Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-507

§•74 5o'« országos ülés 18$ Perczel Miklós t. képviselőtársamtól — hogy itt tiszta és merev centralisatioról van szó. Pedig nem arról van szó. Nem olvasom fel a törvényjavaslat azon szakaszait, a melyek az Önkormányzatra vonatkoznak, csak kifejezem azon meggyőződé­semet,hogy az önkormányzatnak azon mértéke, a melyet e törvényjavaslat tartalmaz — arról most ne beszéljünk és ahhoz szó fér, hogy helyesek-e a hatáskörök, helyes-e a szervezet, helyes-e a beosztás — olyan, a mely mellett a törvény­hatóságnak nemcsak helyi, de állami önkor­mányzati ügyekben is vagy intézkedési, vagy felügyeleti, vagy felelősség érvényesítési joga van. Sőt tovább megyek. Merek bárkivel pró­bálkozni arra, hogy bebizonyítsam, hogy a törvényhatóságok az önkormányzati jognak azon mértéke mellett, melyet e javaslat tartalmaz, 24 óra alatt Magyarország egész administra­tionalis gépezetét megállíthatják. (Úgy van! jobb- és bal felől.) Tehát tény az, hogy az önkormányzatnak, mely e törvényjavaslatban lefektetve van, az a mértéke van ott meg, a mely mértékek nélkül és a melyek legális gyakorlása nélkül, ha a törvényhatóság egy napon bármi oknál fogva meg akarja, meg­állíthatja az egész közigazgatási gépezetet és ez nagy biztosíték minden képzelhető esélyekkel szemben. Én sem vagyok, t. ház, a törvényjavaslattal megelégedve, de nem az önkormányzat tartalma miatt, bár ezt sem sokallom, sőt ha az tágítható és ha ez a tágítás proponáltatik és olyan lesz, a mely felfogásom szerint az állami legális hata­lom erejének megzsibbasztásával járni nem fog: én készséggel el is fogom fogadni. Én csak azt constatálom, a mi ebben a javaslatban van. Nem olvasom fel ezen szakaszokat; méltóztassanak megnézni, hogy igazam van-e vagy nincs; meg­lehet, hogy tévedek, de ez a felfogásom. Ismét­lem tehát, hogy én sem lelkesedem a javaslatért. Hiszem én a köztörvényhatóságok rendezését szintén máskép képzeltem magamnak, mert ezt a javaslatot először is nagyon complicáltnak tartom. Külön egymás mellett fungáló, önálló rendelkezéssel bíró közegei az államhatalomnak, külön közegei az önkormányzatnak és ezeknek hegyébe egy közigazgatási bizottság, oly bizott­ság, a mely mellett az önkormányzati jogokat csak néhány ember gyakorolja, de ez nem a megye egyeteme, ez sem az én ideálom. (He­lyeslés a szélsőbalon.) Nagyon tartok attól, t. ház, hogy az a nagy költség, melyet ez az apparátus, ez a szervezet igénybe fog venni, rendkívüli sulylyal fog az államháztartásra és az ország anyagi érdekeire nehezedni. Én képzeltem magamnak egy más, egyszerűbb szervezetet, csakhogy nagyobb biza­. junius lí-én, szerdán. lommal voltam és vagyok a nemzet iránt, mint a minő bizalommal van ez a törvényjavaslat. Azt se feledjük el, t. ház, hogy az a költség, a melybe ez kerülni fog, még nem minden. Meny­nyivel jobb lett volna azt a többkiadást, a melyet ez a javaslat igénybe vesz, a fizetések olyatén javítására fordítani, a mit már csak a megélhe­tés is megkíván és a mit hosszá ideig elhalasz­tani úgy sem lehet. Az én véleményem szerint igen is szükséges egy, az önkormányzat lehető teljével biró állami administratio, de egyszerű gépezet mellett, nagyobb bizalommal a nemzet iránt, nagyobb bizalommal az önkormányzat és azon tevékenység iránt, melyet az állam pol­gárai hívatvák teljesíteni és melyre nézve a hatalom végső fokon úgy is az állam kezében van. (Igaz! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon) De, t. ház. nem vagyok megelégedve a törvényjavaslat más több rendbeli intézkedéseivel sem. Itt van mindjárt a 16. §., a melyet én e törvényjavaslat egyik leglényegesebb szakaszá­nak tartok. Az az aggodalom, mely a közigaz­gatás államosítása ellen országszerte felmerült, legelső sorban és legfőképen a politikai szabad­ság biztosítására vezethető vissza. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) A 16. §. anyagi rendelkezése e tekintetben nem kielégítő. Legyünk nyíltak és őszinték; ne kössük he az ország szemét olyan intézkedések­kel, mint a minők a jelvények viselése, a kör­menetekben való részt nem vétel. (Helyeslés a baloldalon.) Ejtsük el ezt, mert erre senki szo­rulni nem fog, de tegyük lehetővé — és itt kell bizalommal lenni az ország iránt, hogy az állami tisztviselők az országgyűlési kép­viselő választásokba oly módon bele ne avat­kozhassanak, hogy eljárásuk akár a nyomásnak, akár a zaklatásnak jellegét viselje magán. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ha ezen anyagi intézkedés még megtoldaíik egy másik hatályos fegyelmi intézkedéssel ; azzal jelesen, hogy az ily fegyelmi ügyekben a bíró dönt és nem a közigazgatási hatóság: én mond­hatom, t. ház, hogy az én aggodalmamnak nagy része politikai tekintetben el lesz oszlatva. Ha egyszer az ország azt a legalitási elvet, mely nem azt teszi, hogy a tisztviselő ne vegyen részt a képviselőválasztásoknál — mert hiszen senki sem akarja őt ezen jogaitól megfosztani, csak azt akarjuk, hogy ne tolakodjék be, ne avat­kozhassak be akként, hogy a választások meg­hamisíttassanak — ha egyszer ez az ország a politikai szabadságnak ezen biztosítékát meg­nyerheti, valóban fel fog lendűlni Magyarorszá­gon az a közélet, az a politikai szabadság, a melyet fájdalom oly régen nélkülözünk. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Igaz, t. ház, hogy a törvényjavaslat a

Next

/
Oldalképek
Tartalom