Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-518

174 518= országos ülés 1891. jonins 80-án, kedden. választhatóra nem ismer más korlátot, mint az erkölcsi korlátot. Oly törvényt teremteni akarni, oly kiváltságot meghonosítani, a mely szembeállítja a vagyonost a szegényebbel, a kaputost a szűrös emberrel: oly dolog ez, t. ház, hogy az emiatt bekövetkezhető veszély csak azért nem ejti kétségbe az embert, mert bízom annyit a nemzet életerejében, hogy ha önök megalkotják ezen törvényt . . . Elnök: Kérem a képviselő urat ne tessék annyit idézni, mert a ki akarja, elolvashatja azt a naplóból. (Helyeslés jobb felöl.) Szendrey Gerzson : Csak néhány szó van még. (Olvassa):... »nem lesz ideje mindazon rossz gyümölcsöt kiirtani, a mi benne rejlik.« Ezt mondta Tisza Kálmán az 1870 ; XLII. tcz. megalkotásakor. Jól tudjuk, hogy Tisza Kálmán úr 1875-ben hatalomra, a kormányra jutott és hogy akkor ő neki módjában állott volna mindezen törvényeket módosítani és a virilismust, melyet ő is erkölcstelennek jelzett, kiküszöbölni a törvényhatóságok köréből. De ő nem tett semmit, épen úgy, mint a hogy a választási törvényt, mely a kormányra jutása előtti időből származott, nem módosította. Azt mondja továbbá: »Gondolják meg t. képviselőtársaira ezt, mert késő lesz a panasz, ha az elvetett rossz mag fel fog esirázni«. Ezt ií az 1870 : XLII. tcz. alkotása alkalmával mondta. A baj felcsirázott, felburjánzottak annak fattyú hajtásai eléggé; de ő neki nem jutott eszébe 1890-ig ezen rossz törvényeket módosítani, kiegészíteni, vagy a benne lévő rosszat kiirtani. Hogy miért szólalok én fel a virilismus intézménye ellen, annak felvilágosítására leszek bátor néhány esetet felhozni. Tudjuk, hogy Magyarországon, az én nézetem szerint ugyan természetellenesen, de szabad ipar és szabad kereskedelem van 1872 óta. Ismerjük büntető törvényünket, esődtörvényeinket, a melyeken kívül nem akarok mást említeni, mint a váltó-intézményt, a börtönügyeket, a krajezáros heti betétes hitelszövetkezeteket, a melyek, mint positiv törvényen alapuló intézmények, igen elősegítik a virilismust. Kezdem a csődtörvényen. Ha valakinek százezer forintot érő ipari és kereskedelmi vagyona van: a kereskedő s iparos tudván, hogy büntető törvényünk nem sújt valami nagyon, megbukik s a létező positiv törvények alapján vagyonát nejére, kiskorú gyermekére vagy sógorára átjátszsza, de e mellett beleül a virilista székbe. Azt is tudjuk, hogy havalaki ily kereskedelmi vagy ipari vagyonnal rendelkezik, az, hogy hitelezőit kijátszhassa, önmagát kiraboltatja; sőt a szükséghez képest nem is sajnál egy 500 frttól 1.000 forintig terjedő költséget föláldozni, hogy miután kirabolták, nyomozzák azokat az ismeretlen tetteseket és mikor eljön az idő, hogy az ismeretlen tetteseket nem lehetett— megtalálni, a kik tőle 25—30 ezer forintot színleg elraboltak, a mit azonban mindjárt vissza is adtak, — még törvényes úton is képes magát igazolni, hogy hiszen nem teljesíthetem fizetésemet, mert készpénzemet elvitték a rablók. Ki kellett tehát egyezni a hitelezőkkel 20—25%-ra. Ha kitudódik turpissága, rendesen csöndes őrültséget constatálnak rajta az orvosok és elviszik a Lipót-mezőre 4 — 6 hónapra, annak leteltével, mint ártalmatlan őrültet, kibocsátják. Nálunk a vagyonszerzőknek 90%-a ilyenekből áll. Á virilismiisnak segédeszköze a mííbor- és műpálinka-gyártás. Ha valaki az ipar terén műbőr- vagy mtípálinka-gyártással foglalkozik, azt csakugyan érdemül tudják be az illetőnek és azért még nemesi előnévre és rangra is törekszik, sőt van eset rá, hogy csillagokkal és érdemkeresztekkel kitűntettetnek. Nem is említem azt, hogy ha túlgazdagok lesznek, még grófi és bárói rangra is emelkednek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ily viszonyok között nekünk a virilista intézményt fentartanunk teljes lehetetlenség, legalább józan ész szerint. A büntető törvény pedig egyáltalán nem veszedelmes az ilyen csődbe jutottakra nézve, mert vagy nem bünteti őket, vagy ha igen, oly gyengén bünteti, hogy az illetők azt meg sem érzik, mert saját maguk élelmezhetik fogságukban magukat, szabadon járhatnak, elláthatják magukat olvasmányokkal. Az ily büntetést akármilyen vagyonbukott, ha legalább 100.000 forintig bukott, igen szívesen eltűri. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Van a virilismusnak egy más segítő eszköze a gyakorló ügyvédekben, kik különösen a névváltoztatásban segítik elő a bukottakat. Épen ma olvastam e tekintetben a szegedi ügyvédi kamarának egy igen érdekes végzését. Dózsa, ezelőtt Spitzer Lipót ügyvéd Makón óhajtván letelepedni, folyamodik a szegedi ügyvédi kamarához, hogy makói íakhelylyel őt jegyezze be. A kamara a bejegyzést megtagadta a következő indokolással: » Minthogy folyamodó ügyvédjelölti gyakorlatát a legutóbbi időben, vagyis 1891. márczius 16-ig a kamarai lajstrom szerint Makón folytatta és igy bebízonyitottnak veendő, hogy ő a makói ügyvédeket és ottani viszonyokat jól ismeri; minthogy Makón évek hosszú sora óta dr. Dózsa Sámuel ügyvéd van letelepedve, ki köztudomás szerint, mint ügyvéd kifogástalanul működik és kiterjedt ügyvédi gyakorlattal bír, minthogy folyamodó nevét »Spitzerről« »Dózsára« csak a legutolsó időben, tehát már akkor változtatta meg, a mikor el volt határozva, hogy ügyvédi minőségben Makón fog működni; mint-