Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-510

610. orsí&gos ülés 1891, jnnlus 20-án, szombaton. 349 jog, hogy a vármegye területére kiterjedő jótékonysági és közművelődési intézeteket létesíthet. Az államtitkár úr szerint phibintropicus, humanisticus és nem tudom még miféle »isticus« intézményeket alapíthat. (Derültség a szélső haloldalon.) A 20. pont szerint határoz törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése és kölcsönfelvételek fölött. Csaknem komikusnak tíínik fel, t. ház, hogy a javaslat ezeket önkormányzati vagy megyei jogkörként említi, (Úgy van! Derültség a szélső baloldalon.) hiszen mindaz és az is, a mi még ezenkívül itt fel van hozva, alkotmányunkban minden egyes embernek feltétlenül biztosítva van, (Úgy van! Úgy van ! a szélső baloldalon.) még a vályogvető czigánynak is. (Úgy van! Derültség a szélsőbalon.) Hogy adósságot csináljon, vagyont szerezzen és azt, eladja, hogy kórházat alapítson, humanisticus, philantropicus és egyéb ilyen intézeteket alapítson, hogy a közigazgatás vezetésére észrevételeit megtegye, ezeket a minister úrnak beadja, hogy panaszleveleket intézhet, a tisztviselők ellen kérhet vizsgálatot, felírhasson, hogy petitiokat adhasson be; hisz ez minden magánembernek, minden magánegyesíílétnek és társulatnak feltétlen, alkotmány szerint biztosított joga. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezekkel tehát a 26 pontot szaporítani porhintés a nemzet és képviselőház tagjainak szemeibe. ( Úgy van ! a szélső baloldalon.) De nemcsak ebből ál] az a 26 pont; hanem vannak abban még oly önkormányzati hatáskörök, jogkörök és hatósági jogok, a minők példáit! a következők a 3. és 4. pontban: a közigazgatási bizottság évi jelentésének és az alispán félévi jelentésének tárgyalása. Ez először felesleges, mert időpazarlás; másodszor a szembe való porhintésnél veszedelmesebb. Mert ha a közigazgatási bizottság évi jelentését, az alispán félévi jelentését ez a megyegyíüés tárgyalja, mit csinál? Hogy jóváhagyja, akkor nincs szükség tárgyalni; hogy pedig ne hagyja jóvá, ahhoz nincs joga, ahhoz nincsen köze. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Tanácskozni fölötte, hogy az alispánnak vagy a közigazgatási bizottságnak dicséreteket mondjon: erre önkormányzati hatóság nem való. Ne játszunk ezekkel a nagy történeti fogalmakkal és jogokkal. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ha ugyanis a megyei gyíílés nem akarja jóvá hagyni, vagy kifogást tesz a jelentésben foglalt intézkedések ellen, erre a törvény azt mondja: ehhez neked vármegye nincsen semmi jogod; a törvény ugyanis e tekintetben semminemű sanctiot nem tartalmaz. (Úgy van! a szélsőbalon.) Azt mondja továbbá, hogy megvan a levelezési joga. (Derültség a szélső baloldalon.) Ez a második pontban van a 26 pont közt felsorolva. Mit tesz ez, t. ház? Ez semmivel sem több jog — pedig ez bizony bárkinek nem nagykőn nagy joga — minthogy egy vidéki hírlapba rossz vezérczikket beiktat. Mert a vármegyének politikai nagy kérdésekben nincsen executioja, semmi tekintetben sincs jurisdictioja, ez teljesen ki van mondva a törvényjavaslatban. Már most a szomszédos vármegyékkel oly dolgokról levelezni, a melyekben a vármegyének executioja és jurisdictioja nincsen •. ez, ismétlem, nem egyéb, mint subventioval fentartott valamely megyei hírlapba egy-egy vezérczikknek írása. (Úgy van! a szélső baluldalon.) Az mondja a 18. pont: »A) az évi költségvetés megállapítása és számadása elintézése«. Ez is önkormányzati jog! Kérdem, mire való ez? Kinek a költségvetéséről van itt szó? Hiszen az összes közigazgatás közegeinek ellátása, azok fizetésének megszabása, a fedezet és fizetések kezelése, számadása stb., tehát mind oly dolgok, a melyek a ni altban a vármegyékre tartoztak, most az utolsó fillérig el vannak véve a megyéktől. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mire való tehát ez a költségvetés? Talán annak az egy pár szerencsétlen alapnak kezelése végett, mely még a megye kezén van: a nemesi alap, vagy nem tudóin, minek a kezelése ? Hiszen a közigazgatási költségeket ezután az állami közegek kezelik a törvény értelmében. Mit jelent tehát ez a költségvetési jog? (Derültség a szélső baloldalon.) Majd talán, ha rátérünk néhány esztendő múlva a részletes tárgyalás alkalmával erre a szakaszra, (Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) akkor remélem, hogy mind erről majd felvilágosítást kapunk; mert még eddig sem a t. előadó úrtól, sem a javaslat igen t. szerkesztőjétől erre felvilágosítást sem kaptunk. Azt mondja a 26. pont közül a 23-ik és 25-ik, hogy az önkormányzati hatáskörbe tartozik az állandó választmány és a járási tanácsok jelentéseinek tárgyalása. Erre először is megjegyzem: lesz-e járási tanács, vagy nem és melyik vármegyében lesz az, azt ezen javaslat nem mondja meg; az a minister tetszésétől függ és az is tőle függ, hogy meddig legyen és hol legyen. Már most egy ilyen tanács jelentésének tárgyalása valami nagy becscsel egyáltalában nem birhat. (Igaz! Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) De, ha az állandó választmánynak vagy a járási tanácsnak jelentését tárgyalja is, nincs executivája, nincs jurisdictioja. Ha a vármegye az összes közigazgatási teendőkből ki van zárva, hát akkor mit tárgyal ezen jelentésen? Egyébiránt a járási tanács mit is jelentgessen a vármegyének ? Ez is olyan kérdés, mely egyáltalá-