Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-507

60?. országos ülés 1891 • juiiius lT-én, ssseräán. 281 kúl éveken át megtagadta, míg végre a közigazgatási bizottság őt állásától felfüggesztette és vagyonára az általam említett zárlatot elrendelte, így tehát az alispán ellen, a ki eljárását a 24 sürgetéssel igazolta, eljárni nem volt ok. Az interpellatio negyedik pontja: (Halljuk! Halljuk!) »Van-e tudomása aministerúrnak arról, hogy Csongrád városában Í889 deczeinber 19-én megválasztott központi választmány megalakítása a teljesen törvényes és jogosított elemek hozzájárulásával történt; ennek daczára a választás azon okból semmisíttetett meg a belügyminister úr által, mert egyik választókerületből — állítólag — csak egy választó tag választatott be a megyei közgyűlés által; pedig mint az az én kezeim között levő hivatalos okmányokból kitűnik, az illető tápéi kerületből Nóvák Gusztáv és Eszes Mátyás választók, tehát ketten választattak be és így a választásnál a törvény megtartatott s a minister — a vármegye illető hivatalos közegei által félrevezetve — részesévé tétetett egy alapjában véve törvénytelen rendeletnek ?« Ezen kérdésre nézve a tényállás a következő: (Halljuk! Halljuk!) Kovács Kálmán algyői lakos felfolyamodást intézett a belügyministeriumhoz az 1890-iki választási központi választmány összeállítására vonatkozólag és panaszt emelt az iránt, hogy az egyik kerületben, a tápéi kerületben, csak egy egyént vettek be, holott 1874: XXXIII. t.-cz. 18. §. szerint minden kerületből két egyén választandó be a választmányba. A kérdés a ministerium előtt tárgyaltatott, több írás váltatott és végre a ministerium hivatkozva a törvény rendeletére és arra, hogy az illető kerületből csakugyan csak egy tag volt beválasztva a központi választmányba: a választást megsemmisítette és a megyét ixj központi választmány választására utasította. A választás 1890. április 30-án megtörtént. Utólag merült fel <1Z cl kérdés, hogy törvénytelen volt a ministerium ezen intézkedése, mert nemcsak egy tag, mint a felfolyamodók mondják: Nóvák József, hanem egy másik tag is Eszes Mátyás a tápéi kerülethez tartozó választmányi tag és tagja volt a központi választmánynak. E körülmény a következő okból volt többféleképen megbírálva; mert Eszes Mátyás Csongrádinegyében kettő van, egyik Dorozsmán 21 éves, a tápéi kerületből, a másik 58 éves és Csongrádon lakik. Tehát még feltéve azt az esetet, hogy itt tévedés történt a személyben, nem lehet mondani, hogy a ministerium rossz akaratú félrevezetése forog fenn, hanem tisztán csak tévedés a személyben. De még nem is így áll a dolog, mert ha vizsgáljuk a kérdést, a központi választmány nem a dorozsmai Eszes Mátyást, hanem a csongrádi Eszes Mátyást KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXIV. KÖTET. értette. Tehát jóhiszemííleg fel kell tenni, hogy az tagja a választmánynak, a kinek a választási értesítés kézbesittetett. E kérdésben, ha csakugyan úgy állott volna a dolog, hogy a ministerium hibásan volt informálva, a megyének jogában állott volna, hogy a ministerium tudomására hozza az ügyállást; de nem tette; az ügy a, megyei közgyűlésen interpellatio tárgyává tétetett és a megye közönsége tudomásul is vette a tett intézkedést. A t. képviselő úr interpellatiojának 5-ik pontjában a következő kérdés foglaltatik: »Van-e tudomása a, belügyminister úrnak arról, hogy Szentesen 1886-ban kiderült 18.3G0 frtos árvapénztári sikkasztással szemben a belügyminister által kiküldött vizsgálóbiztos nyomban rámutatott és hivatalos jelentést tett az alispánnak arról, hogy sikkasztása a megyei számvevő által készített zármérleg segítségével mozdíttatott elő s ennek daczára az alispán az illető tisztviselő ellen fegyelmi vizsgálatot nem rendelt el, sőt a megyei ügyész véleményével szemben kellett a megyei közigazgatási bizottságnak a sikkasztás után 5 év miílva a vizsgálatot elrendelni ?« Ez a kérdés következőleg áll, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Szentesen 18-6-ban 18.300 frtra menő árvatári sikkasztás követtetett el s ez ügyben már akkor megindult a bíínper okmányhamisítás alapján. Ez a pör hosszabb időt vett igénybe s a bíróság végül az okmányhamisítás bűne alól fölmentette az illetőket. Időközben áttették az ügyet a közigazgatási bizottsághoz, mely ezen bírói ítélet vétele után azonnal megtette az intézkedéseket a fegyelmi vizsgálat megindítására mindazon tisztviselők ellen, kik a sikkasztásban részesek voltak. Hogy ezen ügy még ma is folyamatban van, annak oka az, hogy az illető vármegyében pártját fogják ezen sikkasztásoknak, húzzák-halasztják a dolgot. így erre a kérdésre ma sem mondhatok egyebet, mint a mit április 22-én mondtam, hogy az illetők ne keressék interpellatiokkal az orvoslást, hanem hassanak oda, a mire a saját hatáskörömben én is minden lehetőt megteszek, hogy az a fegyelmi eljárás az illető hatóságok, a törvényes fórum előtt mielőbb letárgyaltassék ; így bizonyára sokkal hamarabb fognak czélt érni, mint az eddigi huza-vonával. (Helyeslés jobb felöl.) Az utolsó kérdés, mely az interpellatioban foglaltatik, a következő: »Van-e tudomása a belügyminister úrnak arról, hogy Csongrád vármegye alispánja alispáni rendeletekkel szabályozza Csongrád vármegye egyes községeiben a községi képviselet tanácskozási jogkörét s a törvény által biztosított szólásszabadságot? Ha nincs ezekről tudomása, hajlandó-e sürgősen tudomást szerezni és Csongrádmegye fel-