Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-517

517. országos ülés 1891. Jnnlxis 27-én, szombaton. 145 Czélja továbbá e törvényjavaslatmik a rabezolgakereskedés eszközeinek megnehezítése, úgy a fegyverek és lőszerek szállításának, mint a szeszes italok szállításának és darusításának korlátozása által, a mit különösen magas vámtételek kivetése által akar elérni. Mindezek nyilvántartására Zanzibárban egy központi iroda, Brüsselben pedig egy levelezési iroda felállítása terveztetik. Azon államok mindegyike, a melyeknek közvetlen fenbatósága alá tartoznak Afrika azon részei, a hol még a rabszolgakereskedés fennáll, a maga területén hozza be ezen intézményeket, de egymással kapcsolatos, hogy úgy mondjam, véd- és daezszövetségben fognak állani és egymást kölcsönösen támogatják és segítik. Hogy ennek költségeit fedezhessék, joguk lesz az egyezség szerint nemcsak a szeszt, hanem egyéb szállítandó árúkat is mérsékelt vámtételekkel terhelni. A többköltséget az illető államok hozzájárulásából szándékolja az egyezmény előállíttatni és pedig az érdekeltség arányában. T. ház! Mi Afrikában közvetetlenül érdekelve nem vagyunk és ott telepeink nem lesznek. Miután azonban az összes európai hatalmak, a melyek tengeri kereskedéssel bírnak s ezenkívül még a, persa sah és a zanzibári szultán is csatlakoztak ezen mindenesetre humánus, az emberi méltóság követelményeinek megfelelő szerződéshez, lehetetlen volt, hogy a mi államunk és nevezetesen országunk, a mely mindig ott volt a szabadság előharczosai között, itt, a hol a uépjog megvédéséről, illetve a legundokabb ősi nyers állapotból a jogállapotba való áttérés és az emberi jog szentségének megvédése jön szóba, ezen szövetségtől távolmaradjou. A rabszolgakereskedés újabb időben megszűnt Észak-Amerikában és Braziliában és ma már csak Afrikában dívik. Néhány szóval befejezem előadásomat és utalok az északamerikai úgynevezett szabadságháborúra a 60-as évek közepén, a mikor ott a rabszolgakereskedést eltörölték. Az akkori szabadságháborának e mellett volt még egy másik tárgya is és pedig az, hogy az únio déli államai az egyes államok teljes függetlenségének megtartásáért küzdöttek az északi államok ellen, a melyek akkor a eentralisticus hatalom megerősítését czélozták. A municipalisták voltak a rabszolgakereskedők, a centralisták küzdöttek a szabadságért. (Ellenmondások, zaj, nyugtalaság a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Ott vannak a rabszolgakereskedők a túlsó oldalon! (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon, ellen mondások, zaj a jobboldalon.) Perlaky Elek előadó: Ezt röviden felemlítve ismételve utalok arra, hogy ezen üdvös szövetkezettől mi sem maradhatunk távol s ennélfogva a közigazgatási bizottság nevében a KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XXV. KÖTET. törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlóin . (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Irányi Dániel! Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk! Malijuk! a szélső baloldalon.) Daczára annak, hogy a t. előadó úr iménti szavai némi kihívást foglalnak magokban azon párt iránt, a melynek tagja vagyok, én nem erre fogom a t. ház figyelmét felhívni, hanem azon nemes czélra, mely az előttünk fekvő törvényjavaslatnak s illetőleg azon egyezménynek alapját képezi, a mely előttünk fekszik. Ezen nemes czél indítja úgy elvbarátaimat, mint indít engem, hogy ehhez egész készséggel hozzájáruljunk, daczára azon, igaz csekély költségeknek, melyeket ezen törvény s illetőleg ezen egyezmény reánk is hárítani fog, mindamellett, hogy közvetlenül érdekelve nem vagyunk s érdekelve csak annyiban vagyunk, a mennyiben a polgáriasodott nemzetcsaládnak tagja vagyunk. De midőn ezt kijelentem, egyúttal bátor vágyókat, előadó urat arrafigyelmeztetni .-legyen gondja arra, hogy a franczia szöveg azon tömérdek sajtóhibától megszabadíttassék, a melyektől az hemzseg, nehogy ily botrányos alakban kerüljön a törvénytárba. (Helyeslés a szélsőbalon.) Perlaky Elek előadó: Erre nézve már történt intézkedés! Madarász József jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) Itt egy nagyon is humánus kérdésről van szó, mert tudvalevő dolog, hogy a rabszolgakereskedés a legszégyenletesebb dolgok egyike, a mi ellen az emberiség nevében az emberi önzéssel szemben meg kell, hogy küzdjünk. A rabszolgakereskedésnek az a módja, hogy egy gazdag kereskedő, a kinek pénze, fegyvere és lőpora van, fölszerel több csoportot és kiküldi azon vidék különböző részeibe, hogy tiporják el azon népek jogát s hurczolják el őket az ő központi telepébe, a. honnan aztán beszállíttatja azon hajókra, melyeken őket összelánczolva csekély élelemmel látja el, a hol levegőt is alig szívhatnak s úgy hurezoltatja el azon piaezokra, a hol el lehet őket adni. Igaza van a t. előadó úrnak: ez a rabszolgakereskedés akár Afrikában, akár Magyarországon űzetik kormánypárti szavazók szállításával, a, népek jogainak elnyomásával: egyaránt utálatos, megvetendő. (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés a szélsőbalon.) A törvényjavaslatot különben elfogadom. Madarász József jegyző: Báró Prónay Dezső! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) B. Prónay Dezső: T. ház! A törvényjavaslatát elfogadom. Csupán egy rövid megjegyzést legyen szabad tennem az igen t. előadó úrnak azon mondására, hogy az észak19