Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-497

10 497. országos ülés 1891. június 5-én, pénteken. misítésére van intézve, reactio: reactio a szónak nem grammatikai, hanem politikailag kárhozatos értelmében.*. Fontolják meg önök t. szabadelvtípárti és mérsékelt ellenzéki képviselők, Somssich Pál képviselőtársunknak 1851-ben mondott e nyilatkozatát. Érvül legyeu szabad még az 1848: XVI. törvényezikknek idevonatkozó részét felolvasni. (Olvassa:) »A megyei szerkezetnek Magyarhon s kapcsolt részei alkotmányossága védbástyáinak a közszabadsággal összhangzásba hozatala, Qgyszesrsmind a közigazgatásnak időközben is minden megakadástóli megóvása tekintetéből rendeltetik. A ministerium a megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot fog előterjeszteni.« Molnár Antal t. képviselőtársam ma is azt mondja: azon csodálkozik, hogy mi 48-asok ezen törvényjavaslat ellen vagyunk és mégis a 48-iki jog fejlesztőinek tartjuk magunkat. Boldog ábrándozok! Olvassa el a 48-iki törvényt. Nagyon jól tudom, hogy van egy fiatal nemzedék e hazában, a mely azon korban nőtt fel, amelyet nem értett, nem ismert, tehát azzal nem is érezhetett. Bocsánatot kérek e szóért, de a ki át nem érzi, az nem értheti úgy, mint mi, a kik abban nevelkedtünk fel, hogy mi az a hatósági önkormányzat. Nem az a meghamisított önkormányzat, a mely 1870 óta dívik; ezt mi mind visszaiítasítjuk ; hanem az az igazi önkormányzat, a melyet 1848 törvényesített s a melynek nyomán — bocsánatot kérek azoktól pl. a kik azt mondják, hogy i823-tól máig nem volt oly időszak, a melyben a főispán jelölése által áldozatul ne esett volna a megye és annak kellett történnie, a mit a íőispán akart — igaz 48-ban azt mondták, hogy ezentúlra egyideig, míg nem rendszeresítetik, ne legyenek választások; de kimondták, hogy a főispán a bizottsággal egyetértőleg jár el és én, a ki Fehér, Somogy és Tolnamegyében résztvettem a megyei bizottságban és választásokban, soha sem 1848-ban, sem 1865-ben jelölésről nem tudtam semmit. , Györy Elek : De Nyitrában igen! Madarász József: Lehet, de mi nem tudtunk róla, mi választottunk. Természetes, hogy az alkotmányos szabadság korszakában 1848-ban és 1861-ben a közszabadság ellenségei meghúzták magukat, ezek ilyenkor kígyóbőrben alábújnak a szabadságnak és várják, míg reájuk süt a reactio felmelegítő napja és akkor újra kelnek és megszfirják azokat, a kik őket addig meghagyták. Tehát tudom tapasztalásból, hogy mi az a választás, a hamisítatlan, a megronthatatlan választás, a mely azután — legyenek önök meggyőződve — a tiszteletről, becsületről és munkáról nem feledkezett meg soha. Én magam tagja voltam rendesen a bizottsági üléseknek, mondhatom nem csak a választásoknál, hanem végig le a tisztviselők minden jelentéseinél kötelességeinknek tartottuk ott lenni és a nép érdekében felszólalni. Miért ? Mert volt ok rá. Ott volt a szabad szó, ott volt a felvilágosodás, ott volt a munka szeretete. Hanem azután jöttek a homályos idők, a nemzetet elnyomó idők; akkor azután azokon, a kik abban nevelkedtek fel, nem csodálkozom, hogy nincs érzékük az iránt, hogy lehet választás útján tiszta, munkás, szorgalmas tisztviselő. Legyenek meggyőződve, tapasztalásból tudom, hála Istennek a bűnös sikkasztásokról Fehér, Somogy és Tolnamegyékben — pedig nagy idő 50 év — nem tudunk semmit. Volt ugyan egy-egy tisztviselő, a ki túl-negédességből embertársai iránt nem viseltetett emberileg; de az olyat, a megyegyűlés többsége majdnem általánosságban erkölcsileg kényszerítette, hogy hivatalát ott hagyja, és betöltötte helyét más, szintén munkás, szorgalmas, szintén képes tisztviselővel, a ki akart is szolgálni. Hát ilyet akarunk mi is t. ház! Higyje meg a t. képviselőház — én azt gondoltam, hogy legfölebb fél óráig fogok beszélni (Halljuk! Halljuk!) — de ha a magam tapasztalatait akarnám a megyei gyűlésekről előadni, kellene legalább egy pár nap

= (Halljuk! Halljuk!) Nem teszem most, majd itt-ott lesz rá idő és alkalom, hanem idézni akarom, hogy mit mondott a megyei intézményről gróf Andrássy Gyula. (Halljuk! Halljuk!) Én leginkább olyan államférfiak nyilatkozatait óhajtom at. ház emlékébehozni újra,kik mint gróf Andrássy Gyula, vagy a volt ministerelnök — nyugszik már — a vármegyéről, és a meffvei tiszti választásról mondottak és a többiekét, kik önök előtt minden esetre leginkább tekintetre méltók. Gróf Andrássy Gyula 1861-ben így nyilatkozott: »Míg a szabad választáson alapuló megyei rendszer fennáll, egy megye sem fogja a kormány alkotmányellenes parancsait teljesíteni; míg a hivatalok választás által töltetnek be, egy hivatalnok sem fogja végrehajtani a kormány törvénytelen rendeletét.« (Úgy van! hal felől.) Mit jelent ez t. képviselőház? gróf Andrássy Gyula mint képviselő tudta és érezte, a mit századokon át tapasztaltunk, hogy a hatalom mindig terjeszkedni kíván és avval szemben a népnek mindig több és több biztosítékra van szüksége; tehát tudta, hogy nemcsak lehetnek, de lesznek is kormányok, a melyek törvénytelen rendeleteket adnak ki, és ha a törvénytelen rendeleteket csak azok nem hajtják végre, a kik választatnak: természetes, hogy azok, a