Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

48 480. országos Ülés 1891. április 21-én, kedden. roly jegyző úr fogja jegyezni, A szavazás az »Á« betűvel veszi kezdetét. Széll Ákos jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazatok a jegyzői karnak adatnak át, azzal a megjegyzéssel, hogy jelentését az ülés folyamán beterjeszsze. Következik a napirend második tárgya: a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Széll Ákos jegyző: Madarász József! Madarász József: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyi és pénzügyi szempontokat, a melyeknél fogva e törvényjavaslat visszautasítandó, Polónyi Géza t. képviselőtársam tegnap már annyira kifejtette, hogy e tekintetben nekem ezekhez semmi hozzáadni valóm nincs. Hogy mégis felszólalok, oka az, mert a bírói szervezetről szóló törvényjavaslatot és az abban érintett bírói függetlenséget oly nevezetes és főfontosságú tárgynak tartom, hogy szavazatomat néhány indokkal kívánom [megtoldani. Biztosíthatom Körösi Sándor t. képviselőtársamat, (Halljuk!) hogy a bírói függetlenség alatt oly korlátlan valamit semmi esetre nem értek, hogy a bíró még akkor is hozzáférhetetlen legyen, midőn a törvényt meg nem tartja. Kihagyta mondatából azon néhány szót, »vagy az ügyviteli szabályokat*, mert azt hiszem, az ügyviteli szabályokat is meg kell tartania, ha azok a ttörvénynyel megegyezők és a törvény következében kiadvák. De ha azok a törvényben megállapított alakiságoktól bármiben is különböznének: azokat a bíró — meggyőződésem szerint — nemcsak tekintetbe nem venni, de magától elutasítani köteles. Arra kérem az én t. képviselőtársamat, hogy ha mi a bírói függetlenséget úgy fogadjuk el, hogy a bíró a törvényeket és a törvény által megszabott alakiságokat megtartani köteles: engedje meg, hogy mi ne engedjünk egy törvényjavaslat által elfogadtatni oly intézkedéseket, a melyek azután a bírót a törvény meg nem tartására is ösztökélhetnék. Nem akarunk a törvényen kivtíl senkinek, még a királynak sem, de sem egyeseknek, sem a ministereknek befolyást engedni a bírói függetlenség ellenében. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez a mi álláspontunk. S mert én, sajnos, azokon kivtíl, a miket Polónyi Géza t. képviselőtársam elmondott, politikailag is károsnak és veszedelmesnek tartom ezen törvényjavaslatot, azért sem járulhatok ahhoz. Politikailag károsnak tartom ezen törvényjavaslatot azért, mert minden téren a ministeri mindenhatóság kiterjesztésére való törekvést látom kitűzött czél gyanánt. Én pedig a ministert is a törvény korlátai között akarom megtartani. (Helyeslés a szélsőbalon.) Egész életemen át azt tapasztaltam, hogy a ministeri hatalom korlátainak nem kibővítésére, hanem inkább megszorítására kell a polgároknak törekedni; mert az állam a polgárok összessége és az államban nem az állami hatalom a fő, a maga párturalmának tekintetében, hanem a polgárok személyi és vagyoni biztonsága. S mert az én meggyőződésem szerint ezen törvényjavaslatban számos oly intézkedést látok, a mely azon bírói függetlenséggel, a melyet én fiatal korom óta alkotmányos iskoláztatásom alapján tanultam megbecsülni s iparkodtam fentartani: lehetetlen, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot vissza ne utasítsam. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Varasdy Károly jegyző: Tarnóezy Gusztáv! Tarnóczy Gusztáv: T. képviselőház! Nem kívánok hosszú beszédet mondani, mivel meggyőződésem, hogy arra nincs is szükség; mert ez a törvényjavaslat, melyet az ellenzék igen t. szaktekintélye, Horváth Lajos t. képviselő úr is elfogadhatónak tart, meggyőződésem szerint indokolásra nem szorul. Nekem csak azért kellett felszólalnom, mert a tegnapi napon, nézetem szerint, oly helytelen nézetet halottam hangoztatni Polónyi t. képviselő úr által, a melyet itt szó nélkül nem hagyhatok. (Halljuk! Halljuk!) Ezen pártnak minden tagja úgy velem, mint vele bizonyosan egyetért a tekintetben, hogy a bírói függetlenség oly czél, melyet mindnyájunknak kívánunk kell. De épen, midőn ezt kívánjuk, legalább is furcsának találom a t. képviselő úrrészéről azt, hogy midőn a bírót függetlennek akarja, megtagadja tőle azt, a mi a bírói függetlenségnek alapja. 0 ugyanis úgy nyilatkozik, hogy ezen javaslatot már azért sem akarja elfogadni, mivel abban a bírói javadalmak és fizetések emelése foglaltatik. Ö pedig ezen javadalmazás felemeléséhez nem járulhat addig, a mig a tanítói fizetéseket fel nem emeljük. Én egyetértek t. képviselőtársammal abban, hogy a tanítói fizetések meg nem felelnek sem a kor kívánalmainak, sem magasztos feladatuknak, hogy azokat szintén szükséges felemelni; és ha majd ez napirendre kerül, bizonyosan én leszek az első, a ki pártolni fogom azt, hogy az ő javadalmazásuk is feladataik nagyságához képest emeltessék. De most, midőn arról van szó, hogy a bírói kar egyrésze némi csekély fizetésemelésben részesüljön, ezt megtagadni akarni, csupán azért, mert egy más osztály fizetése ugyanakkor nem emel hető: nézetem szerint legalább is nagyon furcsa állítás, de indoknak sehogy sem válik be. Mert I csak két eset foroghat fent: vagy kellően van-