Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-511
388 511. országos ülés 1891. június 22-én, hétfőn. kozva méltóztatott kijelenteni, hogy ezek mind választási kortesek. (Derültség a jobboldalon.) T. ház! Nem akarok elzárkózni az elől, hogy a vasutak államosításának kérdése parlamenti és politikai szempontból fontossággal bír. Angliában kísérlet tétetett az államvasúti rendszer meghonosítására; de ezen kísérletek nagyobbrészt két tényezőn dőltek meg. Az egyik, a mely kisebbségben volt, az érintett parlamenti aggályokat hozta fel; a másik azonban, mely sokkal hatalmasabb volt, a társulatok körül érdekeltekből állott. (Úgy van! Úgy van!) Ezek hiúsították meg Angliában eddig az államosítást. (Egy hang a baloldalon: Hát Olaszországban?) Hogy Olaszország mily körülmények közé jutott, midőn vasútait bérbeadta: azt nem akarom itt kutatni; hogy milyenek azoknak a bérleti szerződések feltételei: azt sem akarom bírálni. Csak azon őszinte óhajomnak adok kifejezést, hogy Magyarország ne jusson oda, hogy hasonló alapon bánjék el vasútaival. (Általános élénk helyeslés.) Nem mondom, hogy az az olaszországi szerződés az olasz vasútakra hátrányos; ahhoz nincs jogom, hogy egy más állam kormányának eljárását itt kritika tárgyává tegyem; (Helyeslés jobb felől.) de ha Magyarország viszonyaihoz mérem azt a szerződést, csak azt mondom: nem óhajtom, (Élénk helyeslés.) nem kívánom nemzetemnek, hogy ily szerződés alapján boldoguljon vasútaival. (Élénk helyeslés.) A mi pedig azokat az idézeteket illeti: látnunk kellene mindazon forrásokat és én erősen hiszem, hogy fényesen kiderülne épen az ellenkező. (Élénk helyeslés.) Addig, míg Magyarország közgazdaságilag meg nem erősödött; a míg el nem foglalja az őt joggal megillető helyet azon gazdasági törekvések során, a melyek most általánosan uralkodnak: addig ez Magyarországon nem képezhet controvers kérdést. (Általános élénk helyeslés.) Hogy mi történik a jövőben ? Jós nem vagyok, csak azt az őszinte kívánságomat fejezhetem ki, hogy conserváltassék az az államvagyon a lehető legjobban, (Általános zajos helyeslés.) és értékesíttessék az ország érdekében úgy, mint a hogy azt én lelkemből kívánom. (Általános élénk helyeslés és tetszés.) De a t. képviselő úr a politikai befolyást is méltóztatott említeni. Egy agitatio indult meg, t. ház, a mely azt híreszteli, hogy az államvasúti hivatalnokok és szolgák túl vannak terhelve. Már most egy túlterhelt hivatalnoki testülettel, szolgákkal és altisztekkel ugyan lehetséges-e korteskedést űzni? (Egy hang a a szélső baloldalon: Lehetséges!) Az állami üzemnek igenis van, t. ház, egy hátránya: az tudniillik, hogy a parlament joga az államvasúti intézmény nyel szemben ezerszerte nagyobb, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) a kritika sokkalta élesebb és hogy minden egyes kérdésben, mely ezen üzem körül felmerül, szabad a parlamentben és egyebütt az agitatio bármely irányban. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) ' Ez egyfelől nehézséget okoz; de elismerem, van ennek előnye is; mert azokat, kik az Ugyekért felelősek, kellő ellenőrzés alatt tartja. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) Azonban egy agitatiotól óvhatok mindenkit és ez az, a mely talán a nem egészen jó elemek közlése nyomán magát a szolgálati figyelmet meglazítani képes; mert akkor azután igazán bajos lesz a felelősségnek minden irányban eleget tenni. (Úgy van! jobb felől.) Évek óta állok azon feladat szolgálatában, a melyet most is ellátni szerencsém van s valamint másutt, úgy ezeu téren sem tudok a kormánjmak oly tevékenységéről, mely arra a következtetésre jogosítana bárkit is, hogy Magyarország kormánya politikai ezélzatok kielégítésére használja fel a tisztviselői kart. (Úgy van ! jobb felöl.) Egy politikai czél elérésére igenis felhasználja e kart s e czél a forgalmi és közigazdasági politika; de ez teljesen jogosult is. (Élénk helyeslés. Úgy van ! jobb felöl.) A választási ügy, melyet minden alkalommal a kormány előterjesztéseibe belevonni méltóztatnak, kétségkívül fontos; csakhogy ezzel a törvényjavaslattal, a melynek elfogadását kérni bátorkodom, nem látom összefüggésben állónak, {Helyeslés jobb felöl.) A mit a t. képviselő úr a megváltási föltételekre nézve mondott, azt már kiindulási pontjában czélttévesztettnek tartom. A t. képviselő úr előrebocsátja, hogy az 1855. évi engedélyokmányra való utalás lealacsonyítása ennek a parlamentnek és hogy állításának valódiságát illustráija, képeket nyújt a Bach-korszakból, a melyek talán némileg érdekesek. A t. képviselő úr a dolog érdemét tekintve, határozottan tévedésben van. A kormány azt az álláspontot foglalta el, hogy a megváltásnál szigorúan ragaszkodni fog az 1882-ik évben kötött szerződéshez és az engedélyokmány határozataihoz; mert a kormány azzal, a mit a t. képviselő úr némileg pótlásául ajánl annak a hiánynak, mely okoskodásában rejlik, hogy tudniillik bizonyos erőszak használtassák, vagy bizonyos dictatura alkalmaztassák, boldogulni nem igen fog. Mert a képviselő úr azon kifogása, hogy nincs kimondva, hogy a magyar állam 1895. után köteles megváltani a vasútat, hanem
