Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-509
3gg S0». orsíügos fllés 1891. Június 19-én, pénteken. kormányzati intézkedés van csírájában letéve s ez a »járási tanács«. A mennyire kívánom, t. ház, úgy maga a megyei közigazgatás rendszeres menetének, mint egy egységes, az államérdekeket helyesen képviselő nemzeti politikának kedveért a szóban levő reformot: olyannyira szükségesnek tartom egy helyes irányba tervit, erős alapokon nyugvó önkormányzat kifejlődését, mel .• nélkül Magyarországon jó közigazgatást elképzelni nem tudok. (Helyeslés a jobboldalon.) S ha, t. ház, mindeddig önkormányzatunk évek hosszá sora óta csak névleg volt az; ha mindeddig nem fejlődött ki hazánkban egy oly önkormányzati tevékenység, melyben a közönség teljen odaadással és érdeklődéssel vett volna részt: ennek oka nem az Ugron Gábor t. kép viselő úr által oly sötétre festett politikai helyzetben fekszik. Az állami és társadalmi élet tényei egyáltalán nem olyanok, t. ház, mint a mathematikai eredmények, melyek mindenkor csak egy főokozat előzményre vezethetők vissza; száz meg száz, gyakran alig észrevehető körülmény rejtett szála játszik össze csak létestílésekor. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Azon nem egy, de több okozati ténykörülményből tehát, melyek meggátolták önkormányzatunk teljes kifejlődését, melyek meggátolták, hogy az a külföldi Önkormányzatok színvonalára emelkedjék, a legfőbb, azt hiszem, az volt, hogy megyéink legnagyobb része területileg túlságosan széles kiterjedésű egységet alkot, hogy például Pestmegye északi közönségét az egész országot egyetemlegesen érintő akár politikai, akár nemzetgazdászati mozzanatok százszorta jobban érdeklik, mint az, hogy mi történik Pestmegye déli vidékén, melylyel szemben hiába keres szűkebb, a szoros együttműködést megkívánó érdekkapcsolatot. Nem a főispáni üldözéstől való undoro dás tartja vissza a közönséget a megyeház látogatásától, miként a megbotránkozás az áhítatos embereket a templomtól, melyben dorbézolás és tivornya ütött fészket; hanem azon szűkebb érdekkapocs hiánya, melynek létesűlése a mai viszonyok közt »csak egy szűkebb területi érdekegység keretében képzelhető«. (Helyeslésjobb felöl.) 8 ha, t. ház, örömmel üdvözlöm e téren a járási tanácsok intézményét: teszem azt azon reményben, hogy ez lesz azon hálás talaj, melyen egykor közigazgatási önkormányzatunk terebélyes, életerős fája ki fog fejlődni. (Helyeslés jobb felől.) S ezen kérdésnél azon — némely oldalról, ha nem is a házban, de azon kívül gyakran hallott — ellenvetésekre szándékozom még kissé kiterjeszkedni, melyek szerint a járási tanács intézménye nemzetiségi szempontból veszélyes. (Halljuk! Halljuk!) Nézzük, t. ház, hogyan conte.nplálja a javaslat a járási tanács létesítését? Alakítását a megyei vagy közigazgatási bizottság kezdeményezésére a belügyminister határozza el. Ha hatáskörén túl találna lépni, vagy föloszlatását állami vagy helyi érdekek indokolják : a belügyminister által föloszlatható. Tagjait a vármegyei bizottság közgyűlése delegálja, azaz azon testület, melyben tudvalevőleg a Polónyi képviselő úr által annyira perhorrescált virilismus segélyével azon elemek dominálnak, kiknek egy egységes nemzeti politika természetes órdekökben fekszik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha, t. ház, egy, ily módon, ily határok közt, ily feltételekkel alakított önkormányzati testület is veszélyes: akkor a folytonos felügyelet alatt lévő gyermeknek odanyújtott tanulságos képeskönyv is veszélyes, mert hátha a felügyeletet kijátszva, valami ártalmas, vagy tilos cselekményre találná felhasználni. Nem kevésbbé fogja, t. ház, az olyannyira kívánatos igazi önkormányzati működést előmozdítani azon körülmény, hogy a javaslat a közigazgatási bizottságban a választott elem erőshödését czélozza. Ez, t. ház, épenséggel nem kicsinylendő dolog s azt hiszem, tévednek azok, kik evvel szemben azt vitatják, hogy ezen intézkedés legkisebb mértékben sem lesz képes ellensúlyozni azt, hogy ma maga a tisztviselő kar túlnyomó része választatik. Azok, t, ház, kik így gondolkoznak, megfeledkeznek arról, mennyire korlátozva van a canditatio által a közönség szabad választása. Azt hiszem, nem kevésbbé téved Beöthy Ákos t. barátom, ki a közigazgatási bizottságot »már azért sem tartja képesnek feladatát teljesíteni, mert tagjai annak teljesítésére képtelenek, hiszen, úgymond, egyegy közigazgatási bizottsági tagnak universal genie-nek kell lennie, annak ismernie kell az egész alkotmányt és közjogot, ismernie kell minden törvényt és szabályrendeletet és ismernie kell az administratio minden ágát«. No hát, t ház, én azt hiszem, hogy t. barátom túlságosan kicsinyli azon laicus ember józan felfogását, ki az élet practicus feladataival tisztában van, ki kimerítően ismeri a helyzetet s maga is többnyire érdekelve lévén, nem egy megyei ügyet minden szakértőnél és tudósnál jobban fog megítélhetni. (Helyeslés jobb felől.) A mi pedig az alkotmány, közjog, törvények stb. ismeretét illeti, mennyivel inkább kellene akkor mindazon országgyűlési képviselőknek — pedig ez úgyszólván mindegyikre nézve áll — universal genienek lennie, ki, t. ház, mihelyt alkalom nyílik, hozzászól mindenhez, egyaránt vitat közjogi, pénzügyi, tanügyi, katonai s más kérdéseket s nem egy illetékességi, közegészségügyi, vagy egyéb, egy megye szűk keretébe szorítkozó ügyet, de ez az egész országot érdeklő, százszorta fontosabb kérdéseket dönt el szavazata által. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.)
