Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-497
M 45)1. orsziigos iilés 18!)1. jimins 5-én, pénteken. a közjegyzőnél, a falusi bírónál votumért s az megadván a szavazatot, a siker után jutalmat vár. Magam is ebben a hajóban eveztem és merem állítani, hogy szomorú tapasztalataim voltak. Főszolgabírói állásomra egy szavazat-többséggel választtattam meg és hat évig kellett minden egyes embertől, a kinek irodámban dolga volt s rám szavazott, azt hallanom: Uram! én voltam az az egy. (Élénk derültség a jobboldalon.) Ily körülmények közt, t. ház, hogyan lehet igazságos, pártatlan eljárást követelni a tisztviselőtől? (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) Hiszen a hat évi cyklusnak két utolsó éve már a választási előkészületekkel telik el, a mint hogy az országgyűlés eyclusának ez utolsó éve is igen sok oldalról már szintén a jövő választás előkészítésével telik el. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De, t. ház, ha semmi sem szólana a kinevezési rendszer mellett, csak egy: a magyar nemzetiség kérdése, akkor is annak lennék híve. És itt fel kell említenem Molnár József t. képviselőtársam lendületes szép beszédét, melyben ő az erdélyi nemzetiségi kérdést nagyon igaz és nagyon élénk színekkel festette. Azt méltóztatott mondani a t. képviselő úr, hogy Erdélyben a magyarság lassanként eloláhosodik. Igazsága van. De a t. képviselő úr tovább ment: ennek az okát kereste és rámutatott, mint okra, arra, hogy az állam nem vette kezébe az iskolát. Igazsága lehet, csakhogy aztán arra kérem t. képviselőtársamat, legyen consequens és midőn az állani, talán épen azon czélból kezébe akarja venni a közigazgatást, ne hibáztassa, hanem támogassa azt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csak csodálkozni tudok azon, t. ház, hogy épen erdélyi ember szólt a közigazgatás ellen; hiszen a nemzetiségi viszonyok épen Erdélyben a legkritikusabbak és épen e bajon akar segíteni a javaslat. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Hát gondolja meg az az erdélyi ember, hogy a baj most még nem is olyan nagy. mert a nemzetiségek passiv álláspontot foglalnak el; de mi lesz akkor, ha activ térre lépnek és nem találják magukkal szemben az állam igazságos, de vaskezét, mely határt szabjon nemzetellenes üzelmeiknek. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) T. ház! Ezen indokok s főleg ez utóbbi, engem a javaslat pártolására vezetnek. Én azt akarom, hogy utódaink elmondhassák az új megyéről, a mint hogy önök és mi elmondjuk ma a régi megyékről, hogy azok voltak mindig a magyarság védbástyái és mert ezt akarva, a mai viszonyokkal számolok és úgy érzem, hogy ezt csak a közigazgatás államosításával lehet elérni: elfogadom a törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául. (Élénk tartós helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Detrich Péter: Kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el, mert itt a levegő szúró, kiállhatatlan s az idő is nagyon előre haladt. (Holnap ! Holnap !) Elnök: Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy jelenleg sem a világosság, sem a meleg tekintetében nem lehet panaszt emelni. (Holnap! Holnap !) Ebben a perezben itt semmi változást sem észlelek, a baj ma nem nagyobb, mint volt tegnap és volt három év előtt. Igaz, előbb meg volt az a baj, de most már nincs; tehát nincs semmi ok arra, hogy ne hallgassuk meg a képviselő úr beszédét. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Méltóztassék hát a képviselő úr beszédét megkezdeni. Detrich Péter: T. ház! Részemről csak röviden kívánok hozzászólani a szőnyegen levő törvényjavaslathoz. Azt mondják, hogy ez a közigazgatás államosítása és önkormányzat. Már, t. ház, ha az állam veszi ezt kezébe, akkor az én felfogásom szerint az önkormányzat megszűnik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem megyek vissza a múlt századokra. (Néhány képviselő a jobboldalról távozik a teremből. Felkiáltások a szélsőbalon: Most már hazamennek a kormánypártiak!) Csanády Sándor: Ne ereszsze őket elnök úr! (Derültség.) Elnök: Nekem nincs jogom a képviselő uraknak meghagyni, hogy mit cselekéi!jenek; minden képviselő tudja kötelességét és teljesíti is. Az első kötelesség pedig abban áll, hogy ha valakinek szólási joga van, azt méltóztassék meghallgatni. (Helyeslés.) Detrich Péter: A mint mondám, nem akarok a jelen törvényjavaslat kapcsán a múlt századokra kiterjeszkedni, csak a legközelebbi időre megyek vissza. Én a 48-iki törvények alapján állok, mint pártonkívüli. Engem a választóimtól nyert megbízás ehhez köt. En ezt a pontot programmomban, mely felfogásom szerint egyenlő az egykor volt utasítással, nem említettem fel, tehát nem is terjeszkedhetek ki reá úgy, mintha erre megbízást nyertem volna. De miben áll a dolog? Hivatkoznak a közvéleményre. Nem szólok a többi megyékről, csak Barsmegyéről, a honnét megbízásomat nyertem. Ott három közgyűlésen tárgyaltatott ez az ügy. Természetesen a közgyűlés reputatiója megköveteli, hogy a mit egy közgyűlésben határozott, azt tartsa fenn.
