Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

481. orsságos ülés 1891. április 22-én, szerdán. HAz 5. §-hoz két módosítás adatott be. Veszter Imre képviselő úr az 5. §. első bekezdéséhez adott be módosítást. Polónyi Géza képviselő úr a szakasz második bekezdéséhez. Először is kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e az 5. §. első bekezdését a VeszteiImre képviselő úr módosítványával szemben a bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni: igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik a szöveget változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szöveget változatlanul elfogadja és így Veszter Imre képviselő úr módosítvanya elesik. Most kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §. második bekezdését a Polónyi Géza módosítványával szemben a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen '. Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége a szöveget változatlanul elfogadta és így a Polónyi képviselő • úr módosítványa elesik. Következik a 6. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 6., 7. és 8. §-l, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következnék a 9. §. Erre vonatkozólag azonban módosítványok vannak bejelentve és miután öt rendbeli interpellatiot kell meghallgatnia a t. háznak: azt hiszem, czélszeríí lesz a tanácskozást most megszakítván, annak folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére halasztani. (Helyeslés.) Bejelentem, hogy a szombati ülésben fogja kifejteni Istóczy Győző képviselő úr »az otthon mentesítéséről^ szóló törvényjavaslatát. Most következnek az interpellatiók: első sorban b. Kaas Ivor képviselő úré. (Halljuk! Halljuk!) B. Kaas Ivor: T. ház! Eső után köpenyeg nekem nem kell. A múlt év május 17-én a dunáninneni evangelicus egyházkerületben megejtett püspökválasztásra vonatkozólag interpellatiot intéztem, a melyre érdemleges választ 11 hónap alatt nem kaptam. Jelen interpellatiomat nem azért teszem, hogy a kormánytól választ kérjek azon elmúlt dologra, hanem azért teszem, hogy ugyanazon tárgyra felhíván figyelmét, emlékezetéhe hozzam, hogy akkori felszólalásomnak az események igazat adtak. A kormányt pedig nem okolom mulasztásért, mert tudom, hogy nem ő, hanem azon befolyások voltak okai annak, hogy e fontos ügyben erélyesebben nem járt el, a mely befolyások tanácsát kikérte. Engem semmiféle személyes tekintet nem vezetett akkor és nem vezet most sem. Baltik püspök személyére vonatkozólag ekképen adtam kifejezést annak, hogy »nem a személyes kérdés az, a mi itt szóba jön, hanem a mi ezután következik. Ha ma azon választás megtörténik és jogerőre emelkedik, ebből egyházamra nagy kár háramolhatik az által, hogy mindenekelőtt azon községek és esperességek, melyek ezen jelölt mellé sorakoztak, mintegy győzelmes és zárt phalanx fogják tovább szolgálni azt az irányt, a melyet pánszláv iránynak szoktunk nevezni. Ez egyházamra veszélyes, mert e miatt szakadás fenyegeti; mert feltehető azokról, a kik patentalisták voltak, hogy autonóm jogaik örve alatt ki fognak akarni szakadni a magyar egyetemes evangelicus egyházból, nem azért, hogy vallásszabadságukat szolgálhassák, hanem hogy szabadon szolgálhassanak egy idegen politikai irányzatnak.« Ez volt felfogásom akkor és ezen felfogásomnak azóta történt események igazat adtak. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt constatálván, nem terjeszkedem ki tovább a tárgyra, hanem megjegyzéseimet e kérdésre vonatkozólag fentartom akkorra, mikor a ministerium nekem remélhetőleg megnyugtató biztosításokat tud adni ezen most felolvasandó interpellatiomra, mely így szól: »Interpellatio a ministerelnök és a, vallásügyi minister urakhoz. Az ágostai evangélikusok dunáninneni egyházkerületében előfordult pánszláv izgatásokra nézve múlt évi május 17-én tett kérdésemre adott ideiglenes válaszában a ministerelnök úr kijelenté, hogy »a kormány kötelességének fogja ismerni, hogy az állam elleni izgatásokkal szemben a leghatározottabban lépjen föl«. Azóta ismételve tapasztaltatott, hogy a dunáninneni evangélikus egyházkerület esperességeinek többsége, úgy esperességi, mint kerületi gyűlésein az engedelmességet nemcsak egyházi felsőbb hatóságaival szemben megtagadja, de a magyar királyi vallásügyi ministernek rendeleteit is a magyar államnyelvre vonatkozólag nem foganatosítja. A Pozsonyban folyó hó 15-én tartott eonvent többsége elhatározta, hogy a deczember 5-én Budapesten tartandó egyházi zsinaton részt nem vesz. Az ágostai-evangelikus egyház egységének Magyarországon és belső békéjének megóvására, nemkülönben az állam nyugalmára és a törvényes rend uralkodására való tekintetből kérdem a t. kormányt: 1. Fog-e mindenkivel szemben érvényt szerezni az 1791 : XXVI. törvónyczikk 4. §. 2. bekezdésének, mely az evangélikus egyház belső rendjének a zsinat által meghatározására, az egyházi törvények hozatalára s a királyi fő-