadságról, ennek kinyilvánítási jogáról lemondani nem tudok és mert dehonestálni sem a pártot, sem magamat nem akarom: e jogomról lemondani nem is fogok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Békés időben élünk, felhasználhatjuk tehát az alkalmat, ha úgy tetszik, állami szervezetünk átalakítására, reformálására. Ez utóbbit mindnyájan óhajtjuk. Mi szükség volt hát épen ezen törvényjavaslatot első sorban tárgyalás alá venni, mely a meglevő ősi jogok elkobzásával vagy megszorításával a kormány hatalmát úgyszólván korlátlanná teszi? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Miért nem vették inkább tárgyalás alá azon törvények revisióját, melyek a közszabadság biztosítására szolgálnak, a mint azt a t. ministerelnök úr is megígérte, midőn kormánya programmját kifejtette? Tehát miért e rendkívüli, szokatlan bizalomnyílvánítás azon kormány iránt, mely épen ez alkalommal nem teljesíti a sorrendre nézve tett ígéretét? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nézetem szerint a jelen törvényjavaslatot igen sok, sőt valamennyi, a közigazgatás reformjára vonatkozó javaslatnak meg kellett volna előznie és talán idővel az államosítás betetőzhette volna az üdvös reformok lánczolatát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert, t. ház, más országban is történtek ily rohamos, gyökeres átalakulások, de mindig csak forradalmak tetőpontján vagy pedig államcsínyek által. Alkotmánynyal bíró országok jivítsanak reformokkal ott, a hol szükségesnek látják, de nincs megengedve ez átalakulásnak rohamoí keresztül erőszakolása; mert hiszen az ily eljárás mellett elkerülhetetlen a támadók ellen az a gyanúsítás, a melyben a, törvényjavaslat támadói részesíttetnek is, hogy tervük nem állja ki a megfontolt komoly kritikát s azért keresztelik el felszólalásukat obstructiouak, kritikájukat akadékoskodásnak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház a benyújtott törvényjavaslatban csak tendentiát látok, de komoly, nyílt politikai irányelvet, nemzeti politikát nem. Látom azon tendentiát, hogy a kormány hatalma növeltessék, omnipotentiája megállapíttassék, sőt törvénybe iktattassék. Látom mellette azon törekvést, hogy a nemzet erejét, önkormányzatát semmivé tegyék, már pedig a magyar történelem arra tanít ben-