Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-497

lg 497. országos illés 1881. jnnius 5-én, pénteken. úr kiemelte beszédében, hogy a főispán csak ellenőrzési és felügyeleti hatáskörrel bírt s nem intéző is. Ezzel szemben engedtessék meg nekem a törvényjavaslatban megjelölt főnöki állására hivatkoznom : de különben nagy a befolyása mint a megyei bizottság elnökének is. Ez kétségbe nem vonható ; hogy azonban ezt kikerüljük, fel kell ruházni a bizottságo­kat azzal, hogy elnöküket a magok kebelükből válaszszák. A közigazgatási törvényjavaslatok összegé­nek a jelen javaslat csak 'egy részét képezi. Ha a helyes egymásutánt követnék: nem úgy építenének felülről lefelé hanem a dolog rendje szerint alólról felfelé; egész sorozatát a törvény­javaslatoknak kellett volna előterjeszteni. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Az igaz, hogy a minisz­terelnök a javaslatok némely részére nézve ki­jelentette, hogy azok benyújtása neki határozott szándéka. Bocsánatot kérek, de az eddigi tapasz­talatok, még ha barátai volnánk is az álla­mosításnak, nem engedhetik meg, hogy a szán­dékra építsünk ilyen elvi jelentőségű javaslatnál. Szándék szándék maradhat. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Még ha meggyőzhetne is valami arról, hogy az államosítással közigazgatásunk tökéletes lesz, még akkor is maradna egy fontos nyomós ok, mely annak elfogadásától visszatart. Sehol a világon nincs ezen kérdésnek oly nagy és foutos jelentősége, mint épen nálunk, tekintve Ausztriával való viszonyunkat. Meg vannak örökítve a történelem lapjain azon küz­delmek, a melyeket a most sokak által oly ke­vésre becsült megyék nehéz és válságos pilla­natokban ősi jogaink, országunk önállósága érdekében, a hol titkon, hol nyíltan működő egyesítő törekvések ellen folytattak. Okuljunk tehát, t. ház, hazánk történetén és tekintsünk nemzetünk jövőjére. Nem fogadom el a törvény­javaslatot, hanem csatlakozom Szederkényi Nán­dor t. képviselőtársam határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) t Josipovich Géza jegyző: Mikó Árpád! Gr. Károlyi Gábor: itt megvakul az ember, épen ide süttetik a napot, készakarva, hogy kikergessenek bennünket! (Nagy zaj a szélső hátoldalon.) Elnök: T. ház! Nincs módomban a bajon most rögtön segíteni. Évek óta így volt ez min­dig, a nélkül, hogy különös panaszra adott volna okot. (Elénk mozgás a szélső baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor: Ezzel akarnak ben­nünket innen kikergetni! (Nagy zaj a szélső hal­oldalon.) Csanády Sándor: Nem kell ülést tartani! (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon. A szélső i baloldal tagjainak egy része feláll s távozni készül. \ Nagy zaj.) Almásy Géza háznagy: Méltóztassék j megengedni a t. ház, hogy a túloldali t. kép­I viselő urak megnyugtatására pár szót szólhassak i e kérdésben. (Halljuk! Halljuk!) A megtett intéz­I kedésnek ma van a próba napja s miután magasan van elhelyezve a ponyva és a szél erős, ennélfogva a felső fátyolt annyira lobogtatta, hogy azt le kellett venni. Az alsó fátyolt akartam alkalmazni | de a bevonás közben a kötél elszakadt és így i teljesen lehetetlenné vált az intézkedés. Holnapig I azonban a baj orvosolható lesz. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zajos nyugtalanság a szélső bál­oldalon.) Ugron Gábor: Nemcsak a szellőztetőket építették mifelénk, hanem még a napsugarakat is reánk löveltetik. (Hosszantartó zajos derültség.) Elnök: T. ház! A mint hallani méltóztat­tak, az intézkedések megtétettek ez irányban, de nem sikerűitek, úgy vagyunk tehát, a mint régen voltunk. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Fel­kiáltások a szélső bal felől: Halaszszuk el az ülést! A szélső haloldal több tagja távozni készül.) Gr. Károlyi Gábor: Cseréljünk hát he­lyet ! (Nagy derültség.) Madarász József: Én arra kérem a t. elnök urat, hogy miután a szemre uézve csakugyan ártalmas, ha ilyen körülmények között e helyen ülünk és tanácskozunk, méltóztassék már a hol­napi napra megtétetni a kellő intézkedéseket, hogy e bajnak lehetőleg eleje vétessék. T. kép­visel őtársaimat pedig arra kérem, hogy bárminő alkalmatlan is, azt az egy órát, a mi még hátra van, kitartsuk, de holnipra nézve kérem a kellő intézkedéseket megtétetni. Elnök: Épen ma tanácskoztam a háznagy ! úrral, hogy a mennyire lehetséges, a levegőt s j világosságot e házban tűrhetővé tegye ; de a i kísérlet, úgy, mint a legtöbb kisérlet, mindjárt elő­j szőrre nem sikerűit, mert a szél azt a ponyvát, | a melyet feltétettünk, lobogtatta s így azt le i kellett venni. Méltóztassanak tehát most már csak meg­| nyugodni, holnapra meg fogjuk a ponyvát igazít­tatni. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző: Mikó Árpád! Mikó Árpád: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Valóban nehéz küzdeni azoknak, a kik a vilá­gosságot terjesztik, a sötétség ellen; de a t. túl­oldal mégis meg fogja engedni, hagy csak pár ; perezre igénybe vegyem szíves figyelmét. (Hall­i juk! Halljuk !) T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényja­i vaslat már előzőleg előbb a sajtóban s most e i házban oly bőven megvitattatok és pro és

Next

/
Oldalképek
Tartalom