Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-481

82 481. országos ölés 1891. április 22-én, szerdán. bíró fegyelmi vétséget vagy bűntényt és követhet el olyasmit, a mi csak a felügyeleti jog hatáskörébe tartozik. Exempla docent et exempla trahunt. A felügyeleti jog körébe tartozik pl. ha a bíró a tárgyaláson elalszik, vagy dohányoz. Ez sem nem fegyelmi, sem nem büntető eset; de a felügyeleti jog révén rendszabályozható. A mint azonban súlyosabb dolgot követ el; ha pl. az ülésen, tárgyaláson pofozkodik : ez már fegyelmi, vagy büntető eljáráshoz tartozó dolog. Én mind a kettőt nyújtani akarom, t. ház; sőt tovább megyek és az olyan járásbírót, a ki hivatalos működésén kivtíl választások alkalmával kiáll a keresztútra és ott elfogja a választókat a kormánypárt részére: azt is meg akarom büntettetni. (Zajos derültség bal felől. Mozgás jobb felől. Felkiáltások: Hát ha az ellenzék részére fogja el?) Van eset erre is, t. ház. I)e ez mind nem a felügyeleti joghoz tartozik; ez már fegyelmi vétség. S épen azért, t, ház, mivel semmiféle elnöknek és semmiféle ministernek azt a jogot megadni nem akarom, hogy a bíró privát magaviseletét policialis kutatás tárgyává tehesse: újból is arra kérem a t. házat, hogy módosítyányomat elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden csak azt óhajtom megjegyezni, hogy úgy gondolom, a t. képviselő urat félre nem értettem. De a t. képviselő úr egy dologról mostani felszólalásában is megfeledkezett: tudniillik arról, hogy az olyan magaviselet, a melynek megtorlása a fegyelmi útra tartozik, a felügyelő hatóság által kell, hogy observáltassék; mert különben a fegyelmi hatóság elé az nem vihető. (Helyeslés jobb felől.) Fel kell tehát ügyelnie az egyes közegek magaviseletére, hogy a megtorlás megindítása iránt intézkedni lehessen. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Jellinek Arthur előadó: T. ház! (Mozgás és felkiáltások a szélső baloldalon: Eláll! Eláll! Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Azt hiszem, hogy midőn a módosítás benyújtása alkalmával azon vád emeltetett, hogy az igazságügyi bizottság által elfogadott s a t. háznak ajánlott szöveg alkotmányunk egész alapelvét, a bírói függetlenséget megtámadja s hatálytalanítja: talán mégis kötelességem ezen megjegyzésekkel szemben a bizottság álláspontját röviden jelezni. (Halljuk! Halljuk!) A bizottság kötelességének tartotta különösen a törvényjavaslat, 4. és 5. §-ával szemben, a melyek a felügyeleti jogot szabályozzák, világosan kifejezést adni azon tételnek, hogy a felügyeleti jog szabályozásánál az 1869: IV. t.-cz. 19-ik §-ban foglalt alapintézkedés, az ítélkezés szabadsága teljes mértékben fentartatik. A kérdés tehát az: vájjon ez a szöveg az ítélkezés szabadságát, a bírói függetlenséget hatálytalanítja-e vagy sem? Két ellentétes szempontról van itt szó. Az egyiket Veszter t. képviselő úr képviselte, a ki a bírói függetlenséget csak azon kifejezésben látja megtámadva, hogy a felügyelet a hivatalos működésre is kiterjed ; Polónyi t. képviselő úr pedig nemcsak ebben, hanem abban is, hogy a magaviselet a bíró hivatali állásának megfelelő legyen. A hivatalos működésre való felügyeletnek valódi értelmét az igen t. igazságügyminister úr megmagyarázta; és azt hiszem, hogy erre föltétlenül szükség is van akkor, midőn például — hogy csak egy esetet említsek föl — az előléptetés, annak jogosultsága attól függ, hogy a bíró milyen képességet fejt ki, milyen ítélő tehetséggel és jártassággal bír; a mit csakis működése folytán lehet mérlegelni és annak alapján lehet valóban alkalmas egyéniséget magasabb rangfokozatra emelni. Gsak nemrég merült föl egy eset, a midőn agy önálló rendelkezési joggal felruházott bíró agybántalomban szenvedett, és mégis a bírói széken évek során át ítéleteket hozott; és csak az ítéletek összehasonlítása, valamint a bennük constatált ellenmondás hívták fel a felügyelő hatóság figyelmét az esetre és szolgáltattak módot és alkalmat a szükséges eljárásra. Az ilyen példák, melyeket sok mással lehetne kiegészíteni, szükségessé teszik a felügyeletnek a hivatalos működésre való kiterjesztését is. A mi pedig a magaviseletet illeti, a magaviseletre való őrködés szükséges azért, hogy maga a fegyelmi törvény valójában végrehajtható legyen; mert hiszen az 1871 : VIII. tcz. 5. §-a, mely sokkal szélesebb körben állapítja meg a felügyeleti jogot, mint a jelen javaslat, maga is az igazságszolgáltatás általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a megtorlás iránt intézkedik. A fegyelmi törvény 20. §-ának b) pontjára való hivatkozás csak korlátozó jelentőséggel bír. Ily körülmények közt azon vád, hogy a jelen szöveggel a bírói függetlenség meg volna támadva, minden alapot nélkülöz: és ezért kérem, méltóztassék a módosítványok mellőzésével az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 4. §-hoz három rendbeli módosítást adtak