Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-511
398 511. országos fllés 1891. junlus 22-én, hétfőn. azon szerződésnél, a melyet e tekintetben kötöttünk : azt hiszem, ez érdemes arra, hogy a t. képviselő úrnak és a t. háznak bővebb felvilágosítással szolgáljak. (Halljuk! Sálijuk l) Mindenekelőtt a mi a 75 évet illeti, először is a szerződés e tekintetben semmi kötelezettséget nem tartalmaz; másodszor pedig föl kell említenem, hogy a t. ház helyeslésével a kormány azt a politikát követte, hogy az ipari vállalatokat, legyenek azok az ország területén bárhol, tőle telhetőleg támogatni fogja. Akármiként gondoskodunk felette, az olyan, bizonyos tekintetben különös ipari tevékenység, mint a milyenről itt szó van, az állam támogatása nélkül nagyon bajosan prosperálhat, a mint tényleg eoustatálható, hogy a társálat ezen vállalatai jövedelmezőség tekintetében sok kívánni valót hagynak hátra. A kérdés az: támogassuk-e ezen vállalatokat vagy sem ? Azt hiszem, hogy igen; mert mi haszna volna az államnak abból, ha ezen vállalatok megbuknának? Czélszeríí volna-e, hogy egy 60 négyszög-mértföldnyi területen létesített különféle vállalatok, művek és iparágak azért, mert az állam elzárkózott azoknak méltányos segélyezése elől, átadassanak a bizonytalan jövőnek? Azt hiszem, ha a kettő közt választás van, inkább azt kell választanunk, hogy segélyezzük és támogassuk e vállalatokat. (Helyes lés jobb felöl.) Még inkább kell azokat segélyeznünk és támogatnunk a mi szempontunkból. Hiszen az az ipari tevékenység, melyet a társaság ott kifejt, bír-e az országban valami különös versenyzővel? Nem. Kielégíti teljesen a mi szükségleteinket? Csak részben. Mi azt gondoltuk tehát, hogy minden áron oda kell törekednünk, hogy minél nagyobb ipari tevékenységre, befektetésre és eonsolidálásra utaljuk a társulatot azzal, hogy neki bizonyos kedvezményeket nyújtunk (Helyeslés jobb felől.) Hozzájárul ehhez az, hogy az államvasutak utalva vannak ily ipari termelésre. Hiszen csak egy kérdést említek fel, a mely a mostani tárgygyal nem áll egyenes kapcsolatban s ez a szén kérdése. Ez egyike a legfontosabb kérdéseknek az országra és az államvasutak üzemére vonatkozólag a jövőben. Hát a vas és egyéb alkatrészek, a sínek tartozékai és kiegészítése, a melyek ott gyártatnak ? Ezekre nekünk és különösen az államvasút üzemeinek igen nagy szükségünk van. De még ezen túlmenőleg is, nem áll-e érdekünkben, hogy ezer; üzemeket azon helyzetbe juttassak, hogy termékeikkel az ország határán túl is mehessenek, hogy ott is coneurálhassanak ? (Helyeslés a jobboldalon.) Már pedig azt senki sem állíthatja, hogy Resieza a távolsági viszonyok miatt oly kedvező helyzetben van, hogy semmi kívánni valót sem hagy hátra? Érdekünk nemcsak a belföldi termelést előmozdítani és lehetővé tenni, hogy a munkás kérdés azon a vidéken kellően megoldassák, de előmozdítani azt is, hogy azok a telepek az ország határán túl is versenyezhessenek. (Élénk helyeslés jobb felől.) Figyelmébe ajánlom a t. képviselő úrnak, hogy minő vidékeken vannak azok a bányák és huták, hogy a legfőbb állami érdek parancsolja, hogy legyen azokon a vidékeken az állami civilisationak oly hasisa, a melyen teljesíteni lehet azokat a feladatokat, a melyeket az államnak teljesíteni kell, akár a politikai téren, akár a kenyéradás terén. (Úgy van! jobb felől.) Mit teszünk már most mi? Felolvasom a 12. czikket, úgy, a mint van (olvassa:) »A társaságnak Magyarországban fekvő és a megváltás tárgyát nem képezi) uradalmai, bánya- és kohómüvei, a bogsán-resiczai, bogsán-moraviczai és resicza-szekuli bánya vasutakkal együtt a szab. osztr.-magyar államvasúti társaság teljesen szabad magántulajdonai maradnak és általa egészen saját belátása szerint kezelhetők, úgyszintén egészben vagy részben elidegeníthetők. Abban az esetben, ha a társaság az említett ingatlanokat tulajdonában megtartja, azok részére legkésőbben 1892. évi Julius l-ig az együttes tanácsnak, illetőleg az alapszabályok megváltoztatása esetére a társaság ennek helyébe lépő képviseletének közvetlenül alárendelt s az utóbbi által kinevezendő üzletvezető igazgatóság fog Budapesten felállíttatni. Ha ez igazgatóság részére csak egy igazgató rendeltetnék ki, ennek magyar állampolgárnak kell lennie. Ha az igazgatóság több tagból állana, úgy legalább a tagok fele magyar állampolgár legyen. Ha pedig az utóbbi esetben vezénylő igazgató rendeltetnék ki, ennek szintén magyar állam polgárnak kell lennie. Hivatalnoki állások újra betöltésénél a társaság magyar állampolgárokra lehetőleg tekintettel lesz.« Ezeket azért kötöttük ki, mert ezek köztünk s a társaság közt az előbbi tárgyalások alkalmával controvers kérdések voltak és mint bátor voltam említeni, súlyt fektettünk arra, hogy a mennyire csak lehetséges, magyar szakerők alkalmaztassanak ezekben az uradalmakban. »A m. kir. kormány a szabadalmazott osztrák-magyar államvasúttársaság e műveit és uradalmait különösen a termények értékesítése és a díjszabások tekintetéhen minden megengedhető támogatásban és pártolásban részesíteni.« Részesíteni fog a kormány minden más I vállalatot is, de részesíteni fogja ezt is minden