Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

480, országos Ülés 1891. április 21-én, kedden. a Varasdy Károly jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat és as első fejezet czímét, melyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa as első szakaszt). Madarász József jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Az első szakasz­hoz első sorban elvi szempontból kell hozzá szólanom. Nagyon óhajtanám, ha a t. minister lír tájékozna bennünket az iránt, vájjon ragasz­kodik-e— és ha igen, vájjon milyen alkotmány­jogi vagy igazságszolgáltatási szempontokból a főfelügyeleti ezímhez; miután én azon vélemény­ben vagyok, hogy a t. minister úr akkor, midőn a törvényjavaslatot benyújtotta, helyesen értel­mezte ezen fogalmak jelentőségét és ő maga csak a felügyeleti jog czímét választotta. Azt hiszem, ha fontosabb indokok fenn nem forog­nak, melyek a »fő felügy életi« czím adományo­zása, illetőleg törvénybe iktatása mellett szól­nak: merőben feleslegesnek látszik, hogy egy és ugyanazon törvényjavaslatban tényleg egy és ugyanazon jogkörről — mert a jogkör tény­leg egy és ugyanaz -— kétféle fogalom decre­táltassék. Ezt sem törvényhozási, sem törvény­magyarázási szempontból nem tartom kívánatos­nak: mert nehezen hozzáférhető fogalom lesz azok számára, a kik ezen törvényt a gyakorlat­ban alkalmazzák, hogy kikeressék azon jogi dispositiót, a mely a felügyeleti és a főfelügyeleti jog között tényleg létezik; midőn maga a tör­vényjavaslat már 1. §-ában világosan kimondja, hogy a főfelügyelet a felügyelet körébe tartozó minden intézkedés közvetlen megtételének jogát is magában foglalja. Vagyis a főfelügyelet ugyanaz, a mi a felügyelet. Ennyit elvi szem­pontból. Ha azonban a t. minister át* nekem bármi elfogadható argumentumot lesz szíves felhozni, a mely indokolja, hogy a törvénybe ez a dis­positio tétessék: a kérdést nem tartom olyan fontosnak, hogy annak a részletezésébe bocsát­kozzam. Mindenesetre felkérem a minister urat, szíveskedjék felvilágosítani. Előre jelzem, hogy álláspontjához hozzá fogok járulni. Egyelőre benyújtom módosítványomat, melyet azon esetre visszavonok, ha a t. minister ár meg fog nyugtatni. Ha azonban a t, minister úr a főfelügyeleti czímet a törvényben fentärtja; abban az esetben nézetem szerint szükséges lesz egy positiv dis­positiónak felvétele; nevezetesen, miután a fő­felügyeleti jog és a felügyeleti jog ketté van választva: a minister hatásköre épen a főfel­ügyeleti jog alatt van felemlítve. A 7. §. ki­mond egy teljesen helyes elvet: hogy akkor, midőn kiküldetés útján gyakoroltatik az ellen­őrzés — mert igen természetes, hogy sem a mi­nister, sem a királyi tábla elnöke nem lehetnek abban a helyzetben, hogy a felügyeleti jognál KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XXIII KÖTET. fogva a vizsgálatot személyesen foganatosítsák — ki van mondva a 7. §-ban, hogy a meg­vizsgálandó hatóság főnökénél alsóbb rangú közeg a vizsgálattal meg nem bízható. Ez helyes elv. Azonban a 7. §-ban foglalt ezen helyes elvet a minister és a bizottság elfelejtette az í. §-ba belefoglalni. Már most, ha az 1-ső §-ban ki nem mondjuk azt a helyes elvet, a mi a 7. §-ban foglaltatik: akkor ezen két szakasz értelme az lenne, hogy a főfelügyelő hatóság nincs kötve azon korlát által, melyhez a felügyelő hatóság kötve van. Vagyis a főfelügyeleti hatóságra nem tétetik az a helyes distinctio, hogy a vizsgálatot a megvizsgálandó hatóság főnökénél alsóbb rangú közeg nem foganatosíthatja. A törvénynek ezen szövege könnyen félre­értésre adhat okot; és azt hiszem, helyes lenne, hogy a 7. szakaszban fentartott elv, a mit én helyesnek tartok, — hogy t. i. a felügyeleti hatóság részéről a vizsgálattal csak oly közeg bízható meg, a ki a megvizsgálandó rangjánál magasabb vagy vele legalább is egyenrangú — a felügyeleti hatóságoknál is felvétessék; vagyis nemi szabad bekövetkeznie azon esetnek, hogy az igazságiigymiuister úr esetleg egy titkárt bízzon meg teszem azt egy euriai bírói rang­gal bíró törvényszéki elnök vizsgálatára. Azon esetre, ha a főfelügyeleti jog czíme inegtartatik: akkor szükséges lesz az i-ső §-ba felvenni a 7. §-ba foglalt intézkedést. Nézetem szerint egyébiránt sokkal helyesebb lenne az eredeti álláspont helyreállítása, melynél fogva fő­felügyelet és felügyelet közt különbség nem tétet­nék. Ez esetben a szakaszt akként változtatnám meg, hogy az első bekezdésben a »főfelügyelet« he­lyett felügyelet tétessék; a második bekezdés kimaradna. Egyébként a szakasz teljes érteimé­ben úgy maradna, a mint van. Mert ha főfel­ügyelet és felügyelet között külömbség nem tétetik: akkor természetesen nem szükséges külön kimondani, hogy a főfelügyelet magában foglalja a felügyelet alá tartozó dolgokat. Azért módosítványom azt czélozza, hogy a főfelügyelet szó helyett tétessék »feíügyelet«. Mindezeknél fogva a módosítványt alter­native vagyok kénytelen benyújtani. Ha a t. ház az eredeti szöveget kívánja fentartani, az eset­ben a harmadik bekezdés után a következő új pont felvételét hozom javaslatba: »Ezen meg­bízás azonban a 7. §. értelmében a megvizsgá­landó hatóság főnökénél alsóbb rangú közegre nem ruházható«. A minister úrnak tetszésére bízom, hogy akár az egyik, akár a másik módosítványt fo­gadja el. Előre is jelzem, hogy több helyen leszek szerencsés módosításokat javaslatba hozni. Ha a 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom